Értékvesztés vagy terven felüli értékcsökkenés

Kérdés: Szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozik a szövetkezet. Növendék marhákat tenyésztésbe állításkor (leelléskor), ha – évek óta – a piaci érték kb. 200 E Ft, az előállítási érték 400 E Ft értékvesztést (készlet) vagy terven felüli értékcsökkenést (tenyészállat) lehet elszámolni? A bekerülési érték, illetve könyv szerinti érték (készletnél) tartósan és jelentősen magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára. A tárgyi eszköz (tenyészállat) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb a piaci értéknél. A terven felüli értékcsökkenés elszámolása társaságiadó-alapot növelő. Hogyan kapja vissza a szövetkezet a tenyészállat kivezetésekor, kényszervágáskor, értékesítéskor... a növelésként elszámolt adóalap-növelőt?
Részlet a válaszából: […] ...történő kivezetésekor – függetlenül a kivezetés okától – csökkenti az adózás előtti eredményt.A szövetkezetnek a számviteli politikában szabályoznia kell a növendék állatok mérlegfordulónapi értékeléséhez:– a növendék állatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 30.

Adott-kapott előleg elszámolása

Kérdés: Kérem, ismertessék az adott-kapott előlegek elszámolását, kitérve annak minden lépésére (a pénz átutalása, az előlegszámla kiállítása, számla az értékesítésről, az előleg beszámítása stb.), ha az előleg forintban van, illetve ha devizában. Kérem, ez utóbbi esetben az árfolyam használatára is térjenek ki!
Részlet a válaszából: […] ...devizaárfolyamtól. Ennek elkerülésére célszerű élni az Szt. 60. §-ának (5a) bekezdése szerinti lehetőséggel, mely szerint a számviteli politikában rögzített döntésnek megfelelően a devizás tételeknél az Áfa-tv.-nek az adóalap forintban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 31.

Áfatörvény szerinti árfolyam használata

Kérdés: Ha a vállalkozás él az Szt. biztosította lehetőséggel, és külföldi pénzértékben meghatározott követelései és kötelezettségei forintértékét az Áfa-tv. szerinti árfolyam használatával határozza meg – a vállalat egyébként az MNB-árfolyamot használja –, akkor melyik napi árfolyamokon történik az alábbi tételek forintosítása: Közösségen belüli, Közösségen kívüli termékértékesítés különböző paritások mellett, és ezen értékesítések helyesbítő számláinak forintosítása, továbbá Közösségen belüli, Közösségen kívüli szolgáltatásnyújtás, és az erről készült helyesbítő számla forintosítása?
Részlet a válaszából: […] ...szerint az MNB hivatalos árfolyamát választotta, és erről a döntéséről az állami adóhatósághoz előzetes bejelentést tett, továbbá számviteli politikájában az Szt. 60. §-ának (5a) bekezdésének megfelelően az Áfa-tv. szerinti árfolyam használatát rögzítette...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 11.

Termék-előállítás költségeinek könyvelése

Kérdés: Kis forgalmú kft. hús és húskészítmények kiskereskedelme mellett húsfeldolgozással, -tartósítással, húskészítmények előállításával is foglalkozik. A termék előállításához beszerzett alapanyagokat anyagköltségként (az 511. számlán), az értékesítéshez beszerzett termékeket az eladott áruk beszerzési értékeként (elábéként a 814. számlán) számolja el. Év közben a készletszámlákra nem könyvelünk. Év végén a leltár alapján történik a készletre vétel. Év közben a saját előállítású termékeket kell-e könyvelni? A költség a beszerzéskor vagy az értékesítéskor jelenik meg? A 6-7. számlaosztályt nem használják. Az előállított saját termelésű termék 1-2 nap alatt elfogy (a kis mennyiség miatt).
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt egy megjegyzés: a kérdésben leírtak alapjánfeltételezzük, hogy a kft. az eredménykimutatást összköltségeljárással készítiel. Ennek figyelembevételével adjuk meg a kérdésekre a választ, és igazoljukvissza azt, hogy a kérdésben leírtak lényegében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 5.

Vásárolt készletek nyilvántartása

Kérdés: Szakmai körökben vita tárgyát képezi, hogy a készletek nyilvántartási ára és az év végi készletértékelési ár miként határozható meg helyesen, egy vállalkozáson belül, a számviteli politikában, az értékelési szabályzatban. Egyes vélemények szerint egy-egy készletcsoportnál azonos módon kell eljárni. Az Szt. nem ad arra lehetőséget, hogy a kereskedelmi áruknál másként értékeljék a nagykereskedelmi készleteket, mint a kiskereskedelmi árukat. Azokat vagy a FIFO-módszerrel, vagy mérlegelt átlagáron, vagy elszámolóáron kell értékelni. Más vélemény szerint ez a számviteli törvényből nem következik. Ha egy vállalkozás nagykereskedelmi raktárt működtet, és ott a nyilvántartás vezetése folyamatosan mennyiségben és értékben történik, lehetséges a mérlegelt átlagár. Ugyanakkor, ha ez a vállalkozás kiskereskedelmi boltot is működtet, és ott nem vezet folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást, ott – csak az év végi értékelésnél – a FIFO-elv szerint határozza meg a készletértéket. Ezt abban az esetben is megteheti, ha a nagykereskedelmi raktár is ad át kiskereskedelmi egységének eladásra árut, az egyébként nagykereskedelmi célra beszerzett áruból. Melyik a járható megoldás?
Részlet a válaszából: […] A válaszadó számára mind a két megoldás elfogadható!Az Szt. 62. §-ának (2) bekezdése szerint vásároltkészleteknél (anyag, áru) a bekerülési érték– a 47-50. § szerinti tételek, vagy– a beszerzési értékek alapján számított átlagos (súlyozott)beszerzési ár,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 13.

Értékpapírok értékvesztése

Kérdés: A vagyonhasznosító kft.-nél az év végi értékelés során megállapítást nyert, hogy az értékpapírok egy részénél a nyilvántartási érték magasabb, mint a mérlegkészítés időpontjában azok piaci értéke. A különbözet összegében értékvesztést számoltunk el, amellyel a társaságiadó-alapot nem növeltük. A kft. számviteli politikája minden értékvesztést jelentősnek minősít. Amikor az értékpapír-állományból értékesítés történik a jövőben, akkor arányosan vissza kell írni a korábban elszámolt értékvesztést. Helyesen jártam el?
Részlet a válaszából: […] ...adózás előtti eredményt növelni nem kell.A számviteli törvény előírásaival nem egyeztethető össze akft. azon gyakorlata, mely szerint a számviteli politikájában mindenértékvesztést jelentős összegűnek minősít. Ez azonban nemcsak ellentétes atörvényi előírással,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 1.

A számviteli törvény változásai

Kérdés: Melyek a 2003. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
Részlet a válaszából: […] ...a devizaeszközök, a devizakötelezettségek mérleg-fordulónapi értékeléséből adódó árfolyamnyereséget maximum 5 év alatt, a számviteli politikában meghatározott módon kell megszüntetni. Emlékeztetőül, a módosítás 2003. január 1-jétől hatályos,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.