Kriptovalutákkal, "stabilcoinok"-kal kapcsolatos tájékoztatás

Kérdés: A "stabilcoinok" számviteli kezelésével és adózásával kapcsolatban kérném tájékoztatásukat. A stabilcoin a kriptovaluták egy típusa, mely valamelyik fiatvalutához (pl. euróhoz) kapcsolódik. Egy kft. egy ilyen stabilcoint, konkrétan tether eurót vásárolna, és ezzel egyenlítené ki egyes szállítói számláit, illetve fogadná el vevőitől termékei ellenértékeként. Az ilyen stabilcoinokat hogyan kell nyilvántartani a könyvekben, hogyan kell elszámolni az egyes ügyleteken keletkező nyereséget-veszteséget, év végén szükséges-e átértékelni, és milyen adófizetési kötelezettséget von maga után?
Részlet a válaszából: […] ...– jobb híján, törvényi szabályozás hiányában – követelésként, mivel nem pénzeszköz, bár valójában nem felel meg a követelés számviteli fogalmának. Anemzetközi gyakorlat szerint a kriptovalutát az immateriális javak között (ha tartós befektetés), illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 10.

Fejlesztési tartalék utólagos feloldása

Kérdés: A cég 2017-ben fejlesztési tartalékot képzett, amelyet azóta a lekötött tartalékban nyilvántart. A beruházás a 2018. évben kezdődött, és 2019-ben befejeződött. Erre a beruházásra szeretnénk a fejlesztési tartalékot feloldani. A beruházás összege meghaladja a lekötött tartalék összegét. A fejlesztési tartalék egészét feloldhatjuk 2019-ben?
Részlet a válaszából: […] ...megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelően oldhatja fel. A Tao-tv. 1. §-ának (5) bekezdése szerint a Tao-tv.-t a számviteli törvény rendelkezéseire figyelemmel, azokkal összhangban kell értelmezni. Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 7. pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 9.

Operatív lízing lejárata után felszámított összeg

Kérdés: Társaságunk operatív lízing keretében személygépkocsit bérelt. A lízingszerződés lejárta után a személygépkocsit visszaadtuk a lízingbe adónak. A lízingbe adó a személygépkocsit értékesítette, és elkészítette az elszámolást: operatívlízingdíj-korrekció címén egy nagyobb összeget. A szerződésben szerepel, hogy amennyiben a tényleges érték a futamidő végén kisebb, mint a kalkulált érték, akkor a különbözet a lízingbe vevőt terhelő fizetési kötelezettség. Hogyan kell ezt az értéket elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésre nehéz válaszolni, mivel a kérdésben leírtak egyértelműen arra utalnak, hogy mind a lízingbe adó, mind a lízingbe vevő a számviteli előírásokkal össze nem egyeztethető gyakorlatot folytatnak.Az operatív lízing számviteli elszámolása (amelyet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 23.

Negatív bejövő számla áfája

Kérdés: Az Áfa-tv. 132. §-ának (2) bekezdése alapján a negatív előjelű helyesbítő bejövő számla áfatartalmát fizetendő adót növelő tételként kell figyelembe venni. Ezért nyitottam egy 4674. főkönyvi számlát ezen tételeknek. Így az áfabevalláskor a 467. összesítő számla az összes fizetendő áfát mutatja, a 466. számla az összes levonható áfát. A könyvelőprogram összeállítói szerint nincs ilyen előírás. Mi a helyes könyvelés?
Részlet a válaszából: […] ...számviteli törvény a beszámoló elkészítéséhez szükséges alapinformációkat biztosító egységes számlakeret használatára tartalmaz kötelező előírást. Ezen belül a gazdálkodónak kell a számlarendjében rögzítenie azt, hogy eszközeinek és forrásainak, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 13.

Áfatörvény szerinti árfolyam használata

Kérdés: Ha a vállalkozás él az Szt. biztosította lehetőséggel, és külföldi pénzértékben meghatározott követelései és kötelezettségei forintértékét az Áfa-tv. szerinti árfolyam használatával határozza meg – a vállalat egyébként az MNB-árfolyamot használja –, akkor melyik napi árfolyamokon történik az alábbi tételek forintosítása: Közösségen belüli, Közösségen kívüli termékértékesítés különböző paritások mellett, és ezen értékesítések helyesbítő számláinak forintosítása, továbbá Közösségen belüli, Közösségen kívüli szolgáltatásnyújtás, és az erről készült helyesbítő számla forintosítása?
Részlet a válaszából: […] ...szerint az MNB hivatalos árfolyamát választotta, és erről a döntéséről az állami adóhatósághoz előzetes bejelentést tett, továbbá számviteli politikájában az Szt. 60. §-ának (5a) bekezdésének megfelelően az Áfa-tv. szerinti árfolyam használatát rögzítette...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 11.

Adószám felfüggesztése alatti tevékenység

Kérdés:

Az adóhatóság adószámunkat felfüggesztette, mert a székhelyellenőrzésnél nem találták a cég képviselőjét. A cég működik, és kértük a felfüggesztés törlését. A cég a felfüggesztés alatt folytatott üzleti tevékenységet. Mit kell tenni az általa kiállított szolgáltatási számlák, valamint a befogadott számlák és kifizetett tételek tekintetében? A partner cégeinket értesíteni kell, és a számlákat visszajuttatni részükre? A kiállított számlákat jóváírni? Ha az adóhatóság visszaállítja az adószámot, utólag az általunk korábban teljesített szolgáltatás kiszámlázható későbbi időponttal, de a felfüggesztés időszakára vonatkozó időszaki elszámolások alapján? A befogadott és felfüggesztés alatt részünkre teljesített, költségként korábban elszámolt számlákról kérhetünk újat?

Részlet a válaszából: […] ...sem vonható le, azt a termék, illetve a szolgáltatás bekerülési értékében kell számításba venni.  Olvasói észrevétel(megjelent a Számviteli Levelek 252. számában – 2011.10.06.)Észrevétel: Több olvasónk észrevétele szerint az 5100. kérdésre adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 4.

Nagy értékű gép beszerzése engedménnyel

Kérdés: Ügyfelem számlát kapott egy nagy értékű gép vásárlásáról, mely számlában levonásra került egy vásárlási akció keretében összegyűjtött pontjainak az értéke. A pontlevonást követően az eredetileg 600 ezer Ft értékű eszköz 4 ezer Ft nettó értéken került számlázásra. Milyen értéken kell aktiválni a tárgyi eszközt? Az eredeti értéken vagy a pontlevonással csökkentett értéken? Megfelel-e a számviteli törvény előírásainak, ha az ilyen nagy értékű eszközt névleges értéken, a valóságot meg sem közelítő értéken tartjuk nyilván?
Részlet a válaszából: […] ...érték közötti különbözetet nem lehet azegyéb bevételekkel szemben a tárgyi eszköz értékét növelően számításba venni.A számviteli törvény 47-51. §-ai előírják, hogy az eszközökbekerülési értékében milyen tételeket kell/lehet számításba venni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 23.

Engedmény után visszatérítés?

Kérdés: Köthető-e olyan szerződés a vevőkkel, amelyben rögzítjük, vásárlásaik során a bolti árnál kedvezőbb áron vásárolhatnak, amennyiben a tárgyév folyamán elérnek egy – általunk meghatározott – bizonyos értéket? Ha ezt nem teljesítik, a teljes nettó áruforgalom alapján kötelesek lesznek visszatéríteni a megelőlegezett engedményt. Minek minősül ez számviteli és adójogi szempontból?
Részlet a válaszából: […] ...nem teljesülnek. Ha a feltételekteljesülnek, akkor annyi helyesbítő számlát kell kiállítani, ahány számláteredetileg kibocsátottak. Számviteli és társasági adó szempontjából ahelyesbítő számlák szerinti teljesítési időpont az eredeti számla...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 17.

Devizában kiállított számla helyesbítése

Kérdés: Belföldi szállítótól árut vásárolunk, aki a számlát a teljesítéssel egyidejűleg euróban állítja ki. A számla könyvelésénél a teljesítésnapi MNB-árfolyamot alkalmazzuk. A fizetési határidő 30 nap, de ha 10 napon belül kiegyenlítjük a számlát, 2 százalék engedményt kapunk, amelyről a szállító helyesbítő számlát állít ki, hivatkozva az eredeti számlára. Ahány számla határidő előtt kifizetésre kerül, annyi helyesbítő számlát készít euróban. Milyen árfolyamon kell a helyesbítő számlát könyvelni elábéként, levonható áfaként?
Részlet a válaszából: […] ...a számviteli elszámolásra vonatkozó kérdésreválaszolni. Mivel a számla helyesbítése az előbbre hozott fizetéshezkapcsolódik, így a könyvelés során úgy kell eljárni, mint a számlázott, utólagadott engedményeknél. A helyesbítő számla a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 25.

Felszámolási eljárás után a tevékenység folytatása

Kérdés: Az építőipari kft. ellen a felszámolási eljárás 2002 decemberében indult, amely egyezséggel 2004. január 20-án befejeződött, a kft. korábbi tevékenységét folytatja. A felszámolási eljárás megindulásakor 4 lakás építése folyamatban volt, amelyek bekerülési értékét a kft.-nél az időbeli elhatárolások között mutatták ki. A felszámoló az időbeli elhatárolást rendkívüli ráfordításként számolta el a zárómérleg elkészítésekor. A kft. 2004-ben 2 lakást, 2005-ben szintén 2 lakást értékesített. Az értékesítés árbevételének elszámolásakor a következő kérdések merültek fel: Helyesen járt-e el a felszámoló, amikor a felszámolási zárómérlegben a befejezetlen termelés értékét nem mutatta ki? Keletkezik-e emiatt a kft.-nek társaságiadó-fizetési kötelezettsége? Fel kell-e venni, ha igen, akkor hogyan, a befejezetlen termelés értékét a vállalkozási tevékenység folytatásakor?
Részlet a válaszából: […] ...költségeit az időbeli elhatárolások között mutatta ki,és nem készletként (saját termelésű készletként). A felszámolás számvitelifeladatairól szóló 225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.rendelet) 3. §-ának (1) bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 11.
1
2