Fejlesztési tartalék lekötött tartalékba történő átvezetés nélkül

Kérdés: A 2021. évi éves beszámolót elfogadó taggyűlésen fejlesztési tartalék elkülönítéséről hoztak határozatot. A társaságiadó-bevallás ennek megfelelően készült el. Az év végi zárlati tételek könyvelésénél azonban ennek a rögzítése elmaradt. A közzétett mérleg így lekötött tartalékot nem tartalmaz. Van-e lehetőség a mérleg utólagos módosítására?
Részlet a válaszából: […] ...egyik feltétele, hogy a képzett tartaléknak megfelelő összeget az eredménytartalékból a lekötött tartalékba átvezessék, azt a számvitelben az adóév utolsó napjára vonatkozóan lekötött tartalékként kimutassák. Ha ez megtörtént, csak ezt követően állítható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.

Több évre szóló megbízási szerződés bérszámfejtése, könyvelése

Kérdés: Kifizető megbízási szerződést kötött 2 évre szólóan egy magánszeméllyel. A megállapodás szerint a kifizetés a szerződés lejáratakor egy összegben történik, ami 2022-ben van. A könyvelés és a bérszámfejtés 2022-ben szerzett tudomást a megbízási szerződés létezéséről. Szabályos-e a több évet érintő megbízási szerződés megkötése? A számfejtés 2022-ben, a kifizetéskor történik, kell-e az elhatárolás miatt társaságiadó-bevallást önellenőrizni vagy beszámolót javítani? Havi 60 órát meghaladó munkavégzés történt a megbízott részéről. A statisztikai létszámba bele kellett volna számítani az előző években is a megbízott személyét, vagy csak a kifizetéskor?
Részlet a válaszából: […] ...is több évre szól. Függetlenül attól, hogy a számfejtés 2022-ben, a kifizetéskor történik, az egyes éveket érintő költségeket számviteli szempontól időbelileg el kell határolni. Ugyanakkor a statisztikai létszámba nem kellett beszámítani az előző években...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 29.

Mérlegkészítés időpontja utáni számla

Kérdés: Cégünknél a mérlegkészítés időpontja január 15-e. Gyakran előfordul, hogy ezen időpontig nem kerül elszámolásra az összes még le nem számlázott igénybe vett szolgáltatás. Ezek miatt minden évben önellenőrzéssel kell rendezni a többlet-társaságiadót. A jelentős árbevételű cégnél az egyedileg 20-100 ezer forintos tételek nem jelentősek. Van-e lehetőség a számvitel-politikában meghatározni egy korlátot, ami alatt ezek a számlák a következő évi beszámolóban szerepelhetnek, és nem kell önellenőrzést végrehajtani? Lehet-e ez esetben a későbbiek során adóhiányt megállapítani?
Részlet a válaszából: […] ...választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdés szerinti egyszerűsítés "lehetősége" ma a számviteli, illetve az adózási jogszabályok kisebb-nagyobb megsértésével járna, illetve a Tao-tv. vonatkozó rendelkezéseit kellene módosítani.A számviteli alapelvek (elsősorban a teljesség,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 30.

Fejlesztési tartalék utólagos feloldása

Kérdés: A cég 2017-ben fejlesztési tartalékot képzett, amelyet azóta a lekötött tartalékban nyilvántart. A beruházás a 2018. évben kezdődött, és 2019-ben befejeződött. Erre a beruházásra szeretnénk a fejlesztési tartalékot feloldani. A beruházás összege meghaladja a lekötött tartalék összegét. A fejlesztési tartalék egészét feloldhatjuk 2019-ben?
Részlet a válaszából: […] ...megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelően oldhatja fel. A Tao-tv. 1. §-ának (5) bekezdése szerint a Tao-tv.-t a számviteli törvény rendelkezéseire figyelemmel, azokkal összhangban kell értelmezni. Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 7. pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 9.

Vásárolt ingatlan utáni illeték elszámolása

Kérdés: A társaság a 2015. évben vásárolt ingatlan értéke alapján a 2015-ben megállapított illetéket nem fizette meg és nem számolta el, mert fellebbezett. A fellebbezés 2018-ban zárult le, az illetéket – módosított összegben ugyan, de – meg kell fizetni. A helyes számviteli elszámolásra kér választ a társaság.
Részlet a válaszából: […] A 2015. évben vásárolt ingatlan értéke alapján fizetendő illetéket a vásárolt ingatlan beszerzési értékében kellett volna számításba venni, függetlenül attól, hogy annak összegszerűségét vitatták. (Akkor is a bekerülési értékben számításba kellett volna venni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 27.

Jelentős összegű hiba könyvelése

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a jelentős összegű hibákat?
Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz az, ugyanúgy, mint a nem jelentős összegű hibákat. Eltérés nem a könyvelésben, hanem a számviteli beszámolóban való bemutatásban van.A jelentős összegű hiba, illetve a nem jelentős összegű hiba értelmező rendelkezését az Szt. 3. §-a (3) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 7.

Számviteli változások 2017-től

Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
Részlet a válaszából: […] ...választ azzal kezdjük, hogy jövő évi számviteli változásokat már a nyári adócsomag (a 2016. évi LXVI. törvény) is tartalmaz, de nem lehet kizárni a novemberben közzétételre kerülő módosításokat sem. A már kihirdetett módosítások érdemi része az uniós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Előző évi társaságiadó-kötelezettség

Kérdés: Több társaság éves beszámolókészítésénél tapasztaltam, hogy az adott tárgyévre vonatkozóan a társaságiadó-kötelezettségnél nemcsak az adott évi kötelezettséget, hanem az előző időszak önellenőrzése révén képződött társaságiadó-kötelezettséget is a tárgyévi adókötelezettségek között számolják el, mondván, hogy az nem jelentős összegű. Véleményem szerint ez helytelen, mert a tárgyévi adózott eredmény nem valós számszaki mértéket mutat. Az előző időszak önellenőrzése révén képződött társaságiadó-kötelezettséget az eredménytartalékkal szemben kellene könyvelni. Kérem állásfoglalásukat!
Részlet a válaszából: […] ...hivatkozott társaságok beszámolóit készítőknek nincs igazuk akkor, amikor nem jelentős összegű adófizetési kötelezettségre utalnak. A számviteli törvény a hiba, a hibahatások együttes összegének minősítésére használja a jelentős, illetve nem jelentős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 28.

Nyílt végű pénzügyi lízing az időbeli elhatárolások között

Kérdés: A könyvelést 2015-ben vettem át, és azt tapasztaltam, hogy a 2013. 09. 16-án megkötött nyílt végű pénzügyi lízingszerződésben szereplő gépjármű nem található a tárgyi eszközök között, az aktív időbeli elhatárolások között van egy nagyobb összeg, az aktuális lízingdíjakat pedig az 522. főkönyvi számlán bérleti díjként tartják nyilván. Az egyeztetések során kiderült, hogy az aktív időbeli elhatárolások között az első törlesztőrészlet van, amely havonta kerül feloldásra a lízing futamidejének arányában. Jelenleg folytatom az előző könyvelő által elkezdett gyakorlatot. Ha a könyvelési gyakorlatot hibásnak tekintem, akkor a hiba és a hibahatás együttes összege eléri a jelentős összegű hiba értékhatárát, és számviteli önellenőrzést kellene végezni. Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...terv szerinti értékcsökkenési leírását, a törlesztőrészletek elszámolásakor fizetett kamatok összegét. Feltételezhetően nemcsak a számviteli elszámolást kell önellen­őrzés keretében rendezni, de a számviteli elszámolás módosulásának az eredményre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 18.

Bíróság előtt megtámadott II. fokú határozat

Kérdés: Bíróság előtt megtámadott II. fokú adóhatósági határozatban szereplő tételeket rögzíteni kell-e a nyilvántartásokban?
Részlet a válaszából: […] ...könyveljék. Bár a hivatkozott előírás a jelentős összegű hibákról rendelkezik (elkülönítetten kell kimutatni), a teljesség számviteli alapelvből következik, hogy a jogerős adóhatósági határozatban rögzítetteket, függetlenül attól, hogy azok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 9.
1
2
3