8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Saját energiamegtakarítás nyilvántartása
Kérdés: Társaságunk – az Energiahatékonysági Kötelezettség Rendszer kötelezettje – energiahatékonyság-javító beruházást, intézkedést hajtott végre. Ennek következtében energiamegtakarítást értünk el, amit energetikai auditáló szervezet hitelesített 2023-ban. A hitelesítésnek díja volt, amit egy összegben költségként számoltunk el. A MEKH tájékoztatása szerint a hitelesített energiamegtakarítás korlátozottan forgalomképes vagyoni értékű jog, amely kizárólag a kötelezett fél részére ruházható át. Milyen áron kell nyilvántartani az EKR-tanúsítvány szerinti megtakarítás mértékét? Mi lesz a bekerülési értéke? Illetve milyen főkönyvi számlával szemben tudom az immateriális javak közé felvenni? Amennyiben éven belül használjuk fel, akkor a készletek közé sorolandó-e? Ennek a hitelesített megtakarításnak egy részét kötelezettség teljesítésére kívánjuk felhasználni, másik része értékesítésre kerül az áfa felszámításával. Amennyiben a tanúsított megtakarítást kötelezettség teljesítésére használjuk fel, akkor a felhasznált megtakarítás könyv szerinti értékét az egyéb ráfordítások között számoljuk el? Az értékesítés bevétele helyesen a nettó árbevétel része, vagy pedig az egyéb bevételekhez sorolandó?
2. cikk / 8 Egyéni vállalkozóra vonatkozó leltározási szabályok
Kérdés: 1. Szja-tv. hatálya alá tartozó kereskedő egyéni vállalkozó év végén vezethet-e kizárólag mennyiségi leltárt? Ha igen, milyen tartalommal és hol van ez jogilag szabályozva, illetve, ha mennyiségi és értéket tartalmazó leltár készítésére köteles, ennek tartalmi leírása mely jogszabályban van rögzítve? A leltáron túl egyéb nyilvántartást köteles-e vezetni a készletről, mint áfakörös vállalkozó? 2. Szja-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozóra irányadóak-e a számviteli törvény alapelvi rendelkezései, pl. a valódiság elve? Ha igen, mely jogszabályból vezethető le ez a rendelkezés?
3. Szja-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó a készletéről értékveszteséget számolhat-e el, ha igen, ehhez milyen dokumentumok kitöltésére köteles, és ez a jogszabály mely rendelkezésén alapul?
3. Szja-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó a készletéről értékveszteséget számolhat-e el, ha igen, ehhez milyen dokumentumok kitöltésére köteles, és ez a jogszabály mely rendelkezésén alapul?
3. cikk / 8 Helyreállítási költségek tűzkár esetén
Kérdés: Az üzemi ingatlan leégett. A biztosító megtéríti a helyreállítás költségeit. Minden helyreállítási költség egyéb ráfordítás lesz? Előfordulhat felújítás is, mivel a helyreállítási költség meghaladja az ingatlan bekerülési értékének 50 százalékát? A biztosító egy mai helyreállítást térít, nem a nyilvántartási értéket. Lehet-e időbeli elhatárolás a felújításra eső résszel? Érinti-e az elszámolás a valós értéken történő nyilvántartást?
4. cikk / 8 Munkagép használatba adása keretszerződés keretében
Kérdés: Ügyfelünk mezőgazdasági termékek kis- és nagykereskedelmével foglalkozik. A kiskereskedelemben a gazdáknak közvetlenül értékesítik a termékeiket. A termékértékesítés előmozdítása érdekében az alábbi szerződést kötötték (kivonatosan):
A nem magánszemély gazdák vállalják, hogy 5 éven keresztül évente pl. 5000 l terméket vásárolnak ügyfelünktől. Ügyfelünk mezőgazdasági munkagépeket ad használatba minden gazdának külön-külön. A gép tulajdonjoga azonban a keretszerződés 5. évét lezáró összesítés megtörténtéig fennmarad. Ha a gazda a vállalt kötelezettségeit teljesíti, akkor az 5. évet követő összesítés után a mezőgazdasági munkagép térítésmentesen kerül a tulajdonába. A mezőgazdasági munkagép értéke általában a keretszerződésben vállalt összmennyiség összértékének az egyharmad része. Ügyfelünk ezt a mezőgazdasági munkagépet nyílt végű pénzügyilízing-konstrukció keretében vásárolta meg. A lízingszerződésben rögzítették, hogy a lízingelt mezőgazdasági munkagépet az ügyfél vevő partnere (a gazda) használja. A mezőgazdasági munkagép fent ismertetett "sorsa" változtat-e a szokásos nyílt végű pénzügyilízing-konstrukcióban alkalmazott könyvelési tételeken? Illetve a munkagép 5. év végi tulajdonjog-átruházásának milyen könyvelési tételei és adózási vonzatai lesznek?
A nem magánszemély gazdák vállalják, hogy 5 éven keresztül évente pl. 5000 l terméket vásárolnak ügyfelünktől. Ügyfelünk mezőgazdasági munkagépeket ad használatba minden gazdának külön-külön. A gép tulajdonjoga azonban a keretszerződés 5. évét lezáró összesítés megtörténtéig fennmarad. Ha a gazda a vállalt kötelezettségeit teljesíti, akkor az 5. évet követő összesítés után a mezőgazdasági munkagép térítésmentesen kerül a tulajdonába. A mezőgazdasági munkagép értéke általában a keretszerződésben vállalt összmennyiség összértékének az egyharmad része. Ügyfelünk ezt a mezőgazdasági munkagépet nyílt végű pénzügyilízing-konstrukció keretében vásárolta meg. A lízingszerződésben rögzítették, hogy a lízingelt mezőgazdasági munkagépet az ügyfél vevő partnere (a gazda) használja. A mezőgazdasági munkagép fent ismertetett "sorsa" változtat-e a szokásos nyílt végű pénzügyilízing-konstrukcióban alkalmazott könyvelési tételeken? Illetve a munkagép 5. év végi tulajdonjog-átruházásának milyen könyvelési tételei és adózási vonzatai lesznek?
5. cikk / 8 Maradék anyagokból párnák készítése
Kérdés: Egy méteráru-értékesítéssel és párnák, terítők, hímzések értékesítésével foglalkozó cég a maradék (korábban készleten lévő) anyagokból párnákat varr, és azokat értékesíti. Ezek az anyagok: korábban többméteres tekercsben készletre rendelt, de abból megmaradt anyagdarabok, anyagminták, amelyeket a forgalmazók küldtek, hogy az ügyfél ezekből választhasson, már selejtezett anyagdarabok. Ezeket az anyagokat, illetve az abból készült termékeket (főleg díszpárna) hogyan kezeljük adó- és számviteli szempontból? Hogyan vegyük készletre? Hogyan számoljuk el ezek elábéját? Hogyan igazoljuk, hogy anyagdarabokból készült? Mint készterméket áfásan értékesítsük?
6. cikk / 8 Üzletág vételének elszámolása
Kérdés: "A" társaság eladta egy üzletágát "B" társaságnak. Az üzletág "A" társaság árbevételében 10 százalékos részarányt képviselt. A szerződés magában foglalta az üzletág tárgyi eszközeinek, készleteinek, követeléseinek és kötelezettségeinek az átadás-átvételét, valamint az üzletág dolgozóinak az áthelyezését. A megvásárolt üzletágért fizetett ellenérték (500) lényegesen magasabb volt, mint a nyilvántartásba vett eszközök és kötelezettségek különbözetének értéke (20). "B" társaság könyveiben a fizetett ellenérték és az átvett eszközök és kötelezettségek különbözetének értéke lehet-e az Szt. 3. §-a (5) bekezdésének 1. pontja szerinti üzleti vagy cégérték? Ha nem, akkor minek minősül? A társasági adóban hogyan kell kezelni ezt a különbözetet? A COMPLEX jogtárban megtalálható 29/2006. számú kérdésre adott válasz szerint igen, akkor viszont a Számviteli Levelek 3526. számú kérdésére adott válasz helytelen!
7. cikk / 8 Termékvásárláshoz adott kupon számlázása
Kérdés: Társaságunk termékét nagykereskedőknek és saját üzletünkben magánszemélyeknek is értékesíti. A marketingtevékenység érdekében háromfajta kupon van, amelyeket a gyártott termék dobozában helyezünk el. Az 1. kupon esetében a vevő azt a következő vásárlásnál leadja, és a termék árából 5 százalék engedményt kap. A 2. kupon esetében a vevő azt a következő vásárlásnál leadja, és kap egy ajándék poharat. A 3. kupon esetében a vevő odaadja azt annak az egészségügyi dolgozónak, aki a vevő részére a terméket ajánlotta, aki a kuponon szereplő kedvezményt a saját vásárlásánál igénybe veheti. A fenti három esetet hogyan kell számlázni? Milyen áfa-, társaságiadó-, esetleg szja-, ehofizetési kötelezettség merül fel?
8. cikk / 8 Tűzkár-helyreállítás költségei
Kérdés: Az üzemi ingatlan tűzkárt szenvedett, 35%-os kár érte. A biztosító megtéríti a helyreállítás költségeit. Minden helyreállítási költség egyéb ráfordítás lesz, vagy előfordulhat felújítási rész is, mivel a helyreállítás költsége meghaladja az ingatlan bekerülési értékének 35%-át? A biztosító egy mai helyreállítást térít, és nem a több évvel ezelőtti nyilvántartási értéket. Időbeli elhatárolás szóba jöhet-e a felújításra eső értékcsökkenéssel szemben, a biztosító kártérítésének elhatárolásával? Érinti-e az elszámolás a valós értéken történő nyilvántartást (értékelési tartalék van az ingatlanra)?