110 cikk rendezése:
1. cikk / 110 Lakossági ösztönző adózása
Kérdés: A MOHU alvállalkozója ösztönzőt fizet a lakosságnak a hulladék leadásának ellentételezésére. Az alvállalkozónak megtéríti a MOHU az ösztönzőt, amelyről később teljesítési igazolást állít ki. Kell-e számviteli bizonylatot kiállítania az alvállalkozónak a teljesítési igazolásra? Hogyan kerül könyvelésre? A lakossági ösztönző adózása hogyan alakul [gondolok itt az Szja-tv. 58. § (10) bekezdés 1. melléklet 7.46. pontjára, fémhulladék esetében]:
- amennyiben a MOHU általi (koncessziós) fémhulladék kerül leadásra,
- illetve, ha nem koncessziós fémhulladék kerül leadásra?
- amennyiben a MOHU általi (koncessziós) fémhulladék kerül leadásra,
- illetve, ha nem koncessziós fémhulladék kerül leadásra?
2. cikk / 110 Osztalékként lakóingatlan kiadása
Kérdés:
Egy egyszemélyes kft. rendelkezik egy lakóingatlannal. Ezen ingatlant osztalékként szeretné a kft. a tulajdonosának kiadni. Ennek milyen adó- és illetékvonzata van a társaságnál és a magánszemélynél, áfa kapcsolódik-e hozzá, és milyen számviteli elszámolási feladatok merülnek fel?
3. cikk / 110 Információs brosúra akvaparki belépőjegyekkel
Kérdés: Többcélú köznevelési intézmény vásárolt egy kft.-től 20 db úgynevezett "információs brosúrát", a számlán a termék megnevezésénél ez szerepel, a brosúra akvaparki belépőjegyeket tartalmaz. Hová kell könyvelni a számlát? 529. vagy 55. számlaosztály? Keletkezik-e, és ha igen, milyen adófizetési kötelezettsége lesz az intézménynek?
4. cikk / 110 Külföldi kiküldetés (szállás, étkezés) könyvelése
Kérdés: Társaságunk néhány kollégája külföldi kiküldetésre utazott. Forintos bankkártyával fizették a kinti (csehországi) étkezésüket, tankolást, szállást. Bankkivonaton szerepel a forintösszeg, valamint a cseh korona és euró összege is. Az étkezés és a szállás könyvelhető reprezentációnak? Könyvelhető-e a bankcsomag rögzítésekor, vagy külön kell minden nyugtát könyvelni, és úgy kiegyenlíteni a bankcsomag könyvelésekor?
5. cikk / 110 Elektromos autók otthon való töltésének elszámolása
Kérdés: A kft. elektromos cégautóját a dolgozó otthonról tölti, útnyilvántartást nem vezetünk, az autó magáncélú használata megengedett. A dolgozó egy applikációval rögzíti az otthon vételezett áramot, és ez alapján számoltatná el a felmerült költséget. Milyen formában lehetséges az áram költségének elszámolása a cég felé? Esetleg megállapodás alapján (megbízási szerződés keretében)? Ez esetben a magánszemély dolgozónak kell adószámot kiváltania, vagy adómentes magánszemélyként járhat el? Számlát kell kiállítania, vagy elég egy elszámolási bizonylat? A cégnél a költségtérített összeg anyagjellegű ráfordításként könyvelendő, vagy személyi jellegű egyéb kifizetésként?
6. cikk / 110 Promóció keretében adott juttatás
Kérdés: Termékértékesítéssel foglalkozó kft. promóció keretében termékei mellé egy-egy, a cég logóját hordozó munkavédelmi mellényt ad. A cég vevői jellemzően gazdasági társaságok, amelyek a terméket továbbértékesítik és/vagy ügyfeleiknél beszerelik. A mellényeket a kimenő számlákon feltüntetik, kiszámlázzák, ugyanakkor a mellények értékével megegyező összegben engedményt adnak a számla végösszegéből. A mellények bekerülési értéke egyes meghatározott juttatásnak minősül-e, vagy kezelhető eladott áruk beszerzési értékeként, és az engedmény üzletpolitikai célú engedményként?
7. cikk / 110 Dolgozói részvény elszámolása, adózása
Kérdés: Belföldi tulajdonú zrt. dolgozói részvényeket bocsátana ki. Ennek milyen feltételei vannak, és hogyan történik a számviteli elszámolása, adózása?
8. cikk / 110 Prémium, jutalom elhatárolása
Kérdés: Vállalatunk nagykereskedelmi cég, ahol kiemelkedően jó lesz a forgalom idén. Ez már most látszik. Ügyvezetőnk erre hivatkozva 2022-ben szeretné jutalmazásban részesíteni a kereskedelmi osztályok dolgozóit. A döntés megszületett, és szeretnénk elhatárolni még 2021-re ennek a személyi jellegű költségét. A döntést azzal indokolnánk, hogy az idei évi forgalom után kapnák a kollégák a jutalomutazást, és a döntés és értékelés még 2021-ben megtörtént. A fejtörést és a bizonytalanságot az okozza, hogy a juttatás formája utazás, aminek a jövőbeni összege eléggé kérdéses, illetve a hírek szerint a szocho összege is változhat. Tehát az elhatárolandó járulék összege is kérdéses. Helyesen járunk-e el, ha ezeket a személyi jellegű költségeket még 2021-ben elhatároljuk a várható költség szintjén, vagy a költséget csak az utazás teljesülésekor számoljuk (számolhatjuk el?)
9. cikk / 110 Éles látást biztosító szemüveg költségtérítése
Kérdés: Az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló rendelet szerint, amennyiben a munkavállalónak a szemészeti szakvizsgálat eredménye alapján a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges az éles látást biztosító szemüveg, azt a munkáltató biztosítja. A vállalkozás a belső szabályzatában meghatározta, hogy mekkora összeget térít a munkavállalónak. Eddig az éles látást biztosító szemüveget a cég nevére szóló számla alapján számoltuk el, mint adómentes juttatást, a személyi jellegű egyéb kifizetések között. A számlán a cégünk által térített összeg szerepel. Most arra a gyakorlatra kívánunk áttérni, hogy az éles látást biztosító szemüvegről a számla a dolgozó nevére szólna, ezen a szemüveg teljes költsége szerepelne. A számlát a munkavállaló a munkáltató részére átadná, mint igazolást az előírt szemüveg elkészíttetéséről. A belső szabályzatunkban meghatározott költségtérítés összegét bérszámfejtés útján utalnánk ki. Ebben az esetben is maradna adómentes juttatás? Ez a megoldás megfelelő? A juttatás összegét az M30-as igazoláson szerepeltetni kell, és ha igen, akkor melyik sorában? Vagy a korábbi gyakorlatot kellene folytatni? A váltás oka, hogy bizonyos cégek nem tudnak úgy számlát kiállítani, hogy különveszik a munkáltató által térítendő összeget és a munkavállaló által fizetendő összeget. További kérdésünk, hogy adómentes-e az éles látást biztosító szemüveg költségtérítése abban az esetben, ha a munkavállalónak állandó jelleggel szükséges a szemüveg viselése, nemcsak a képernyő előtti munkavégzéshez, de ahhoz is elengedhetetlen? Amennyiben egyik megoldás sem megfelelő, kérjük, írják le a számviteli és adózási szempontból szabályos eljárás menetét!
10. cikk / 110 Életbiztosítás biztosítási díjának adózása, elszámolása
Kérdés: Adott egy kft., amely az életbiztosításnál díjfizetőként jelenik a szerződésben. A felépítés a következő: díjfizető: cég, szerződő: magánszemély (ügyvezető), biztosított: magánszemély alkalmazott (ügyvezető). Ebben az esetben a vállalkozásnak milyen adófizetési kötelezettsége merül fel? Amikor a magánszemély megkapja a biztosítási összeget, a vállalkozás részéről keletkezik-e adófizetési kötelezettsége?
