9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Ajándékozott telek apportálása
Kérdés: Adott egy idén (2022-ben) alakult kft., mely nyaralót akar építtetni, elsősorban bérbeadás céljával. A cég 3 millió Ft-os tőkével alakult (1fő magánszemély tag és ügyvezető). Az építésnek helyet adó telek úgy fog bekerülni (ügyfél így szeretné) a nyilvántartásba, hogy a kft. tulajdonosa az édesapjától egy ajándékozási szerződéssel megkapja a telket mint magánszemély (ez elvben illetékmentes), majd a tulajdonos beapportálja a cégbe, terv szerint 22 millió Ft-os értéken. Ehhez majd lesz értékbecslés is, aminek még nem tudjuk az összegét, de ha nem lenne 22 millió, akkor sem lesz sokkal kevesebb. A kérdésem csak annyi, hogy az apportnak ugye nincs semmi extra költsége, bármilyen egyéb vonzata? Hogyan könyveljük? Szükséges bármi számla, áfa, bejelentés?
2. cikk / 9 Ingatlanra haszonélvezeti jog alapítása
Kérdés: A kft. tulajdonosa a kft. tárgyi eszközei között kimutatott ingatlanára haszonélvezeti jogot kíván alapítani saját nevére. A továbbiakban ő kívánja hasznosítani. Kell-e értékbecslés az ingatlanra, lehet-e értékcsökkenést elszámolni a továbbiakban a kft.-nél? Milyen könyvelési tételek merülnek fel ennek kapcsán?
3. cikk / 9 Tőkeemelés után üzletrész-értékesítés
Kérdés: A kft. törzstőkéjén felüli saját tőke terhére jegyzett tőkét emel. A tőkeemelés megfelel a jogszabályban előírtaknak. A tagnak mikor és milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik, ha elidegeníti a már meglévő és a tőkeemelésből kapott üzletrészt is? Tőkeemelésnél mennyi a megszerzett érték, ha a tagnak 1000 egység alapításkori üzletrésze van, amihez vásárol 200 egységnyit névértéken, a névérték 50 százalékáért, a névérték 200 százalékáért, az 1200 egységnyi üzletrészre a tőkeemeléssel 360 egységnyit kap? Ha mind az 1560 egységnyi üzletrészét értékesíti, akkor milyen és mennyi adófizetési kötelezettsége keletkezik?
4. cikk / 9 Jegyzett tőke emelése az eredménytartalékból (szja)
Kérdés: Társaságunk 2006. évben az eredménytartalékból megemelte a jegyzett tőkét. A kft. tulajdonosai belföldi magánszemélyek. A tőkeemeléskor a magánszemélyek semmilyen adót nem fizettek. 2008. évben az egyik tulajdonostól a társaság visszavásárolja névértéken a rá eső üzletrészét. A magánszemély hogyan adózik? Melyik évben hatályos jogszabályok szerint?
5. cikk / 9 Üzletrész értékesítése külföldi cégnek
Kérdés: A kft. tulajdonosai várhatóan 2008-ban értékesítik üzletrészeiket egy külföldi cégnek. A külföldi cég a vételár teljes összegét utalja át az egyes tulajdonosok részére. Mikor kell a magánszemélyeknek az árfolyamnyereségből származó jövedelem adóját megfizetni? Szükséges-e adóelőleg-bevallás, illetve -befizetés? Terheli-e ezt a jövedelmet százalékos egészségügyi hozzájárulás? Az eladási árat lehet-e csökkenteni az egyes tulajdonosokra eső üzletrész értékével? A levonáskor a jegyzett tőke egyes tulajdonosokra jutó részét lehet levonni, vagy a tulajdon megszerzésekor ténylegesen kifizetett összeget?
6. cikk / 9 Földtulajdonosok vadászati közössége
Kérdés: A földtulajdonosok vadászati közössége alapítását a vadászati-tv. 6. §-ának (2) bekezdése szabályozza. A társaságiadó-törvény felsorolásszerűen határozza meg a társasági adó alanyait, a földtulajdonosok vadászati közösségét nem sorolja ide, így nem alanya a társasági adónak. A vdászati tv. szerint viszont jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat. A tevékenységéhez az APEH adószámot adott ki, az áfának az általános szabályok szerint alanya. Az Szt. egyéb szervezetekre vonatkozó szabályai szerint kell a könyvelését a földtulajdonosi közösségnek végezni, figyelemmel a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendeletben foglaltakra? Ha év végén adózás előtti eredménye van a közösségnek vadgazdálkodásból (célja szerinti eredmény) vagy vadhús-értékesítésből (ami vállalkozási eredmény), kell számolni "adót"? Vagy a keletkezett eredmény felosztható a közösség tagjai között, ha így döntenek, és esetleg szja-s jövedelmet kapnak a tagok?
7. cikk / 9 Szolgalmi jog utáni szja
Kérdés: Több magánszemély 1985-ben telekingatlant (termőföldet) vásárolt, amely 2003. évben belterületi ingatlan minősítést kapott. Az ingatlan közös tulajdona megszűnt, a felparcellázott telek az egyes magánszemélyek tulajdonába került. A felparcellázás következtében az egyik tulajdonos szolgalmi jogot adott a felső szomszédjának, aki ezért 2 M Ft-ot fizetett. Mi számít az Szja-tv. szerinti szerzési értéknek, illetve hogyan állapítsa meg jövedelmét/adóját a szolgalmi jogot biztosító tulajdonos szja-kiszámításánál? Az Szja-tv. szerinti vagyoni értékű jognak minősül-e a szolgalmi jog?
8. cikk / 9 Praxisjog értékesítése
Kérdés: Háziorvos praxisjogot vásárolt 2000. évben, 2001. január 1-jétől elköltözik. Ezt eladja, és vesz egy másikat az új lakhelyen. Az eladási árból levonhatja-e a beszerzési árat, és a fennmaradt rész tekinthető-e egyéb jövedelemnek?
9. cikk / 9 Ingatlan szerzéskori értéke
Kérdés: Több magánszemély 1985-ben telekingatlant (termőföldet) vásárolt, amely 2003. évben belterületi ingatlan minősítést kapott. Az ingatlan közös tulajdona megszűnt, a felparcellázott telek az egyes magánszemélyek tulajdonába került. A felparcellázás következtében az egyik tulajdonos szolgalmi jogot adott a felső szomszédjának. Mi számít az Szja-tv. szerinti szerzési értéknek, illetve hogyan állapítsa meg jövedelmét/adóalapját a szolgalmi jogot biztosító tulajdonos a 2003. évi szja kiszámításakor? Az Szja-tv. szerinti vagyoni értékű jognak minősül-e a szolgalmi jog?
