10 talált cikk a szamviteli , nyilvántartás , ellenőrzés , terv szerinti , számviteli politika kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: A társaság már meglévő (2018-ban beszerzett) raktárépület felújítására nyert fejlesztési támogatást 2021-ben, amelyet meg is valósított 2022-ben, az üzembe helyezés 2022. 09. 30-án megtörtént. A támogatás összegét 100%-ban megkapta, amit előlegként tart nyilván, az elszámolásról még nem kapott értesítést. A felújítás révén nem változott meg a várható használati idő (2068.), a leírási kulcs (2%) és a maradványérték sem. A raktár 2018-as bekerülési értéke 20 millió Ft, az akkor megállapított maradványérték 5 millió Ft. A felújítás összege 50 millió Ft, a támogatási arány 50%. Ha 2023-ban (mérlegkészítés időszaka után) megtörténik az elszámolás, mekkora időszakra kell felosztani a támogatás összegét, illetve a maradványértékre fog-e jutni a támogatási összegből? A helyzetet bonyolítja, hogy a felújítás üzembe helyezése időpontjában a támogatott beruházáson felül további beruházási érték is aktiválva lett. Mennyiben módosítja ez a támogatási arányt, illetve a jövőbeli várható további beruházások mennyire befolyásolják azt, hogy az eszköz értékcsökkenésének mekkora hányadát számolja el egyéb bevételként a halasztott bevételek között nyilvántartott támogatásból?

Kérdés: Amennyiben könyvelőváltásra kerül sor, célszerű azt év elejére tervezni? Mik az év közbeni könyvelőváltás hátrányai a könyvelő szempontjából?

Kérdés: Társaságunk automata autómosó berendezést működtet. Az automatába bedobott 100 Ft-ért 1 percig működik az automata, ez 1 egységnyi elmozdulást okoz az automata számlálójában. Egyéb bizonylat híján eddig úgy számoltuk el az árbevételt és az áfát, hogy az automata által az adott hónapban kimutatott egységelmozdulások számát megszoroztuk 100 Ft-tal, így megkaptuk a havi bruttó, áfás bevételt. Szeretnénk viszont ún. kedvezménykártyát adni a vevőinknek, ami úgy működne, hogy a vevő befizet pl. bruttó 5000 Ft-ot (50 egységnyi elmozdulásnak megfelelő összeget), ezért rátöltünk a kártyájára bruttó 5500 Ft-nak megfelelő, tehát 55 egységet, azaz 5 egységet ingyen kap a vevő. Vagy nézhetjük úgy is, hogy 5000 Ft/55 egység = 91 Ft, azaz a vevő nem 100 Ft-ot fizet 1 egységért, hanem csak 91 Ft-ot, azaz kapott egységenként 9 Ft árengedményt. Így viszont már gondunk akad az árbevétel és az áfa elszámolásával. Egyrészt lesz egy kiállított számlánk bruttó 5000 Ft-ról, viszont – feltételezve, hogy a vevő a teljes összeget elhasználja – az automata egységszámlálója 55 egység elmozdulást, azaz a korábbi árbevétel-megállapító módszer szerint 55 x 100 = 5500 Ft árbevételt fog mutatni. Ha több kártya is lesz, és nem mindenki használja el az adott hónapban a kártyára feltöltött összeget, akkor egy idő után nyomon követhetetlen lesz, hogy a kiadott kártyákon levő egységekből mennyit használtak már fel, mennyit töltöttünk rá újra, azokhoz hány egység elmozdulás tartozik stb. Gondot okoz az is, hogy a fenti megoldással mintha keveredne a mennyiségi engedmény (mert csak azok kapnak kedvezményt, akik nagyobb összeget előre befizetnek, de számlázásra is kerül az engedmény, holott a mennyiségi engedményt általában nem számlázzák), az előleg (hiszen előre kifizeti az összeget, és utólag fogja igénybe venni a szolgáltatást, de nem olyan értékben, mint amilyen mértékben az "előleget" fizette) és egyfajta "bérlet" típusú megoldás ("ha kifizetsz 9-et, a 10. ingyen van").
1. A kedvezménykártyára feltöltött összegről milyen számlát kell kiállítanunk: "simán" bruttó 5000 Ft-ról, vagy bruttó 5500 Ft – bruttó 500 Ft engedmény = bruttó 5000 Ft-ról?
2. Mekkora összegű árbevételt és áfát kell elszámolnunk: a bruttó 5000 Ft nettó összegét és áfáját, vagy a bruttó 5500 Ft nettó összegét és áfáját?
3. Innét kezdve az automata elmozdulásszámlálója által mutatott értékből hogyan tudjuk megállapítani a teljes árbevételt és az áfát, hiszen lesz benne "sima" és "kedvezménykártyás" elmozdulás is?

Kérdés: Szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozik a szövetkezet. Növendék marhákat tenyésztésbe állításkor (leelléskor), ha – évek óta – a piaci érték kb. 200 E Ft, az előállítási érték 400 E Ft értékvesztést (készlet) vagy terven felüli értékcsökkenést (tenyészállat) lehet elszámolni? A bekerülési érték, illetve könyv szerinti érték (készletnél) tartósan és jelentősen magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára. A tárgyi eszköz (tenyészállat) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb a piaci értéknél. A terven felüli értékcsökkenés elszámolása társaságiadó-alapot növelő. Hogyan kapja vissza a szövetkezet a tenyészállat kivezetésekor, kényszervágáskor, értékesítéskor... a növelésként elszámolt adóalap-növelőt?

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a nyelviskola használatában lévő könyvek értékét?

Kérdés: Cégünk eszközöket ad bérbe. Számviteli politikánk alapján, amennyiben egy eszköz két éven keresztül nincs bérbe adva, kivezetjük a tárgyi eszközök közül, és áruként tartjuk nyilván. A szóban forgó eszközöket 2011. 03. 31-én soroltuk át az áruk közé, könyv szerinti értéken. Az Szt. és a Tao-tv. szerinti értékcsökkenés nem egyezett meg. 2012-ben lehetőség lesz a bérbeadás útján történő hasznosításra. Megfelelően járunk-e el, ha a jelenlegi nyilvántartási értéken soroljuk át a tárgyi eszközök közé? A korábbi nettó lesz a bruttó érték? Mi legyen az értékcsökkenés alapja az adótörvény szerint?

Kérdés: A társaság tevékenysége természetes vizek tisztaságával kapcsolatos mérések, kutatások, tervezési feladatok, valamint környezetvédelmi rehabilitációra vonatkozó tervek és pályázatok készítése. A társaság a tevékenységét a feladat végrehajtására alakult konzorcium tagjaként, vagy önállóan, de közvetített szolgáltatások igénybevétele mellett végzi. Szerződései több év alatt valósulnak meg, részteljesítés ütemezése mellett. A társaság önköltség-számítási szabályzatra nem kötelezett, 2010. évre is egyszerűsített éves beszámolót készít. Kérdésünk évek között áthúzódó két projekt eredmény­elszámolására vonatkozik. Mindkét projekt aktuálisan elkészült ütemének teljesítésigazolását a megrendelő 2011. 01. 05-én fogadta el. A társaság a közvetített szolgáltatások teljesítési idejét is 2011. 01. 05-én fogadta el. A társaság a nyilvántartást a szerződés ütemezésének megfelelő terv- és a megvalósulásnak megfelelő tényadatokat árbevétel és közvetített szolgáltatás bontásban vezeti. A saját ráfordítás közvetlen bér és járulékai összegét az év végi befejezetlen termék esetében határozza meg. A 2011. 01. 05-én átadott munkák árbevételét és a közvetített szolgáltatások értékét a társaság számolja el 2010. évre, kivéve a 2011. és öt napjára vonatkozó közvetlen költségeknek megfelelő, 2011. évi utolsó részteljesítésre vonatkozó eredménytartalom alapján meghatározott árbevételt? A 2010. év végi, utolsó részteljesítés elszámolása után felmerült közvetlen költségek 2011. évre való elhatárolása mellett döntsön? Szabályozhatja-e a társaság az áthúzódó projektek eredményelszámolását az adott projekt átlagos eredménytartalma alapján?

Kérdés: Társaságunk németországi illetőségű anyavállalata negyedévente kéri az év végi zárásnak megfelelő adatokkal történő időszaki főkönyvi kivonat, beszámoló elkészítését. A fentieknek megfelelően társaságunk negyedévente számol el értékvesztést a késztermékekre a piaci ár figyelembevételével. A megképzett értékvesztést csak technikai tételként rögzítjük könyveinkben, mivel a következő negyedév elején sztornírozzuk azt. Így év végén csak az év végi értékeléskor számított értékvesztés kerül a könyvekben kimutatásra. Az adóhatóság megkifogásolta ezen technikai könyvelésünket, hivatkozva arra, hogy a számviteli törvény évente egy alkalommal engedélyezi az értékvesztés elszámolását, és emiatt számviteli megállapítást tett az ellenőrzési jegyzőkönyvben, amelyre mulasztási bírságot szabott ki. Helyesen járunk el a fenti esetben?

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető "kis cégek" (bt.-k kft.-k, szövetkezetek) leltározásával van gondunk. Nincs, aki végrehajtsa és ellenőrizze. Hogyan történjen a "kis cégek"-nél a leltárszabályzat összeállítása és a tényleges leltározás végrehajtása?

Kérdés: Az új Szt. szerint a befektetett eszközöket év végén piaci értéken kell értékelni. Honnan lehet tudni, melyik eszköznek mennyi a piaci értéke? Az egyedi nyilvántartásnak milyen adatokat kell tartalmaznia? Az Szt. és a Tao-tv. szerinti különböző leírási kulcsok miatti különböző nettó értékeket ugyanazon piaci értékre kell-e korrigálni?