5 cikk rendezése:
1. cikk / 5 Támogatási jogcímenkénti nyilvántartás
Kérdés: Számlatükrünk felülvizsgálatát és módosításait végezzük, és ezzel kapcsolatban kérdezzük: A pályázataink során előírják, hogy a támogatott projekteket, támogatással szerzett eszközeinket támogatási jogcímenként főkönyvileg külön kell nyilvántartani. Ez esetben:
- elegendő-e az analitikában, projektkódon elkülönítve kezelni az adott pályázat költségeit, eszközeit, és üzembe helyezés után is a megvalósult támogatott részt támogatási jogcímenként külön kartono(ko)n kezelve a tárgyieszköz-modulban a támogatott leltári számo(ka)t egy projektkódon tartva nyilvántartani úgy, hogy a főkönyvi számokban az nem nevesített, vagy
- valóban szükséges-e külön főkönyvön tartani támogatási jogcímenként a támogatott, üzembe helyezett eszközöket akkor is, ha az analitikában a jogcímenkénti szétválasztást meg tudjuk oldani, vagy
- a kettő ötvözeteként a főkönyvön kiemelni főkönyvi kategóriánként a támogatott eszközöket (megjelölve, hogy adott főkönyv alatt támogatott eszközök vannak), és az analitikában pályázati jogcímenként nyilvántartani a pályázatos eszközöket?
Melyik a helyes megoldás?
- elegendő-e az analitikában, projektkódon elkülönítve kezelni az adott pályázat költségeit, eszközeit, és üzembe helyezés után is a megvalósult támogatott részt támogatási jogcímenként külön kartono(ko)n kezelve a tárgyieszköz-modulban a támogatott leltári számo(ka)t egy projektkódon tartva nyilvántartani úgy, hogy a főkönyvi számokban az nem nevesített, vagy
- valóban szükséges-e külön főkönyvön tartani támogatási jogcímenként a támogatott, üzembe helyezett eszközöket akkor is, ha az analitikában a jogcímenkénti szétválasztást meg tudjuk oldani, vagy
- a kettő ötvözeteként a főkönyvön kiemelni főkönyvi kategóriánként a támogatott eszközöket (megjelölve, hogy adott főkönyv alatt támogatott eszközök vannak), és az analitikában pályázati jogcímenként nyilvántartani a pályázatos eszközöket?
Melyik a helyes megoldás?
2. cikk / 5 Kiválásos beolvadás
Kérdés: "A" társaságnak 3 belföldi magánszemély tulajdonosa van egyenlő arányban. "A" társaság összes eszköze: 1 000 000 E Ft, jegyzett tőkéje: 3000 E Ft, eredménytartaléka: 350 000 E Ft, lekötött tartalék: 27 000 E Ft, adózott eredmény: 20 000 E Ft, összes kötelezettség: 600 000 E Ft. "A" társaság 100%-ban tulajdonosa "C" társaságnak. A 2016. évi beszámoló elfogadásakor osztalékot szavaznak meg, amelyet a "C" társaságban lévő részesedéssel fizetnek ki a tagoknak. Ezáltal a tagok "C" társaság egyenlő arányú tagjai lesznek. "A" társaságból 20 000 E Ft könyv szerinti értékű ingatlant visznek ki "B" cégbe, amivel az azonnal beolvad "C" társaságba. A kiválással létrejövő "B" cég csak virtuálisan jön létre, vagy cégjegyzékszámmal, adószámmal rendelkező élő jogalany lesz? A kiválásnál nem válik meg a tag a társaságtól véglegesen klasszikus formában, hanem marad mindenki tag, de ki is válik akként, hogy törzsbetétjét csökkenti 20 E Ft-tal, majd az eredménytartalékból a tőkerendezés során pótolva lesz a jegyzett tőke minimumszabálya miatt. Az arányos elszámolás miatt az eredménytartalék arányos részét is viszik 7400 E Ft értékben. A lekötött tartalékból (fejlesztési tartalék) nem visznek semmit. A kötelezettségből az eszközértékből még hiányzó részt: 20 000-(7400+60) = 12 540 E Ft-ot. Helyes-e ez a gondolatmenet? Vagy megállapodhatnak úgy is, hogy visznek 20 000 E Ft értékű ingatlant és 20 000 E Ft összegű kötelezettséget? Visznek 20 000 E Ft értékű ingatlant, 3x20 = 60 E Ft értékű jegyzett tőke mellett 19 940 E Ft eredménytartalékot? Jól gondoljuk, hogy ezen kiválásos beolvadás során összesen öt vagyonmérleg-tervezetet kell készíteni? A természetben kiadott részesedés egyik vagyonmérlegben sem szerepel? Kiválásos beolvadáskor felmerül-e az ingatlanok után illetékfizetési kötelezettség?
3. cikk / 5 Kft. átalakulása betéti társasággá
Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?
4. cikk / 5 Nem közhasznú alapítvány beolvadása
Kérdés: A nem közhasznú alapítvány beolvad egy másik nem közhasznú alapítványba. Milyen számviteli, adózási szabályok vonatkoznak rá? A beolvadó megszűnik. Mikor, milyen bevallásokat kell benyújtania? A megszűnés kezdeményezése hogyan történik a bíróságon?
5. cikk / 5 Ügyvédi iroda beolvadása ügyvédi irodába
Kérdés: Az "A" ügyvédi iroda beolvadna a "B" ügyvédi irodába. Ebben az esetben az "A" iroda neve vagy a magánszemély tagjának a neve kerül be a "B" irodába? A "B" iroda nyeri meg az "A" iroda év közben elért nyereségét, vagy azzal az "A" irodának kell elszámolnia a NAV felé a megszűnéskor? Ki lesz jogosult az osztalékra? Mennyi időn belül kell az adót megfizetni és bevallani? Kötelező a beolvadáskor a könyvvizsgálat? A követelések, kötelezettségek átkerülnek a "B" iroda könyvelésébe? Minden átjön?
