Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással

Kérdés: A Cégtörvény legutóbbi módosítása hogyan befolyásolja a jegyzett tőke leszállítását, ha azt tőkekivonás útján kívánjuk megvalósítani? A mérleg szerinti adózott eredményt is ki kell fizetni osztalékként? A társaság tagjai jogi személyek. Van-e lehetőség arra, hogy még ebben az évben osztalékelőleg-fizetésről döntsön a taggyűlés? (A jegyzett tőke 80 millió forint, az eredménytartalék 50 millió forint, más tőkeelem nincs, a jegyzett tőkét a felére szállítanánk le.)
Részlet a válaszából: […] ...szabályait. A tőkeleszállítás utáni osztalékelőleg-kifizetésre viszont – e mérlegfordulónap közelsége esetén – hatással lehet.A számviteli előírások szerint nem az adózott eredményt lehet osztalékként kifizetni, hanem az eredménytartalékot, mivel az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Tagi kölcsön elengedése

Kérdés: Adott egy bt. negatív saját tőkével az évek során felgyülemlett veszteség miatt, illetve jelentős összegű tagi hitellel (kötelezettséggel). Több internetes szakmai portál szerint a negatív saját tőke rendezhető a tagi hitel elengedésével. Ez rendben is van, mert az elengedett tagi hitel egyéb bevétel, a társasági adó megfizetése után mint adózott eredményt rendezi a saját tőkét. A szaklapok szerint illetékmentes, mert az elengedés nem ingyenes, hiszen a tag azzal, hogy elengedi a követelését, több részesedést szerez. Ez fennáll egy bt. esetében is? Máshol azt hangsúlyozták, hogy ajándékozásiilleték-köteles. Melyik a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...A tag az elengedéssel nem szerez több részesedést, és így az elengedés mindenképpen ajándékozás.A válasz előtt utalunk arra, hogy a Számviteli Levelekben már számtalan esetben foglalkoztunk a tagi kölcsön elengedésének problémakörével.Az évek során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Jegyzett tőke emelésével egyidejűleg a tőketartalék növelése

Kérdés: Az Szt. 36. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja eltérően fogalmazza meg a jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódó tőketartalékba helyezést. Tartalmilag is van eltérés? Lehet-e ezen tőketartalékba helyezés bizonylata a tulajdonosok nyilatkozata? Miért kell a tőketartalékba helyezésnek a jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódnia? Más esetekben nem lehet a tőketartalékba helyezni? Mikor kell könyvelni a tőketartalékba helyezést? Hol kell a befektetőnél kimutatni? Van-e korlátja a tőketartalékba helyezésnek?
Részlet a válaszából: […] ...az alaptőkén felüli tőke változásait (növekedésének, csökkenésének lehetőségeit) nem szabályozza. Ezekre vonatkozó előírások a számviteli törvényben kerültek rögzítésre, mint olyan tételek, amelyek jelentősen befolyásolhatják az adott társaság vagyoni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.

Apport átadásának/átvételének könyvelése

Kérdés: Hogyan kell könyvelni 2009-ben helyesen az apport átadását, átvételét kapcsolt vállalkozásnál? 2008-tól nincs utána áfa?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulást nevezik a gyakorlatban apportnak. Hasonló a helyzet ajegyzett tőke emelésekor is.Amennyiben a tag (a részvényes) a számviteli törvény hatályaalá tartozó gazdálkodó (függetlenül attól, hogy kapcsolt vállalkozásnakminősül-e vagy sem)– az Szt. 86...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.

A számviteli törvény változásai 2004-től

Kérdés: Év közben jelentősen módosult a Gt. Mivel a számviteli előírások szorosan összefüggnek a Gt. előírásaival, változik-e, és ha igen, hogyan az Szt.?
Részlet a válaszából: […] ...módosítások is.Bár a Gt.-t módosító előírások alapvetően a részvénytársaságokhoz kapcsolódnak, nyilvánvaló, hogy azok a számviteli előírások, amelyek emiatt módosulnak, nemcsak az rt.-kre, értelemszerűen minden – az Szt. hatálya alá tartozó –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.