6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Állami vagyon kezelésbevételéhez kapcsolódó elszámolások
Kérdés: Az állami vagyon kezelésével összefüggésben elszámolandó pótlási alap számviteli kezeléséhez kapcsolódik a kérdés. Társaságunk 2006. december 31-ig költségvetési szervként, 2007. 01. 01-től gazdasági társaságként folytatja a tevékenységét. A költségvetési szerv kezelésében lévő vagyonrészét a gazdasági társaság apportként, az ingatlanokat és az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat pedig vagyonkezelési szerződéssel kapta vissza. A vagyonkezelési szerződésben az eszközök bruttó értéke is meghatározásra került, és ennek megfelelően került a társaságnál nyilvántartásba vételre a hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben. Így az értékcsökkenés megállapításának az alapja a vagyonkezelési szerződésben meghatározott bruttó érték lett. Az elszámolt terv szerinti, terven felüli értékcsökkenés az analitikus nyilvántartásokból megállapítható. A vagyonkezelési szerződés a szerződéskori nettó értékre a társaságnak az elszámolt értékcsökkenés mértékében pótlási kötelezettséget írt elő, amely teljesítéséről minden évben be kell számolnunk. A "pótlási alap"-ot, a visszapótlási kötelezettséget növeli az elszámolt értékcsökkenés, és csökkenti az MNV Zrt. által elismert és jóváhagyott értéknövelő beruházások összege, tehát nem feltétlenül minden felújításunk. Kérdéseink: Hogyan történik a visszapótlási kötelezettség számviteli kimutatása, elszámolása? A visszapótlási alapot a könyvekben hogyan kell vagy lehet kimutatni? Az elszámolt értékcsökkenések számviteli elszámolása pótlási alap kimutatása esetén különbözik-e az egyéb eszközökétől? Hogyan kell az értéknövelő beruházást, felújítást az egyéb vagyonkezelő részéről számlázni, számviteli nyilvántartásokban elszámolni? A visszapótlási alap elszámolásával kapcsolatos kötelezettség hogyan változik?
2. cikk / 6 Üzemkörön kívüli tárgyi eszközök amortizációja
Kérdés: Cégünk tulajdonában van egy nyaraló a Balaton mellett, amelyet a nyári időszakban a dolgozóink vesznek igénybe. Idén jelentősebb felújítást végeztünk (gázbekötés, új bútorzat, konyhai gépek). Ezeket aktiváltuk, és a számviteli politika szerint számoljuk el az értékcsökkenésüket. Ezen tárgyi eszközök után elszámolt értékcsökkenési leírással adózási szempontból van-e teendő? Ha igen, mikor és melyik értékcsökkenési leírást kell módosítani?
3. cikk / 6 Kizárólag a K+F tevékenységet szolgáló eszközök amortizációja
Kérdés: Kizárólagosan K+F tevékenységet folytató, egyszeres könyvvitelt vezető bt. a közvetlen K+F tevékenységet szolgáló gépek, berendezések, felszerelések amortizációját közvetlen költségként figyelembe veheti-e az adózás előtti eredményt csökkentő tételként?
4. cikk / 6 Bérelt telken épített út, épület amortizációja
Kérdés: Egy társaság egy másik társaságtól telket bérel. A bérleti szerződés határozatlan időre szól. A bérlő a telken utat és épületet épített 1998-ban. A számviteli politikában a társaság a bérelt telken épített útnál, épületnél meghatározhat-e gyorsabb leírást? Indoka lehet az, hogy a bérbeadó a felmondási idő figyelembevételével felbonthatja a szerződést? A Tao-tv. szerinti 6 százalékos értékcsökkenési leírás alkalmazható-e?
5. cikk / 6 Értékcsökkenési leírás – iparűzési adó
Kérdés: A helyi iparűzési adó alapjának megosztása során, az eszközérték-arányos módszerben a Tao-tv. szerinti, vagy a számviteli törvény szerinti értékcsökkenési leírást kell-e számításba venni?
6. cikk / 6 Iparűzési adó: eszközértékbe tartozó értékcsökkenés
Kérdés: Mekkora összegű értékcsökkenési leírást kell az eszközértékbe számítani, ha a számviteli politika keretében meghatározott értékcsökkenés összege kisebb, mint ami a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény alapján elszámolható lenne?
