10 talált cikk a maradványérték , követelmény , személygépkocsi kifejezésre

Kérdés:

A kft. nyílt végű lízingszerződése lejárt. A gépkocsit vevőkijelölés szerint idegen magánszemély veszi meg. A cég könyveiből hogyan kell kivezetni a gépkocsit? A bekerülési érték 10 millió Ft volt, maradványérték 1,5 millió Ft. Számviteli amortizáció 4 évre (48 hónapra) évi 1,7 millió Ft. Az adótörvény szerint 4 év×2,0 millió Ft-ot számoltunk el. Hogyan kell kivezetni a gépkocsit, és a társaságiadó-bevallásba milyen összegek kerülnek az adóalap-növelő és -csökkentő tételekhez?

Kérdés: A Számviteli Levelek 443. számában megjelent 8489. kérdésre adott válaszra hivatkozva a kérdésem az alábbi: A kérdésre adott válasz számviteli elszámolását értem, és egyetértek a leírtakkal. Egy vállalkozásnak azonban egy ügylet adójogi oldalát is figyelembe kell vennie a döntései meghozatalakor. A személygépkocsi nyílt végű lízingje nagy adókockázatot (áfa) rejt magában azáltal, hogy ha a társaság levonja a lízingdíj adóját (vagy annak egy részét, pl. útnyilvántartás nélkül 50%-át), akkor a NAV megkérdőjelezi az áfa levonását egy olyan esetben, amikor a lízing futamideje pl. 3 év, a könyvelésben pedig 5 évben határozzuk meg a hasznos élettartamot, és a lízing végén úgy dönt a társaság, hogy megvásárolja maradványértéken az autót. A NAV vélelmezi, hogy már a lízing megkötésekor az volt a szándék, hogy végül megvegye a cég a személygépkocsit, hiszen 5 évig tervezte használni már az elején, függetlenül a 3 éves lízingfutamidőtől. Átminősítik visszamenőleg zárt végű pénzügyi lízinggé, és az áfa levonását jogosulatlan levonásként állapítják meg. Nem célszerűbb ebben az esetben a lízingszerződés szerinti 3 évben meghatározni a hasznos élettartamot, hiszen "béreljük" (nyílt végű lízing) az autót, és eredetileg 3 évig tervezzük használni, ha már annyi időre kötöttük meg a szerződést, majd ráérünk a 3. év végén eldönteni, hogy megvesszük-e vagy sem? Számvitelileg ez helytelen, vagy védhető adott esetben? Az Szt. szerinti értékcsökkenés a Tao-tv.-nél úgy is növelő, az adótörvény szerinti értékcsökkenést pedig be lehet állítani 20%-ra. Így társaságiadó-hiány sem állapítható meg a nagyobb összegű (3 év alatt 5 év helyett) költségelszámolás miatt. Amaradványértékkel kapcsolatban ugyanez a kérdés. Pl. a 3 évre megkötött nyílt végű lízing esetén valószínűleg nem véletlen, hogy a 3. év végére mekkora összegben lett meghatározva a szerződésben a maradványérték (vélhetően ennyi lesz még az értéke a 3. év végén). Milyen indokkal tudom alátámasztani, hogy ennél több vagy kevesebb összegben határozza meg a társaság a maradványértéket? Hogyan jár el helyesen (hogyan tud helyesen eljárni?) a társaság a fenti, 3 évre kötött nyílt végű lízing kapcsán a maradványérték és a hasznos élettartam meghatározása esetén, ha nemcsak a számviteli előírásokat, hanem az adójogi kockázatokat is figyelembe veszi? Indokolható-e az Szt. előírásai alapján a 3 éves hasznos élettartam és a lízingszerződés szerinti maradványérték meghatározása a könyvelésben?

Kérdés: A 6483. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem: személyautó nyílt végű lízingjének lejáratakor a lízingbe vevőnek opciója van az autó megvásárlására, vagy megjelölhet harmadik felet. A lízingbe vevő nem él vásárlási opciójával, hanem független harmadik felet (ez esetben magánszemélyt) jelöl meg. Hogyan és milyen bizonylat alapján kerül ki a lízingbe vevő könyveléséből a lízingelt személyautó értéke?

Kérdés: Szerződést kötöttünk személygépkocsi-bérletre, maradványérték-elszámolással. Az időtartam 48 hónap. A futamidő végén a gépkocsi tulajdonjoga a bérbeadóé marad. Az első bérleti díj a bruttó maradványérték, majd havonta bérleti díjak és árfolyam-különbözet került kiszámlázásra. Az egyedi bérleti szerződés változó kamatozást tartalmaz, viszont a havi bérleti díjak kamatot nem tartalmaztak. A futamidő végén elszámoltunk, a bérbeadó értékesítette a gépkocsit. Az eladási ár és az általa kalkulált könyv szerinti érték különbözetével elszámolt, melynek eredménye jóváírás. Kérdésem a teljes bérlet költségeinek, illetve a jóváírás elszámolása.

Kérdés: A nyílt végű lízingelt (bérelt) személygépkocsi havi bérleti díját elszámolom a kötelezettséggel szemben, és év végén értékcsökkenést számolhatok el. Hosszabb bérlet esetén nincs probléma, de vannak olyan szerződések, amelyek 1-2 évig tartanak. Ebben az esetben a Tao-tv. szerinti értékcsökkenést (20%-ot) időarányosan elszámolom, de mi a teendő a megmaradt gépkocsiértékkel, mivel a szerződés lejárta után a gépkocsit vissza kell adni? Gondot okoz még, hogy az autó átvételekor egy nagyobb összeget kell fizetni. Ezt hogyan számoljam el?

Kérdés: Személygépkocsi vásárlása esetén van egy első (pl. 1000 E Ft + áfa) lízingdíj. Havonta kell fizetni 116 000 Ft + áfa lízingdíjat, maradványérték 20 000 Ft + áfa. Hogyan kell könyvelni? Az általam ismert ajánlásokban másként szerepel.

Kérdés: Cégünk nagykereskedelmi tevékenységet folytat. Üzletkötőink részére a munkavégzéshez személygépkocsik lízingelését tervezzük. Az üzletkötők naponta menetlevelet vezetnek, amelyből kitűnik az adott havi magáncélú használat, amellyel minden hónapban elszámolnak cégünknek. Cégünk a személygépjármű áfáját visszaigényelheti-e abban az esetben, ha a dolgozók minden hónapban elszámolnak a magánhasználattal? Meg kell-e fizetni a cégautóadót?

Kérdés: Ha a vállalkozás személygépkocsit vásárol, és várhatóan négy hónapig kívánja használni, majd eladja, a készletek között kell-e kimutatnia? A vállalkozás személygépkocsit vásárol, várhatóan három évig fogja használni, de négy hónap után eladja. Eladás előtt át kell-e sorolni a készletek közé? A leírt esetekben a személygépkocsi le nem vont áfája az Áfa-tv. 39. §-ának (3) bekezdése szerint arányosan levonható-e?

Kérdés: Az elmúlt évben kötött bérleti szerződésben találkoztam a "kalkulált maradványérték" fogalmával. A személygépkocsi bérleti szerződésében ez állt: szerződéskötési díj: 50 E Ft + áfa, első bérleti díj: 550 E Ft + áfa, további bérleti díj: 120 E Ft + áfa, kalkulált bruttó maradványérték: 960 E Ft. A szerződés futamideje 13 hónap. Hogyan kell könyvelni a kalkulált maradványértéket?

Kérdés: Az Áfa-tv. 39. §-ának (1) bekezdése alapján a levonható és a le nem vonható előzetesen felszámított adó összegét utólag módosítani kell, amennyiben a rendeltetésszerű használatbavétel évére vonatkozó végleges felhasználási arányhoz képest a tárgyi eszköz adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz történő felhasználásának aránya a tárgyévben 10 százalékpontot meghaladóan változik. Hogyan kell ezt az előírást értelmezni? Milyen módon kell az utólagos módosítást elvégezni? Tárgyidőszaki eredmény-e az utólagos módosítás? Miben tér el ez az egyszeres könyvvitelt vezetőknél?