5 talált cikk a bérleti díj , igénybe vett szolgáltatás , eva , székhely kifejezésre

Kérdés: Német állampolgár a német testvérvállalat alkalmazottjaként a cégcsoport magyarországi leányvállalatánál dolgozik. Munkabérét, valamint az azt terhelő járulékokat, adókat a német leányvállalat a magyar leányvállalatra átterheli számlában. A német leányvállalat bérel lakást az alkalmazott számára Magyarországon, és a bérleti díjat is továbbszámlázza a magyar leányvállalatnak. Mi a teendője a magyar vállalatnak a német vállalat által kiállított számlán feltüntetett munkabérrel, valamint a bérterhekkel áfa szempontjából? Mi a teendője a magyar társaságnak a német vállalat által kiállított számlán feltüntetett bérleti díj áfájával? A német alkalmazott köteles Magyarországon személyijövedelemadó-bevallást benyújtani, mivel 183 napnál többet tartózkodik Magyarországon? A magyar leányvállalat által viselt lakásbérleti díjat hogyan kell kezelni a személyi jövedelemadó szempontjából?

Kérdés: A kft. székhelyét a tagok tulajdonában lévő lakásba kívánja áttenni. Ott kerülne kialakításra az iroda is. Mi a helyes eljárás a szerződés megkötésekor, milyen elszámolást kell követni a térítésmentes bérlet (a kft.-nél), illetve a magánszemélyeknél elszámolásra kerülő közös költségek tekintetében? Hogyan kezelendő a közös költségek áfatartalma?

Kérdés: Evás egyéni vállalkozóként a székhelyemnek – a férjem és testvére tulajdonában és a szüleik haszonélvezetében lévő lakás, amiben benne is laknak – egy helyiségét használom. Természetesen semmit nem fizetek ezért. Evát vallok és fizetek egy meghatározott összeg – mint ingyenesen igénybe vett szolgáltatás – után. Elfogadható-e ez így? Mi a helyes eljárás, ha a saját és férjemmel közös tulajdonban lévő lakásban van a székhelyem?

Kérdés: A tevékenységhez szükséges nagy értékű eszközt az EU-tagállamból tartós bérlet, nyílt végű pénzügyi lízing keretében hozza be a társaság. Ez esetben mi a teljesítési időpont? Hogyan történik a könyvelés, az áfa bevallása?

Kérdés: Az evás egyéni vállalkozónál a törvény 6. §-ának (2) bekezdése alapján bevételnek minősül-e az, ha közeli hozzátartozójától (gyermekétől) a vállalkozáshoz használt irodahelyiséget ingyenesen, bérleti díj fizetése nélkül kapja használatra? Ha bevétel, akkor egyszeresen, vagy a törvény 5. §-ának (2) bekezdése alapján kétszeresen kell figyelembe venni? Mi a helyzet abban az esetben, ha az evás vállalkozás egy kft., és a többségi tulajdonosok (egyben ügyvezetők) közeli hozzátartozójától (gyermeküktől) kapják ingyenesen, bérleti díj fizetése nélkül az irodahelyiséget használatra?