26 cikk rendezése:
1. cikk / 26 Külföldön vásárolt termék külföldi vevőhöz történő szállítása
Kérdés: Egy magyarországi székhelyű vállalkozás Olaszországból vásárol termékeket (EXW-paritással), melyet közvetlenül a vevőjéhez szállíttat Ausztriába. A szállítmányozást a vállalkozás intézi, fizeti. (Ausztriában áfaregisztrációval rendelkezik, telephelye nincs ott.) A szállítási költséget hogyan, hová kell könyvelni? A beszerzéshez vagy az értékesítéshez kapcsolódik, eladott áruk beszerzési értéke lesz, vagy közvetített szolgáltatás?
2. cikk / 26 Könyvelés a külföldi vállalkozás fióktelepénél
Kérdés: A fióktelep Magyarországon egy javítóműhelyt bérel, amelyben speciális járművek javításával foglalkozik. Rendelkezik néhány alkalmazottal, helyben ők végzik ezt a tevékenységet. Az egyes munkákban azonban gyakran közreműködnek a központ (anyavállalat) alkalmazottai is. Amennyiben anyag, alkatrész szükséges, akkor ezt a központ biztosítja. Biztosít továbbá eszközöket is a munkához (pl. személygépkocsikat a magyar munkavállalóknak). Jelenleg az anyavállalat és a magyar fióktelep között semmilyen elszámolás nincs. A számlákat a vevők felé a külföldi anyavállalat állítja ki. A megrendelők kivétel nélkül külföldi vállalkozások. A központ a fióktelep eredményét cost plus eljárással kívánja megállapítani, azaz a fióktelepnél elszámolt költségekből kíván kiindulni a fióktelepnél kimutatott árbevétel meghatározásakor. Azaz – értelmezésük szerint – a központ megrendelte ezeket a javításokat a magyar fiókteleptől, és értékesítette a megrendelő felé. Szabályos ez az eljárás? Amennyiben igen, hogyan kell eljárni, bizonylatolni? Vagy kötelezően a fióktelepnek kellene kiállítania a számlákat a megrendelők felé, és a központtal is el kell számolni költségoldalon? Melyik eljárás helyes? Esetleg mindkét eljárás alkalmazható? A két esetben hogyan kell kezelni (bizonylat- és áfaszempontból) a központ és a fióktelep közötti anyagmozgásokat és szolgáltatásokat?
3. cikk / 26 Horvát cég magyarországi ingatlanát bérbeadja
Kérdés: Van egy külföldi (horvát) társaság. Alapító tagjai az alapításkor magyar természetes személyek, azóta külföldön élnek. Állampolgárságuk megmaradt, de magyar adóazonosító jellel és lakcímmel nem rendelkeznek. Az egyik alapító tag a cég ügyvezetője. Az alapításkor a tulajdonukban lévő ingatlanokat mint alapító tőkét apportként bevitték a horvát kft.-be. Ezeket az ingatlanokat Magyarországon bérbeadják. A társaság Magyarországon bejelentkezett a Tao-tv. és az Áfa-tv. hatálya alá, cégbejegyzést nem kértek (nem fióktelep), ingatlan-bérbeadásra adószámot kértek. Magyarországon magyarországi adóazonosító jellel rendelkező cégképviselő nincs, a cég horvát ügyvezetője látja el a magyarországi teendőket is. A cég Magyarországon bankszámlával nem rendelkezik, csak Horvátországban. Ebből adódik, hogy utalásos számláikat, valamint adóbefizetéseiket, amelyek Magyarországon keletkeznek, a horvát bankszámláról teljesítik. Magyarországon többnyire, eltekintve néhány kivételtől, készpénzforgalom valósul meg. A bérleti díjakból befolyt bevételből fizetik ki a közüzemi számlákat és apróbb beszerzéseket. Ezeket árbevételként, illetve költségként könyveljük. Ami nem egészen tisztázott számomra, hogy a magyarországi ingatlanok után felmerült értékcsökkenés kit illet költségelszámolás szempontjából. Nem tudom eldönteni továbbá, hogy az ingatlanok után felmerült építményadót melyik országban kell elszámolni költségként. Horvátországban a cég igazából nem végez tevékenységet, bevétele Magyarországon keletkezik a bérbeadásból. Nem tisztázott számomra, hogyan tudom a kötelezettségek közül kivezetni azokat az adótartozásként kimutatott tételeket, amiket a horvát bankszámláról utaltak át. Kérem állásfoglalásukat az alábbiakban is: Mivel ez a cég cégbíróságon nincs bejegyezve, kell e cégkaput nyitni? Véleményem szerint nem, mert a rendelet a cégkapu nyitását cégbíróságon bejegyzett társaságokra írja elő kötelezően.
4. cikk / 26 Külföldi magyar üzletrészének értékesítése
Kérdés: Osztrák állampolgárságú magánszemély tulajdonában van egy magyarországi székhelyű kft. 100%-os üzletrésze. A magánszemély csak ausztriai lakcímmel rendelkezik, az év nagy részében (183 napon túl) Ausztriában tartózkodik. Az osztrák magánszemély üzletrészét egy magyarországi székhelyű kft.-nek értékesíti. Az értékesítésből árfolyamnyeresége keletkezik. Ebben az esetben az osztrák illetőségű magánszemély árfolyamnyereségből származó jövedelme Magyarországon vagy Ausztriában adózik?
5. cikk / 26 Exportértékesítés iparűzési adója
Kérdés: Cégem a Csehországban vásárolt és ott tárolt termékeket értékesíti magyar, szlovák és cseh vásárlói részére. Van cseh, szlovák és magyar adószáma is. A kereskedelem minden folyamata (megrendelések felvétele, szállítmányozás intézése, kapcsolat a külföldi és magyar vevőkkel, marketing stb.) Magyarországon történik. Csehországban alvállalkozóval végezteti a raktározási szolgáltatást. Nem létesített telephelyet Csehországban. A cseh, illetve szlovák partnerek részére történő értékesítés exportárbevételnek számít a magyarországi helyi iparűzési adó szempontjából, vagy ezt nem is kell Magyarországon bevallani? Ha be kell vallani, akkor helyes-e, ha az exportértékesítésre jutó ELÁBÉ-t arányosítással számoljuk ki? Mikor keletkezik az iparűzésiadó-bevallási, -előlegfeltöltési, -előlegfizetési kötelezettség, ha az eltérő üzleti év április 1-jétől március 31-ig tart?
6. cikk / 26 Árubeszerzés szállítási költségei
Kérdés:
Az 5431. kérdéshez kapcsolódóan kérdezem, van-e jelentősége annak, hogy a konszignációs raktárba szállítanak? Ha a terméket továbbértékesítésre szerezzük be, és azt az eladótól egyenesen a vevő telephelyére szállítják, elszámolható-e a bekerülési érték részeként a fuvarköltség? Milyen raktárig történő beszállításig tekinthető a szállítási költség a bekerülési érték részének?
7. cikk / 26 Bejelentett részesedés
Kérdés: Vállalkozásunk alapított egy belföldi székhelyű társaságot, 100 százalékos tulajdonrésszel. Az alapítás szerzett részesedésnek számít-e? Ha a céget 14 hónap után eladja, vonatkozik-e rá a Tao-tv. 7. §-a szerinti adózás előtti eredményt csökkentő jogcím, bejelentett részesedés értékesítésének adóévi árfolyamnyeresége?
8. cikk / 26 Külföldi utazási csomag értékesítése
Kérdés: A magyar utazási iroda egy uniós gazdasági társaság utazási csomagjait értékesíti, szervezi, erről számlát kap, jellemzően egy évben egyszer az üzleti év végén! (Az utazási iroda az utazásszervezési szolgáltatásra vonatkozóan a pozíciószámonkénti nyilvántartást, illetve az árrés szerinti adózást választotta.) Kérdéseink: A) A 2010. évi áfabevallásban szerepeltetni kell-e, és ha igen, milyen módon azt a külföldi (EU-tagországbeli) utazási irodától vásárolt utazásszervezési szolgáltatást (vásárolt utat), melyet magánszemély (magyar) utas felé értékesít a magyar utazási iroda? A magyar utasok EU-tagállambeli turisztikai jellegű utakat vásárolnak katalógusból, internetről. A magyar utasok árrés + áfás számlát kapnak a szolgáltatásról! A cégnek fizetendő és levonható, vagy csak fizetendő áfája keletkezik a leírt esetben? B) Mi a helyzet a fent leírtakkal kapcsolatban a 2009-es adóévben? Mi a teljesítési dátuma a magyar utas által igénybe vett külföldi (EU-s) utazásoknak? Az utazási iroda mely teljesítési dátummal kell, hogy kiállítsa a számlát, illetve mely dátummal kell, hogy beállítsa az áfabevallásában?
9. cikk / 26 Utazásszervezési szolgáltatás értékesítése
Kérdés: Társaságunk Magyarországon bejegyzett utazásszervező kft. Uniós országban bejegyzett utazásszervező cég által szervezett utazást értékesít Magyarországon magánszemélyek részére. Cégünk az utakat uniós országban bejegyzett cégtől megvásárolja, amely cég társaságunknak a költségeket (hajó, repülő, szállás stb.) utazásszervezés címén leszámlázza. Kérdéseim: 1. Az utazásszervezés költségeivel (hajó, repülő, szállás stb.) kapcsolatosan melyik cégnek keletkezik áfafizetési kötelezettsége? Az uniós országban bejegyzett cégnek vagy társaságunknak? Amennyiben társaságunknak kell fizetni, akkor az áfa levonásba helyezhető-e? 2. A társaságunk felé számlázott szervezési költségek (hajó, repülő, szállás stb.) közvetített szolgáltatásnak (815. szla.) vagy (52. szla.) anyagjellegű költségnek minősülnek?
10. cikk / 26 Üzletrész értékesítése német tulajdonosoknak
Kérdés: Magyar székhelyű társaságnak kizárólag német tulajdonosai vannak, méghozzá egy család. A szülők szeretnék átadni egyik gyermeküknek a társaságot, és kivonni belőle a befektetett pénzüket, a jegyzett tőkét és az adózott pénzükből folyósított tagi hitelt. A társaság évek óta veszteséges volt, vagy minimális nyereséget produkált (saját tőke kb. a jegyzett tőkével azonos nagyságrendű), de a társaságban a felépített ingatlan már jóval többet ér, mint a felépítéskor. A tulajdonosok úgy gondolják, hogy a tevékenység módosításával a jövőben esetleg több eredményt tudnának elérni. A szülők üzletrészüket gyermeküknek szeretnék eladni. Az üzletrész értékét befolyásolja-e az ingatlan értéke, vagy elég, ha a saját tőke, jegyzett tőke arányának megfelelően a névértéken értékesíti az üzletrészét? Szóba jöhet még az ajándékozás és a tulajdonosi hitel átvállalása. Milyen adózási, illetve illetékfizetési vonzata van egyik, illetve a másik konstrukciónak? Az APEH az egyezség szerinti árat korrigálhatja-e később, lévén, hogy nem egymástól független felekről van szó?