8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Kistehergépkocsi munkába járáshoz
Kérdés: Egy kft. 2 fő munkavállalója részére egy kistehergépkocsit biztosít kizárólag munkába járáshoz, Pápa-Veszprém útvonalon. A tankoláshoz tankolókártyát ad a kft., amit a kft. többi gépkocsijának tankolási számlájával együtt küld meg a Mol a kft. részére. Ezenkívül még lesznek egyéb költségszámlák a gépkocsival kapcsolatban. Milyen közterhei vannak ennek a "juttatásnak" mind a dolgozó, mind a cég részéről, és milyen könyvelési tételek kapcsolódnak hozzá? A kft. kivaalany.
2. cikk / 8 Külföldi munkáltató magyar munkavállalójának bejelentése, személygépkocsi-használata
Kérdés:
Adott egy magyarországi illetőségű munkavállaló, amely egy külföldi cég alkalmazottja. A külföldi cég magyarországi adószámmal nem rendelkezik. A munkabér közterheit a munkavállaló vallja be és fizeti meg a 2308INT nyomtatványon. Amennyiben a munkaadó átad egy személygépkocsit a munkavállalónak üzleti és részben magáncélú használatra, az milyen adókötelezettséget von maga után? A válaszuk szempontjából van-e jelentősége annak, hogy a jármű magyarországi vagy külföldi rendszámmal rendelkezik, illetve hogy a munkáltató – kizárólag a munkabér közterheinek bevallása és megfizetése céljából – rendelkezik-e magyarországi adószámmal?
3. cikk / 8 Elektromos autók áramdíjának könyvelése
Kérdés: A céges elektromos autók használatához felszerelt mérőóra alapján kapott számlában felszámított áram üzemanyagköltség vagy áramdíj? Amennyiben a cég az autó magáncélú használatát (is) engedélyezi, és nem kéri a felmerült költségeinek a megtérítését, abban az esetben is anyagköltség, vagy az már személyi jellegű juttatás? Belső szabályzat csak a maximálisan magáncélra megtehető kilométert korlátozza, nincs útnyilvántartási kötelezettség.
4. cikk / 8 Személygépkocsi magáncélú használata
Kérdés: Társaságunk személyautókat bérel, de saját tulajdonában is van személygépkocsi. Ezekre a személygépkocsikra engedélyezve van a magánhasználat. A személygépkocsik után társaságunk megfizette a cégautóadót. A dolgozók nem vezetnek útnyilvántartást, mivel a cégautóadó megfizetésre került. Február 1-jétől kötelező-e vezetni az útnyilvántartást? Ha nincs útnyilvántartás, akkor kinek milyen adófizetési kötelezettsége van? A gépjárművek elszámolt költségei növelik a társaságiadó-alapot? A dolgozónak keletkezik-e jövedelme, vagy a társaságnak kell a természetbeni juttatás után az adót megfizetni?
5. cikk / 8 Cégautóadó külföldön használt gépkocsi után
Kérdés: A 2003. évben hatályos Szja-tv. 70. §-ának (1) bekezdése szerint "természetbeni juttatásnak minősül a kifizető belföldi engedéllyel és rendszámmal ellátott gépkocsi magáncélú használata..." 2004. évben a "belföldi" nem szerepel a törvényben. Ukrajnában használt (ukrán rendszámú), operatív lízinggel finanszírozott autó után, melyet vállalkozói jogviszonyban lévő ügynökök használnak, kell-e a magáncélú használat esetén cégautóadót fizetni? Mivel sem telephelyen, sem székhelyen nincs Ukrajnában, így automatikusan megvalósul-e a magáncélú gépkocsihasználat?
6. cikk / 8 Kereskedelmi képviseletnél cégautóadó
Kérdés: Magyarországi székhelyű társaság külföldi külképviseleti irodájának (kereskedelmi képviseletének) külföldi alkalmazottai ügynöki munkájuk ellátásához személygépkocsit használnak, amelynek során a magáncélú használat sem kizárt. A külföldi rendszámú gépkocsik külföldi forgalmi engedélyében tulajdonosként a belföldi társaság, üzemben tartóként pedig a külképviseleti iroda (kereskedelmi képviselet) szerepel. Ebben az esetben keletkezik-e Magyarországon cégautóadó-fizetési kötelezettsége a társaságnak?
7. cikk / 8 Személygépjármű magáncélú használata
Kérdés: A társaság székhelye, telephelye és a tulajdonos lakása is egy helyen van. Üzemeltetheti-e úgy a társaság a tulajdonában lévő személygépjárművet, hogy a használat kizárólag üzleti célú? Útnyilvántartással dokumentálja, hogy kizárólag a cég érdekében használja a személygépkocsit.
8. cikk / 8 Lakáson lévő számítógép költségelszámolása
Kérdés: Orvosi tevékenységet végző bt. számítógépet vásárolt. A társaság székhelye a beltag lakása, külön telephellyel nem rendelkezik. Orvosi tevékenységét – szerződés alapján – szakorvosi intézményekben végzi. Elszámolható-e a számítógép értéke 100 százalékban költségként, tekintettel arra, hogy nem zárható ki a magáncélú használat? Megtalálható-e valamely törvényben, hogy ilyen esetben a bekerülési költség milyen aránya érvényesíthető értékcsökkenésként a bt.-nél?
