Vagyonfelosztás tételeinek könyvelése

Kérdés: Végelszámolás zárómérlegével kapcsolatos a kérdésem. A kft. évek óta veszteséges volt. Lekötött betétben és folyószámlán volt pénze. A saját tőke alatta volt a jegyzett tőkének. A vagyonfelosztás során volt adóköteles és adómentes vagyonrész is, mivel nagyobb összeg állt rendelkezésére a saját tőke összegénél, kötelezettsége nem volt. Hogyan lehet számviteli szempontból helyesen könyvelni a vagyonfelosztás tételeit úgy, hogy a zárómérlegben "0" legyen minden sor? Számoltunk a várható kifizetések hatásaival is, de az adóköteles rész összegének helyes könyvelését nem tudjuk megoldani.
Részlet a válaszából: […] ...után lehet kiadni, a végelszámolást lezáró mérleg készítésekor még nem, ezért a NAV-val szembeni adófizetési kötelezettséget (személyi jövedelemadót, szociális hozzájárulási adót) a tulajdonosokkal szembeni követelésként kell előírni (T 355 – K 462, 463-8)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 15.

Ajándékozott telek apportálása

Kérdés: Adott egy idén (2022-ben) alakult kft., mely nyaralót akar építtetni, elsősorban bérbeadás céljával. A cég 3 millió Ft-os tőkével alakult (1fő magánszemély tag és ügyvezető). Az építésnek helyet adó telek úgy fog bekerülni (ügyfél így szeretné) a nyilvántartásba, hogy a kft. tulajdonosa az édesapjától egy ajándékozási szerződéssel megkapja a telket mint magánszemély (ez elvben illetékmentes), majd a tulajdonos beapportálja a cégbe, terv szerint 22 millió Ft-os értéken. Ehhez majd lesz értékbecslés is, aminek még nem tudjuk az összegét, de ha nem lenne 22 millió, akkor sem lesz sokkal kevesebb. A kérdésem csak annyi, hogy az apportnak ugye nincs semmi extra költsége, bármilyen egyéb vonzata? Hogyan könyveljük? Szükséges bármi számla, áfa, bejelentés?
Részlet a válaszából: […] ...jegyzett tőke leszállításakor, a cég megszűnésekor az értékpapír megszerzésére fordított értéket meghaladó összegben kivont vagyont személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó terheli.A társaságba történő apportálás az Áfa-tv. 17. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.

Társasház kizárólagos használati jogának értékesítése

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető "A" társasház az osztatlan közös tulajdonú tetőteraszának a kizárólagos használati jogát eladja 3 millió forintért az egyik magánszemély tulajdonostársnak. A "B" társasház egy másiktól pedig visszavásárolja az egyik közös tulajdonú tárolójának a kizárólagos használati jogát. A társasházaknak nincsenek a tárgyi eszközei között osztatlan közös tulajdonú ingatlanrészek, használati jogok. Ebben az esetben, a társasházaknál a kizárólagos használati jog értékesítését és vásárlását hogyan kell könyvelni? A társasház bevételei közül az ún. külön adózó jövedelmek körébe tartozók esetében a fizetendő adó mértéke 16 százalék. A közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész átruházása esetén az átruházásból származó bevétel 25 százalékát kell a társasház jövedelmeként figyelembe venni, amely után a társasháznak 16 százalék személyi jövedelemadót kell fizetnie. A kizárólagos használati jog értékesítése esetén mely számítási módot kell alkalmazni az adó kiszámításához? A társasházak által adóalanyként leggyakrabban végzett, az Áfa-tv. hatálya alá tartozó, ellenérték fejében teljesített termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások a tevékenység speciális jellegére tekintettel adómentesek. Az "A" társasház, amikor bejelentkezett az adóhatósághoz adószám igénylése miatt, a NAV felszólítása után alanyi adómentességet választott. Ha jól olvasom a NAV 2014. évi 28. számú füzetét (a társasházak alapvető szabályai), akkor a társasház e gazdasági tevékenysége mentes az adó alól, és nincs áfabevallási kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...befolyó bevételt is az Szja-tv. 75. §-ának (2) bekezdése alá tartozónak kell tekinteni, amely bevételt 16 százalék személyi jövedelemadó terheli. Mivel a vevő magánszemély, az Szja-tv. 75. §-ának (6) bekezdése alapján az adót a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 26.

Kft. üzletrészvásárlása felárral

Kérdés: Magyar társaság kft.-üzletrészt vásárolt osztrák, illetve osztrák-magyar állampolgártól. A vételár jelentősen meghaladta a saját tőke nyilvántartási értékét, és az eladóknak is jelentős jövedelmük keletkezett. Kérdés az üzleti vagy cégérték elszámolása, a magánszemélyek adózása.
Részlet a válaszából: […] ...könyvelése: T 478 – K 384.A vételár kifizetendő összegének meghatározásakor figyelemmel kell lenni arra, hogy az eladókat terheli-e személyi jövedelemadó és egyéb adó jellegű teher, továbbá a kettős adózás elkerüléséről szóló jogszabály miként rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Könyvelés devizában – adó megállapítása

Kérdés: Devizában történő könyvvezetés esetén hogyan kell az egyes adóbevallásokhoz szükséges átváltást megoldani? Minden egyes számlát az analitikában forintra kell az adott adójogszabály alapján átszámítani? Vagy elégséges az időszak utolsó napján érvényes árfolyammal forintosítani főkönyvi számlaszámonként?
Részlet a válaszából: […] ...pénznemben kiállított számlák, bizonylatok szerinti adóalapot naponta,tételesen kell a devizáról forintra átszámítva beállítani.Személyi jövedelemadóAz Szja-tv. 5. §-a alapján a jövedelem megállapítása során abevételt és a költségeket forintban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 5.

Német fióktelep könyvelése, adózása

Kérdés: Magyar székhelyű kft. Németországban fióktelepet létesített, amely Németországban bejegyzett, adószámmal rendelkezik. Hogyan kell a kft.-nek könyvelnie, megjelenítenie a fióktelep gazdasági eseményeit? A bank és pénztári tételeinél milyen árfolyamot kell alkalmaznia? Mi tekinthető a német bizonylatok hiteles fordításaként? Az adóbevallásokat (áfa, szja, tao) hogyan érintik a fióktelep elszámolásai?
Részlet a válaszából: […] A külföldi fióktelep a kft. része, így annak mindengazdasági eseményét meg kell jeleníteni a kft. nyilvántartásában és abeszámolóban. A külföldi pénzértékre szóló követeléseket, a valuta- ésdevizapénztárban lévő pénzeszközöket a Szt. 60. §-ában foglaltak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.

Jelképes értéken számlázott juttatások

Kérdés: Olvastam egy cikket, amelyben azt írták, hogy a vállalati rendezvényeken, konferenciákon fogyasztott ételek, italok, kávé esetében, ha a résztvevők minimális összegű (akár 1 forint) térítést fizetnek érte és bizonylatot kapnak, már nem minősül reprezentációnak. Valós ez az információ?
Részlet a válaszából: […] ...számára történő kötelező befizetés is a vállalkozás érdekében elismert költség.A természetbeni juttatás után általában 44% személyi jövedelemadót, ha a magánszemély biztosított, akkor egészség- és nyugdíj-biztosítási járulékot, illetve a munkaadó által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 3.