Taofizetési kötelezettség járóbeteg-szakellátás átadásakor

Kérdés: Társasági formában működő járóbeteg-szakellátás tovább működése költségvetési szervként: Az 509-es lapszámban (2024. 08. 08.) megjelent válaszukban jelezték, hogy taofizetési kötelezettség lép fel. Miért keletkezik adófizetési kötelezettség, ha kizárólag költségvetési szervként működhet tovább a járóbeteg-szakellátás? A kft. a pénzeszközeit már korábban köteles volt átadni az önkormányzatnak. Ilyen kötelezettséget hogyan vállaljon fel a kft., amit az önkormányzatnak kell majd kifizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...11/B. § (7) bekezdése szerint a végelszámolásra vonatkozó kormányrendelet [72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet] előírása szerint kell számviteli beszámolót készíteni. Az R. 7. § (2) bekezdése szerint e beszámolóban – ha a gazdálkodó könyvviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 12.

Egycélú vásárlási utalvány elszámolása

Kérdés: Cégünk saját, egycélú vásárlási utalvány kibocsátását, értékesítését és beváltását tervezi. Az utalványt csak és kizárólag az általunk értékesített termékekre lehet kibocsátani, és áfa szempontjából is csak 27%-os áfatartalmú termékeink vannak. Számviteli, adóügyi szempontból hogyan kell helyesen kezelni a kibocsátás, az értékesítés és a bevallás folyamatát?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 18/A. §-ának (1) bekezdése szerint az egycélú utalvány saját név alatt minden egyes ellenérték fejében történő átruházását, átengedését, az utalvány tárgyát képező termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának kell tekinteni. Az Áfa-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 8.

Kapott támogatás egyszeres könyvvitelt vezető egyesületnél

Kérdés: Nem közhasznú jogállású egyesület támogatást kap egy kft.-től, 2 millió forintot, készpénzben. A kapott támogatást külön munkaszámon könyveli, és a hozzákapcsolódó költségeket is. Hogyan kell szabályosan könyvelni ezeket a pénzmozgásokat, ha az egyesület egyszeres könyvvitel szerint könyvel? Kell-e külön adatszolgáltatást készítenie ezen támogatásról? Az egyszerűsített beszámolóban és közhasznú jelentésben ki kell-e külön térni a támogatás bemutatására, vagy elegendő az erre vonatkozó sorok kitöltése? Milyen igazolást kell adnia a támogatásról a kft. számára?
Részlet a válaszából: […] ...nem közhasznú jogállású egyesület is a számviteli törvény hatálya alá tartozik akkor is, ha egyszeres könyvvitelt vezet. Ezért az Szt. 99–114. §-ai szerint kell az egyszerűsített beszámolóját elkészíteni, illetve a gazdasági eseményeket könyvelnie. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 8.

Átlagbéralapú támogatás továbbadása

Kérdés:

Az alapítvány fenntartója az Alapfokú Művészeti Iskolának. Az átlagbéralapú támogatást a fenntartó igényli meg, amit tovább utalási céllal kap meg, és utal tovább az iskola számára. Ezenfelül az alapítvány maga is támogatja az iskolát, hol pénzeszközzel, hol könyvtári könyvekkel vagy jelmezekkel, amelyeket magánszemélytől vásárol meg, hogy továbbadhassa támogatásként az iskolának. Szeretnék egy levezetést kérni, könyvelési tételekkel az átlagbéralapú támogatás igénylésének és továbbutalásának, valamint az év végi kimutatásának, valamint az egyéb támogatások helyes könyveléséről az alapítvány beszerzéseire és az iskolának történő átadására. Kérem a fenti átlagbéralapú és egyéb támogatás könyvelési tételeit és az év végi zárásban történő kimutatását az iskola oldaláról is!

Részlet a válaszából: […] ...választ azzal kell kezdeni, hogy az alapítvány is, az alapítvány által fenntartott iskola is a számviteli törvény és a 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet hatálya alá tartozik. Ezen jogszabályok ismerete nélkülözhetetlen, szükséges az alapítványhoz kapcsolódó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 23.

Vagyonkezelésbe vett önkormányzati tárgyi eszközök visszaadása

Kérdés: A zrt. vagyonkezelésbe vett több önkormányzat megbízásából a gesztorönkormányzattól tárgyi eszközöket, amelyet a zrt. könyveiben szerepeltet, és évenként a számviteli törvénynek megfelelően amortizációt számol el a költségek terhére (az összeg jelentősen eltér a Tao-tv. szerinti amortizáció összegétől, jelentősen nagyobb használatiidő-megállapítás történt]. Az amortizáció összegének megfelelő összegű pótlási alapot képez, amelyet elkülönített bankszámlán kezel, és végzi a szükséges felújításokat, pótlásokat az eszközökön. Jelenleg is van képzett, de fel nem használt összeg. A működéssel kapcsolatosan jelentős vevői kintlévőség szerepel a könyvekben. Az eszközök forrását képezi az átadáskori bruttó értéknek megfelelő összegű hosszú lejáratú kötelezettség. Döntés-előkészítés van folyamatban az eszközök visszaadása tárgyában a tulajdonos önkormányzatok számára. Az átadáshoz kapcsolódóan vagyonértékelés van folyamatban a tulajdonos önkormányzat részéről. Könyvelendő, hogy az egyes vagyonelemek visszaadása hogyan vezethető ki a könyvekből? Az Szt. és a Tao-tv. szerinti nettó érték különbözete társaságiadó-alapot módosító tétel? A vevőállomány kivezetése szintén adóalapot növelő tétel? Hogyan szüntethető meg a hosszú lejáratú kötelezettség összege? Amennyiben egyéb bevétel, a társaságiadó-alapot befolyásolja? Az eszközök és kötelezettségek megszüntetése után egyenleg nem maradhat a tranzakciók során?
Részlet a válaszából: […] Az utolsó kérdésre a válasz egyértelműen az, hogy az eszközök visszaadásával a kötelezettségek megszűnnek, egyenleg sem az eszköz-, sem a kötelezettségszámlán nem maradhat. Van azonban néhány olyan előírás, amelyre a kérdésben nincs utalás, vagy nem megfelelő annak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 9.

Ügyvédi iroda beszámolójának közzététele

Kérdés: Az ügyvédi iroda mérlegbeszámolóját kötelező-e közzétenni a cégbíróságon?
Részlet a válaszából: […] ...ügyvédi iroda a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 3. § (1) bekezdés 4. pont d) alpontja alapján egyéb szervezetnek minősül, így az ügyvédi iroda könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettségére a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 9.

Részvénycsomag részbeni értékesítése

Kérdés: Ügyfelünk 2003-ban megvette egy zrt. 50%-át, és 2022-ben megvásárolta ugyanannak a zrt.-nek a másik 50%-át. A két tranzakció nem ugyanolyan áron zajlott. 2024-ben a korábban megszerzett tulajdonrész 40%-a értékesítésre került. Az adásvételi szerződésben konkrétan megadott részvénysorszámok szerepelnek (a részvények nyomtatva vannak, sorszámmal), és ott meg van adva, hogy mely sorszámú részvények az adásvétel tárgyai. Konkrétan a 2022-es év sorszámai kerültek értékesítésre. A számviteli politika szerint a társaság átlagáron tartja nyilván az értékpapírokat (pl. tőzsdei részvények esetén). A leírt esetben hogyan történik a 2024-ben értékesített 40%-os üzletrész kivezetése a könyvekből?
Részlet a válaszából: […] ...kiszámítani azt, hogy ebbe a második részvénycsoportba tartozó egy-egy részvénynek mennyi volt a bekerülési értéke.A kérdés szerint a számviteli politikában úgy döntöttek, hogy a részvényeket is átlagáron (átlagos bekerülési értéken) tartják nyilván. Ehhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 25.

Számviteli szétválasztási szabályzat

Kérdés:

Társaságunk intézményi hulladékgyűjtési, szállítási, tárolási, előkezelési szolgáltatási szerződés keretében a MOHU-nak mint megrendelőnek végez tevékenységet. E szerződés szerint a társaság intézményi szolgáltatónak minősül. A Ht. tv. 50. §-a szerint: A társaság beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére, a beszámoló összeállítására, a könyvek vezetésére, valamint a nyilvánosságra hozatalra és közzétételre az Szt. rendelkezéseit az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni. A kötelezett – a számviteli politika részeként – olyan szétválasztási szabályzatot dolgoz ki, és az egyes tevékenységeire olyan elkülönült nyilvántartást vezet, amely biztosítja az egyes tevékenységek átláthatóságát, valamint kizárja a keresztfinanszírozást. Az elkülönült nyilvántartás a (3) bekezdés szerint:
a) a koncessziós társaság és a koncesszori alvállalkozó esetében
aa) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység.
Ennek a szétválasztási szabályzatnak milyen módon tudunk megfelelni, milyen kötelező elemeket kell, hogy tartalmazzon? Az elkülönítés az általános költségek tekintetében magával hozza az önköltségszámítás módszertanának a módosítását is. Elegendő-e az utókalkuláció során megállapított általános költségfelosztás során eleget tenni a teljes körű szétválasztásnak, a közvetlen költségek azonnali szétválasztása mellett? Miként értelmezzük a "hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység"-et? A MOHU-val kötött szerződés gyűjtést és szállítást tartalmaz, ezért erre a kettőre különítettük el a könyvelést, mely biztosítja a közvetlen költségek évközi elválasztását. Helyes-e ez a gyakorlat? Ha egy hulladéktörvénnyel érintett tevékenységből nincs árbevétel, annak a költségét át lehet csoportosítani másik tevékenységhez?

Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó részletes szabályokról szól. (Már itt meg kell azonban jegyezni, hogy a kormányrendelet – sajnálatos módon – nem a számviteli szakemberek által megszokott szakkifejezéseket használja, és olyant is előír, amelyet közvetlenül a számviteli törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 22.

Euróban kapott vissza nem térítendő támogatás elszámolása

Kérdés:

A támogatás összege: 49.980 euró, amelynek 80%-a uniós támogatás, 15%-a hazai társfinanszírozás, 5%-a saját forrás. A szerződés időtartama 2023. 05. 01. – 2026. 04. 30. A hazai támogatás teljes összege (15%) 2023. 09. 29-én előlegként került kiutalásra. Az előlegelszámolás ütemezése ebben az évben 2023. 05. 01. – 2023. 10. 31-ig tartó időszakra 2023. 11. 10-ével történik. A továbbiakban a költség 5 havi időszakonként kerül elszámolásra a feltöltéskor megadott árfolyamon. A támogatás 2023. évre mely összegben és milyen árfolyamon kerüljön előírásra? A kiutalt előleget a jóváírás napján érvényes árfolyamon vettük nyilvántartásba. Az adott részelszámolásokra jutó különböző euróárfolyamokból adódó árfolyam-különbözet hogyan kerüljön elszámolásra?

Részlet a válaszából: […] ...Ez esetben az Szt. 33. §-ának (7) bekezdését indokolt alkalmazni a 2023. 11. 01.–12. 31. közötti időszakra. Az összemérés számviteli alapelv érvényesülése érdekében célszerű, ha erre a két hónapra jutó hazai támogatás összegét az aktív...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 12.

Telekösszevonás utáni adózás, nyilvántartás

Kérdés: X úrnak volt egy 1/1 kizárólagos tulajdonú 500 négyzetméteres telke, amin nincs ház (így az 1 M Ft-ot ér), és a vele szomszédos Y Kft.-nek volt egy 1/1 kizárólagos tulajdonú, szintén 500 négyzetméteres telke, amin viszont áll egy ház (így az többet, pl. 5 M Ft-ot ér). A telkeket összevontuk, lett egy új nagy, 1000 négyzetméteres telek, amelyre be lett jegyezve területarányosan (nem pedig értékarányosan!) 1/2 arányban X úr és 1/2 arányban Y Kft. tulajdonjoga. X úrnak keletkezik-e bármilyen adózási kötelezettsége ezek után? Hogyan kell az Y Kft. könyveiben szereplő ingatlant kimutatni a megosztás után?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés szerint X úr, mert egy egységnyi értékű tulajdonrészéhez képest lett [(1+5)/2 = 3], azaz három egységnyi értékű tulajdonrésze.Számviteli szempontból az összevont 1000 négyzetméteres telket az Y Kft.-nek kell a könyveiben nyilvántartani a két telek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 26.
1
2
3
20