Házipénztár-kezelés szabályai

Kérdés: A házipénztár kezelését, valamint az elszámolásra kiadott előleg szabályait milyen jogszabályok írják elő? Rutinszerűen tudjuk, hogy elszámolási előleget csak akkor vehet fel valaki, ha az előzővel már elszámolt, de ez a szabály milyen jogszabályon alapul? Mi szabályozza a pénztárosok, a pénztár-helyettesítések, pénztárellenőrzések módját? Természetesen a belső szabályaink, de milyen ide vonatkozó jogszabályok vannak? Ismert, hogy az Szja-tv. szabályozza a 30 napon belül el nem számolt elszámolási előleg kamatkötelezettségét, vagy jogszabályban rögzített a készpénzes fizetés felső határa, de milyen egyéb jogszabályok vonatkoznak ezekre a területekre?
Részlet a válaszából: […] ...egyértelmű, hogy cégenként más és más lehet, a pénzkezelési szabályzatokban rögzítendő témákhoz kapcsolódóan is különböző számviteli politikai döntések kapcsolódnak. Ezért jogszabályi szintű egységes pénzkezelési szabályzatot nem lehet elvárni. Ezért nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 26.

Mérlegkészítés időpontja utáni számla

Kérdés: Cégünknél a mérlegkészítés időpontja január 15-e. Gyakran előfordul, hogy ezen időpontig nem kerül elszámolásra az összes még le nem számlázott igénybe vett szolgáltatás. Ezek miatt minden évben önellenőrzéssel kell rendezni a többlet-társaságiadót. A jelentős árbevételű cégnél az egyedileg 20-100 ezer forintos tételek nem jelentősek. Van-e lehetőség a számvitel-politikában meghatározni egy korlátot, ami alatt ezek a számlák a következő évi beszámolóban szerepelhetnek, és nem kell önellenőrzést végrehajtani? Lehet-e ez esetben a későbbiek során adóhiányt megállapítani?
Részlet a válaszából: […] ...nem jelentős, a végleges bizonylat kézhezvétele időpontjában azt egyéb ráfordításként, illetve egyéb bevételként kell elszámolni!)A számviteli politikában nem lehet korlátot megállapítani arra, hogy mikor nem kell önellenőrzést végrehajtani. Ilyen korlát valójában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 30.

Készpénzkezelés, ha nincs pénztáros

Kérdés: Mi a házipénztár? A készpénzkezelésről kötelező nyilvántartást vezetni? Akkor is, ha nincs függetlenített pénztáros? Indokolt külön pénztárbevételi és pénztárkiadási bizonylatokat kiállítani? Hogyan történik ez esetben az ellenőrzés?
Részlet a válaszából: […] ...főkönyvi számlát alátámasztó analitikus nyilvántartás is megfelel ezen követelménynek.Az Szt. 14. §-ának (5) bekezdése alapján a számviteli politika keretében el kell készíteni a pénzkezelési szabályzatot. A (8) bekezdés szerinti tartalommal a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 10.

Könyvelés külföldön

Kérdés: Társaságunk egy transznacionális vállalkozás magyarországi unokavállalata. A nemzetközi csoporton belül magas fokú a munkamegosztás. Jelenleg a számlák kezelésének, feldolgozásának és könyvelésének folyamatát készítjük elő a nemzetközi munkamegosztásra, az alábbiak szerint:
Első lépésben a bejövő számlákat elküldjük az EU-n belüli másik országba feldolgozásra, szkennelésre. Az eredeti számlát a feldolgozás után visszajuttatják cégünkhöz, addig csak másolat áll rendelkezésünkre. A folyamat hossza jelenleg nem ismert. A más országban szkennelt számlát Indiában könyvelik a számviteli rendszerbe. A könyvelt anyag felülvizsgálatát, felülellenőrzését minden országban az érintett cégek végzik, végezzük. Észrevétel esetén az eltérést korrigálják. A tételek a magyar számviteli előírás szerint kerülnek a főkönyvbe. A vegyes tételek, tárgyi eszközök, bér és járulékai stb. analitikáit Magyarországon vezetjük továbbra is, és mi fogjuk könyvelni azt. Első körben, ebben a rendszerben a szállítói számlák könyvelésével indul majd a kiszervezés. A későbbiekben további könyvelési elemeket szerveznek ki. Az eredeti számlák, bizonylatok ideiglenesen elhagyják az országot is, nem csak a székhelyet. Elfogadható ez, és milyen időtartammal, feltétellel? A bizonylatok esetleges megsemmisülése esetén csak másolattal rendelkezünk, mi a teendő ilyenkor? A számviteli feldolgozási rend ilyen megoldása, megosztása akceptálható-e? Mivel a későbbiekben az is az elképzelések között szerepel, hogy a szállító a számlát a szkennelés helyszínére kell, hogy küldje, ez a megoldás elfogadható? Kötelezhető-e a szállító, hogy a számlát külföldi postacímre küldje közvetlenül?
Kérjük, válaszaikat jogszabályi hivatkozásokkal támasszák alá!
Részlet a válaszából: […] ...gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait a gazdasági események, műveletek megtörténte után, legalább negyedévenként, a számviteli politikában meghatározott időpontig, legkésőbb a tárgynegyedévet követő hó végéig kell a könyvekben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 24.

Mérlegfordulónapot követő számlák

Kérdés: A Számviteli Levelek 253. számában az 5188. kérdésre adott válasz a mérlegfordulónapot követően kibocsátott vagy beérkezett számlák helyes számviteli nyilvántartásba vételét részletezi. Kérem, szíveskedjenek egyértelművé tenni, hogy mi az az időpont, amíg a fordulónap után beérkezett vagy kibocsátott (előző évi teljesítést tartalmazó) számlákat árbevételként a vevőnél, költségként a szállítónál nyilvántartásba kell venni, és nem elhatárolásként könyvelni.
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatás igénybevétele a teljesítés időszakában (ateljesítés üzleti évében) elszámolható legyen.A számviteli törvény szerint a számviteli politika keretébenrögzíteni kell – többek között – a mérlegkészítés időpontját, azt – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 12.

Később kapott számla

Kérdés: Kapcsolódóan a 3250. kérdésre adott válaszhoz: egy korai (január 8-i) mérlegkészítés időpontú, nagy forgalmú (több száz szállító, több ezer számla) cégnél a legnagyobb gondosság mellett előfordul, hogy nem kerül feltárásra, elszámolásra az összes, még le nem számlázott igénybe vett szolgáltatás. Ezek miatt minden évben önellenőrzéssel kell rendezni a többlet-társaságiadót. Tízmilliárdos árbevételű, milliárdos eredményű cégnél az egyedileg 20-100 ezer forintos, összességében párszázezer forintos tételek nem jelentősek. Van-e lehetőség a számviteli politikában a költség-haszon elve alapján meghatározni egy korlátot, ami alatt ezek a számlák a következő évi beszámolóban szerepelhetnek, és nem kell önellenőrzést végezni? Amennyiben a 2005. évi mérlegkészítés után érkezett 2005. évi számlákat 2006. évre könyvelték, 2005. évet nem önellenőrizték, megállapítható-e 2006. évre ezek miatt adóhiány? Mi alapján? Mivel nem jelentős összegű a hiba, a számvitelben a 2006. évi beszámolóban szerepel. Adóalap-növelő tételként az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, elszámolt összeggel kell módosítani, adóellenőrzés, önellenőrzés viszont 2006-ban nem történt. Kötelessége-e az adóellenőrnek a 2006. év ellenőrzésekor a 2006. évi mérlegkészítéskor el nem számolt költségek megállapítása? Vagy jogosan hivatkozhat arra, hogy ezek 2007. évi tételek, ami nem tárgya a 2006. évi ellenőrzésnek?
Részlet a válaszából: […] ...azt egyéb ráfordításként, illetve egyéb bevételkéntkell elszámolni!)Az utólagos módosítás elkerülésére tehát van lehetőség!A számviteli politikában nem lehet korlátot megállapítaniarra, hogy mikor nem kell önellenőrzést végrehajtani. Ilyen korlát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 13.