Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: A kérdés a 2021. 09. 09-i 8638., illetve 8640. számú kérdéshez kapcsolódik. Társaságunk kft., 3 millió Ft törzstőkével. Az egyik tulajdonostól a társaság 2020-ban megvásárolta a tőketartalék terhére a 40%-os üzletrészét 12 millió Ft-ért, majd 2021-ben a bent maradt két tulajdonos részére a megvásárolt üzletrész, tulajdoni arányuk alapján, térítés nélkül átadásra került. A társaság kisvállalatiadó-alany. Kell-e 2021-ben a kisvállalati adó alapját növelni a saját tőke csökkenése miatt? [Katv. 20. § (4) bek. a) pont.]
Részlet a válaszából: […] ...forint volt!), akkor a könyvelés-az üzletrész visszavásárlási értéke esetében: T 373 – K 4792, a volt tulajdonost terhelő adók (személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási adó) levonása és bevallása: T 4792 – K 462, 463-8 után a kifizetés: T 4792 –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Törzstőke leszállítása

Kérdés: A törzstőke leszállításával a Számviteli Levelekben többször foglalkoztak. A különböző jogcímeken történő törzstőke-leszállítást azonban egymás mellett, azok előnyeivel-hátrányaival, a saját tőkét érintő hatásával, a tulajdonosokat megillető összegek meghatározásával, azoknak a magánszemélyeket terhelő adójával stb. még nem mutatták be. Érdekelnének a Ptk., az Szt., az Szja-tv. kapcsolódó előírásai is.
Részlet a válaszából: […] ...alapján. A magánszemélynek az árfolyamnyereségre vonatkozó előírások szerint keletkezik jövedelme, amelyet 15 százalék mértékű személyi jövedelemadó és 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás terhel. A magánszemélyt terhelő személyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Osztalék-, osztalékelőleg-fizetés bejelentése

Kérdés: Milyen gazdasági társaságok esetében kell bejelenteni elektronikusan a felvenni kívánt osztalékot, osztalékelőleget, ha 2014-ben osztalékelőleget kívánnak felvenni, és 2014-ben a már jóváhagyott osztalékot akarják kifizetni?
Részlet a válaszából: […] ...követően lehet, akár évekkel később is. Az osztalék tényleges kifizetésekor kell megállapítani a magánszemély tulajdonosokat terhelő személyi jövedelemadót, továbbá az Eho-tv. 3. §-a (3) be­kezdésének c) pontja alapján fizetendő 14 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 9.

Megszűnt kata-adóalany teendői

Kérdés: Mi a teendője annak a kata-adóalanynak, akinek a NAV határozattal szüntette meg a kata-adóalanyiságát visszamenőleg (októberben március 31-ével)? Milyen adóbevallásokat kell pótolni milyen határidővel?
Részlet a válaszából: […] ...tételes adója szerinti adóalanyiság, az adóalany – attól függően, hogy milyen vállalkozási formában működik – visszakerül a személyi jövedelemadó vagy a társasági adó hatálya alá. Miután mind az szja, mind a társasági adó éves adó, ezekről az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 12.

Elszámolás a betéti társaságból kilépő taggal

Kérdés: A betéti társaság mindkét tagja kilépett a társaságból, amelyről 2006. május 29-én kelt taggyűlési határozattal döntöttek, így az üzletrészüket értékesítették. Az adásvételi szerződés szerint a tagi betéten felül a vételárat piaci értéken állapították meg, amely lényegesen magasabb, mint az elszámolás alapjául elfogadott beszámolóban kimutatott jegyzett tőkén felüli vagyon. A betéti társaság kilépő beltagja főfoglalkozású társas vállalkozó, a kilépő kültag kiegészítő tevékenységű, személyesen közreműködő társas vállalkozó. Személyes közreműködésük ellenértékeként havonta rendszeres díjazásban részesültek, a belépéskor szolgáltatott tagi betéten kívül a bt. részére apportot nem szolgáltattak. A bt. törzstőkéje a kilépő tagok belépése óta nem változott, saját vagyona azonban növekedett. A kilépő bel-, ill. kültaggal a betéti társaság külön-külön megállapodásban rögzített feltételek szerint számol el. A kilépő beltag, ill. kültag törzstőkéjének részesedési aránya 50-50 százalék, ilyen arányban részesednek a társaság vagyonából, illetve a megállapodás szerinti összegből. A társaság törzstőkéje 50 E Ft, a mérleg szerinti vagyon értéke (jegyzett tőkén felüli saját tőke összege a tulajdoni rész arányában): 35 000 E Ft, az üzletrész értékesítésének vételára (piaci értéken): 75 000 E Ft. A fentieken túl a kilépő tagokkal való elszámolás részét képezi még a 2006. évben a tagoknak kamatmentesen nyújtott kölcsön is. Kinek kell elszámolni a kilépő tagokkal? A fentiek szerint kifizetett összegek milyen jogcímen kerülnek elszámolásra a társaságnál? A kilépő tagoknak milyen jogcímen keletkezik jövedelme, azokat milyen adó-, járuléklevonási kötelezettség terheli? A kifizetőnek milyen jogcímen keletkezik fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...a járulékok összege mégsem ériel, a magánszemély az egészségügyi hozzájárulást 6 százalékkal növelten, atárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában valljabe, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.

Áttérés: eredménytartalék igénybevétele (eva)

Kérdés: Az evára 2004-ben áttérő kft. 2003-ban az eredménytartalékot nem tudja kivenni a kedvezőbb adózás mellett. Jövőre szeretné minél hamarabb kivenni. Milyen mód van erre, figyelembe véve, hogy az Szt. szerint osztalékkifizetésre csak a mérleg szerinti eredmény felhasználása után lehet az eredménytartalékot igénybe venni, az Eva-tv. szerint viszont először a korábbi eredménytartalékot kell felhasználni.
Részlet a válaszából: […] ...az osztalékelőleggel el kell számolni. Az év végén megállapított osztalék esetében az eredménytartalék terhére igénybe vett összeg személyi jövedelemadóját az Szja-tv. 66. §-ának (2) bekezdése alapján kell meghatározni, és előfordulhat, hogy az szja-t nemcsak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 1.