Árfolyamnyereség elhatárolása

Kérdés: Az év végi átértékelés során keletkezett nem realizált árfolyamnyereséget el lehet-e határolni? A helyzet leírása:
"A" cég tulajdonosa "B" cégnek. "A" cég forintban könyvel, és a Tao-tv. hatálya alá tartozik, "B" cég euróban könyvel, és kivás. "A" cég kölcsönt kapott "B" cégtől euróban, hogy "A" cég megvehesse "C" céget. Az év végi átértékelés során "A" cég nyeresége jelentősen megnőtt az euróban kapott kölcsönön keletkezett árfolyam-különbözet miatt. Így a fizetendő társasági adó mérséklése végett a keletkezett nem realizált árfolyamnyereség után a cég a nem realizált árfolyamnyereség elhatárolása mellett döntött. Szabályos-e ez a művelet? Ha igen, mi a menete? Mikor kell, lehet feloldani az elhatárolást? Ha nem, de mégis megtörtént, akkor mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...történő elszámolását az Szt. 44. §-ának (4) bekezdése szabályozta. Ezen rendelkezés is 2003. január 1-jétől hatálytalan.A számviteli törvény tételes előírásaival ellentétes döntést hozott "A" cég, amikor a nem realizált árfolyam­nyereség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.

Számviteli feladatok a végelszámolás befejezésekor

Kérdés: A társaság végelszámolása lassan befejeződik. A hitelezői igények kielégítésre kerülnek, de az eszközök egy részét a végelszámoló nem tudja értékesíteni. Azokkal mi legyen? A szabályszerűség érdekében kérem, hogy ismertessék a végelszámolást lezáró számviteli beszámoló sajátosságait, legfontosabb feladatait.
Részlet a válaszából: […] ...72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet 7. §-a tartalmazza a végelszámolás befejezéséhez kapcsolódó számviteli feladatokat, ideértve a vagyonfelosztási javaslat elkészítését is, a 8. §-a pedig a vagyonkiadás feltételeit rögzíti.A Korm. rendelet szerint a végelszámoló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.

Megszűnés utáni osztalékkifizetés

Kérdés: A kft. 2021. február 1-jével a Tao-tv. hatálya alól áttér a kisvállalati adóról szóló törvény hatálya alá. Ezért a 2021. január 1. és 31. közötti időszakról január 31-i fordulónappal, a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezések szerint számviteli beszámolót készít. A társaság 2020. évi beszámolóját a taggyűlés 2021. május 15-én fogadta el, egyidejűleg 10.000 E Ft osztalékot hagyott jóvá. A jóváhagyott osztalék számviteli elszámolására a 2016. évtől a beszámolót jóváhagyó tulajdonosi döntés alapján és annak időpontjával (2021. május 15-én) kerülhet sor eredménytartalékot csökkentő és kötelezettséget növelő tételként. Ataggyűlés által 2021. május 15-i döntéssel jóváhagyott osztalékot eredménytartalék csökkentéseként és kötelezettség növekedéseként a kivaáttérés miatti 2021. január 1-je és 31-e közötti időszak számviteli nyilvántartásaiban (lényegében a január 31-i fordulónapra készített mérlegben), vagy csak a 2021. május 15-i, illetve az azt követő számviteli nyilvántartásokban kell bemutatni?
Részlet a válaszából: […] ...időszak utolsó üzleti évéről (ez lehet 2021. január 1. és 31. közötti időszak is), a végelszámolás üzleti évét lezáró számviteli beszámolót köteles készíteni, majd a jóváhagyásra jogosult legfőbb szerv elé terjeszteni.A végelszámolást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 14.

Tagi kölcsön elengedése

Kérdés: Adott egy bt. negatív saját tőkével az évek során felgyülemlett veszteség miatt, illetve jelentős összegű tagi hitellel (kötelezettséggel). Több internetes szakmai portál szerint a negatív saját tőke rendezhető a tagi hitel elengedésével. Ez rendben is van, mert az elengedett tagi hitel egyéb bevétel, a társasági adó megfizetése után mint adózott eredményt rendezi a saját tőkét. A szaklapok szerint illetékmentes, mert az elengedés nem ingyenes, hiszen a tag azzal, hogy elengedi a követelését, több részesedést szerez. Ez fennáll egy bt. esetében is? Máshol azt hangsúlyozták, hogy ajándékozásiilleték-köteles. Melyik a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...A tag az elengedéssel nem szerez több részesedést, és így az elengedés mindenképpen ajándékozás.A válasz előtt utalunk arra, hogy a Számviteli Levelekben már számtalan esetben foglalkoztunk a tagi kölcsön elengedésének problémakörével.Az évek során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Végelszámolás során az eszközök értékelése

Kérdés: A kft. jelentős eszközállománnyal rendelkezik, adózott eredménye évek óta nulla érték körüli, a tevékenysége, a termékei iránti kereslet jelentősen lecsökkent. Ezért a tulajdonosok a kft. végelszámolással történő megszüntetését fontolgatják. A megszüntetés gondolata során merült fel, hogyan kell értékelni a végelszámolás befejezésekor a kft. mérlegében szereplő eszközöket és kötelezettségeket. Mi történjen azokkal az eszközökkel, amelyeket a végelszámolás befejezéséig nem lehetett értékesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...a 2018. június 30-ig hatályos 111. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a végelszámolás utolsó üzleti évéről készült számviteli törvény szerinti beszámoló mérlegében az eszközöknek, illetve az esetleges kötelezettségeknek piaci értéken...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

Munkavállalónak nyújtott kölcsön

Kérdés: Munkavállalónknak 7 évre folyósítottunk 5 M Ft kölcsönt 5,9%-os kamatra. Dolgozónk minden hónapban átutalta cégünk részére a törlesztőrészletet. Részletes kontírozást szeretnék kérni a 2017. évi könyvelési tételekről. Hova kell kontírozni a 2017. évi kamatot, valamint a 2018. évi törlesztés előírását?
Részlet a válaszából: […] ...támogatásának könyvelése:1. A kölcsön folyósításakor T 3517, 3527 – K 331 Lakásalap számla, kapcsolódóan a költségvetési számvitelben– szerződéskötéskor, előzetes kötelezettségvállalás T 0021 – K 05862– pénzeszköz átutalása a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 22.

Számviteli változások 2017-től

Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
Részlet a válaszából: […] ...választ azzal kezdjük, hogy jövő évi számviteli változásokat már a nyári adócsomag (a 2016. évi LXVI. törvény) is tartalmaz, de nem lehet kizárni a novemberben közzétételre kerülő módosításokat sem. A már kihirdetett módosítások érdemi része az uniós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Elengedett kötelezettség számvitele 2016-tól

Kérdés:

Kérdés: Az elengedett kötelezettség számviteli elszámolása egyszerű volt 2015 végéig. A hitelező által elengedett követelést rendkívüli bevételként kellett elszámolni, és időbelileg csak akkor kellett elhatárolni, ha a kötelezettség beszerzett eszköz(ök)höz kapcsolódott, és az eszköz még a könyvekben szerepelt, maximum a kapcsolódó eszköz könyv szerinti összegében kellett elhatárolni, az elhatárolt összeget a kapcsolódó eszköz bekerülési (könyv szerinti) értékének költségként, ráfordításként történő elszámolásakor kellett megszüntetni. Hogyan változott ez 2016-tól, és hogyan kell az új előírások alapján könyvelni?

Részlet a válaszából: […] ...elengedett kötelezettség számviteli elszámolása lényegesen megváltozott. A korábbi előírás szerint az elengedett kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét rendkívüli bevételként kellett elszámolni, függetlenül attól, hogy az milyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 12.

Szövetkezet végelszámolása

Kérdés: Jogszerűen megszűnhet-e a szövetkezet végelszámolással, ha külső adósság nincs, csak a tagokkal kell elszámolni? Jegyzett tőke 4750 E Ft, eredménytartalék -1248 E Ft, saját tőke 3502 E Ft, tag által adott kölcsön 400 E Ft, befektetett eszköz 500 E Ft (nincs remény a megtérülésre), készleten lévő göngyöleg 3400 E Ft. A tagok közgyűlési határozattal elfogadják a göngyöleget teljes kielégítésül. (A göngyöleget korábban a tagoktól vásárolták.) Hogyan kell elvégezni a könyvelést a végelszámolás teljesüléséig?
Részlet a válaszából: […] ...jogi személy jogutód nélküli megszűnésének egyik általános esete a végelszámolás. A szövetkezet tehát a cégtörvény és a számviteli előírások figyelembe­vételével megszűnhet végelszámolással (egyszerűsített végelszámolással nem).A végelszámolás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 12.

Kötelezettség a végelszámolást lezáró beszámolóban

Kérdés: A bt. 2014. 12. 31-i mérlegfordulónappal elkészítette a végelszámolást lezáró beszámolót, amelyet a törlési kérelemmel és a vagyonfelosztási javaslattal együtt beküldött a cégbíróságnak. Ebben a kötelezettségek között szerepel a zárónappal elszámolt, de még ki nem osztott vállalkozásból kivont jövedelem. Ezt a kötelezettséget a vagyonfelosztási javaslatban a tulajdonosok részére fizetendő pénzeszközök között szerepeltette. A cégbíróság hiánypótló végzést adott ki, miszerint a becsatolt végelszámolási zárómérleg nem fogadható el, mert rövid lejáratú kötelezettséget tartalmaz. Két lehetőséget adtak: nyilatkozzunk, hogy hogyan és mi módon lett kiegyenlítve a tartozás, vagy nyújtsunk be egy új kötelezettséget nem tartalmazó beszámolót. (A vállalkozásból kivont jövedelem a cégbírósági törlésig nem adható ki. Jól gondolom?) Mi a helyes megoldás a hiánypótló végzés rendezésére?
Részlet a válaszából: […] ...és azt kell a cégbíróságra a törlési kérelem mellékleteként a vagyonfelosztási javaslattal benyújtani.A végelszámolást lezáró számviteli beszámoló a végelszámolási időszak utolsó üzleti évéről készített beszámoló, amelynek a mérlegében nem mutatható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 30.
1
2
3