Személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: A személyi jellegű egyéb kifizetéseket az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja tartalmazza. Az Szja-tv. 1. számú melléklete hosszan részletezi a személyijövedelemadó-mentes bevételeket (amelyek jellemzően magánszemélyek bevételei, azaz személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősülnek, de nem így nevesítettek), az Szja-tv. 70. §-a egyes meghatározott juttatásokról, a 71. §-a a béren kívüli juttatásokról, mint adóköteles jövedelmekről rendelkezik. A KSH munkaügyi statisztikája, ami a kereseten kívüli jövedelem egyes elemeit egyéb munkajövedelemként, szociális költségként, egyéb munkaerőköltségként határozza meg. A probléma az, hogy a három helyen történő szabályozás csak részben fedi le egymást, nehezen (vagy egyáltalán nem) feleltethetők meg egymásnak, esetenként nem is azonosíthatók. A kérdés az, hogy a többirányú követelményeknek a számvitel hogyan tud megfelelni?
Részlet a válaszából: […] ...utalva a szabályozások különbözőségeiből adódó eltérésekre is.Kijelölésre javasolt számlák:551. Béren kívüli juttatások és személyi jövedelemadója552. Egyes meghatározott juttatások és személyi jövedelemadója553. Munkavállalóknak, tagoknak fizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 8.

Helyi utazási bérlet elszámolása

Kérdés: Munkavállalóink részére helyi utazási bérletet szeretnénk juttatni, mivel feladataik ellátásához szükséges a helyi tömegközlekedés napi igénybevétele. Ebben az esetben – azaz, ha a munkakör betöltéséhez szükséges – hogyan kell elszámolni az utazási bérletet?
Részlet a válaszából: […] ...egészen megtéríti, akkor a munkavállalónak nem önálló tevékenységből származó bevétele lesz, amely bevétel után a munkavállalót személyi jövedelemadó és nyugdíjjárulék, valamint egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék terheli, a munkáltatót pedig 19...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 20.

Változások a juttatások adóztatásában

Kérdés: A 2018. évi XLI. törvény 2019. január 1-jétől jelentősen korlátozza a béren kívüli juttatásokat is, az egyes meghatározott juttatásokat is. A jogszabály előkészítői részéről a sajtóban elhangzottak szerint a megszűnt juttatásokat bér formájában indokolt a munkavállalók részére biztosítani. Az Önök véleménye szerint hogyan történhet ez? Cégünk 2018-ban a munkavállalóinak béren kívüli juttatásként havi 8 ezer forint pénzösszeget juttatott a napközbeni étkezés támogatására. Ezenkívül fizette a munkavállalók helyi utazására szolgáló bérletet, a munkáltató nevére szóló számla alapján, havi 10.000 forint összegben, amelyet egyes meghatározott juttatásként számolt el. 2019-ben ezeket sem béren kívüli juttatásként, sem az egyes meghatározott juttatások között nem lehet elszámolni. Milyen módon számolhatjuk el ezeket a juttatásokat jövőre, ha cégünk munkavállalóink részére 2019-ben is biztosítani kívánja?
Részlet a válaszából: […] ...kívüli juttatás (étkezési célra)– éves szinten 96 ezer forint, az adóalap az 1,18-as szorzóval 113.280 Ft;– az adóalap 15 százaléka személyi jövedelemadó (16.892), 14 százaléka egészségügyi hozzájárulás (15.859);– a munkáltatót terheli: 96.000+16.892+15.859 =...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Saját üdülőnél az üdülési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni és könyvelni a saját üdülőben üdültetett munkavállalók üdülési hozzájárulását?
Részlet a válaszából: […] ...– K 554;– kapcsolódóan könyvelendő a szokásos piaci érték alapján a fizetendő áfa: T 551 – K 467;– az adóalap után fizetendő személyi jövedelemadó (T 551 – K 462) és egészségügyi hozzájárulás (T 562 – K 463-10);– ha az üdülési szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 26.

Saját konyhánál az étkezési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni és könyvelni az étkezési hozzájárulást, ha a cégnél üzemi konyha van?
Részlet a válaszából: […] ...K 582, majd az étkeztetés szokásos piaci értékével való szembeállítása: T 476 – K 271;– kapcsolódóan az adóalap után fizetendő személyi jövedelemadó: T 551 – K 462, továbbá egészségügyi hozzájárulás: T 562 – K 463-10;– könyvelendő a 476. számlán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 9.

Bérelt üdülő felújítása, berendezése

Kérdés: A kft. üdülőt bérel, alkalmazottak üdültetésére és tréning helyszínéül. Az üdülőt felújította, műszaki cikkeket, kondigépeket, matracokat stb. vett bele. Az önkormányzatnál egyéb szálláshely címén jelentkezett be. Elszámolhatók-e költségként a felsorolt beruházások, tárgyi eszközök, levonható-e az áfa, illetve béren kívüli juttatásként hogyan számoljam el?
Részlet a válaszából: […] ...részére biztosított üdülési és egyéb szolgáltatások egyes meghatározott juttatásként elszámolt összege, továbbá ennek a személyi jövedelemadója és egészségügyi hozzájárulása nem minősíthető a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 29.

Helyi utazás adómentes elszámolása

Kérdés: Ha a munkakör ellátásához szükséges a helyi utazási bérlet vagy jegy, elszámolható-e az adó- és járulékmentesen a juttatónál, amennyiben igazolhatóan dokumentálják? Egyáltalán igazolható-e egyértelműen?
Részlet a válaszából: […] ...tartozó helyi utazási bérlet bruttó bekerülési értékének 1,19-szeresét kell adóalapnak tekinteni, és ezen adóalap 16 százalékát kell személyi jövedelemadóként, továbbá az adóalap 10 százalékát egészségügyi hozzájárulásként megfizetni, bevallani.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 31.

Kihordási idő lejárata előtti munkaruha

Kérdés: A munkaruha kihordási ideje két év. A munkavállaló leszámol, és magával viszi a munkaruhát (nem kell leadnia). Az időarányosan hátralévő részt a munkabéréből levonjuk. Az adott hónapra érvényes bérletével ugyanez a helyzet. Szabályos ez így?
Részlet a válaszából: […] ...esetében. A helyi utazási bérlet bekerülési értékét a béren kívüli juttatások között kell elszámolni, amelynek az 1,19-szerese után személyi jövedelemadót, 2012-től 10 százalék egészségügyi hozzájárulást is fizetni kell. A helyi utazási bérletnek az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 4.

Utazási bérlet nyugdíjas munkavállalónak

Kérdés: Társaságunk nyugdíjas munkavállalókat is alkalmaz. Mindenkinek biztosítjuk a BKV-bérletet a cégnél. Mivel a nyugdíjasoknak a BKV nem állít ki cégnévre szóló számlát, csak saját nevükre szóló számlát tudnak hozni havonta. Hogyan járok el helyesen adózás szempontjából? Megtehetem-e, hogy az Szja-tv. alapján a 70. § (1) bekezdés bc) pontja szerint csoportot képezek a cégnél, azaz a nyug­díjasoknak a nyugdíjasbérletet juttatásként adom havonta? Így az egyes meghatározott juttatásként megfizetem a 16% szja-t és a 27% ehót. Vagy csak úgy tudok adni a nyugdíjas dolgozóknak bérletet, hogy ők is a teljes árú havi bérletet veszik meg, és a béren kívüli juttatás szabályai szerint adózom le?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a második megoldás tekinthető jogszerűnek.A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 70. §(1a) bekezdésének b) pontjában foglalt régi-új szabály szerint a kifizetőtterhelő adó mellett adható juttatásnak minősül-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 22.

Kerékpár a dolgozóknak

Kérdés: Cégünk vásárolni szeretne egyszerű, városi bejárásra alkalmas kerékpárokat dolgozóinak, és azokat odaadná, hogy azzal járjanak a munkahelyükre. Minek minősül a beszerzés számvitelileg és minek adójogilag? Különösen az Szja-tv. 4. §-a (2) bekezdése második részére tekintettel? (A kerékpárok beszerzési értéke kb. 50 ezer Ft lenne.)
Részlet a válaszából: […] ...után a céget 27százalék társadalombiztosítási járulék terheli, a dolgozóknak pedig abruttósított jövedelem után a 16 százalék személyi jövedelemadót és ajárulékalapot képező jövedelem utáni járulékokat is meg kell fizetniük. Adolgozóknak átadott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 4.
1
2