7 talált cikk a hozzájárulás , munkaviszony , nyugdíjjárulék , személyi jövedelemadó kifejezésre

Kérdés: A Számviteli Levelek 412. számában a 8018. kérdésre adott válasz folytatása.

Kérdés: Ha a munkavállaló saját jogú nyugdíjas, akkor 2019-ben a lakáscélú munkáltatói támogatásnál – ha azt munkabérben kapja – mivel nem kell tőle nyugdíjjárulékot levonni (csak személyi jövedelemadót), a cégnek nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie?

Kérdés:

Kft.-nél a tagikölcsön-szerződésben rögzített, tagi kölcsön után járó kamat kifizetésekor milyen adó- és járulékvonzata van a kifizetőnél, a magánszemélynél, ha aki kapja, munkaviszonyban van, aki tagi jogviszonyban van, illetve aki nincs jogviszonyban, csak tag?

Kérdés: A 2007. évet érintően a következő esetek helyes értelmezése végett kérem az Önök segítségét! Egy cégnél két munkavállaló esetében meghaladta a 400 000 Ft-os határt a természetbeni juttatás. Az egyik munkavállaló természetbeni juttatásai 2007-ben: 393 000 Ft üdülési csekk (munkavállaló + 5 hozzátartozó, 6x65 500 Ft), 60 000 Ft egészségpénztár munkáltatói hozzájárulás (hó/5000 Ft), 40 000 Ft iskolakezdési támogatás (kettő saját gyermek után), összesen: 493 000 Ft. A másik munkavállaló természetbeni juttatásai: 60 000 Ft egészségpénztár munkáltatói hozzájárulás (hó/5000 Ft), 336 450 Ft tandíj, 46 678 Ft tankönyvek, összesen: 443 128 Ft. Helyesen értelmezem-e azt, hogy amennyiben a juttatás meghaladja a 400 000 Ft korlátozást, csak a munkáltatónak kell megfizetnie az alábbi adótételeket a természetbeni juttatások után? 54% szja a 400 000 Ft feletti rész után, nyugdíjjárulék 21% az szja-val növelt összeg után (154% után), természetbeni egészségbiztosítás 5% az szja-val növelt összeg után (154% után), pénzbeli egészségbiztosítás 3% az szja-val növelt összeg után (154% után), eho 11% a 400 000 Ft feletti rész után (csak a hozzátartozóknál kell az adómentes rész felett megfizetni?). Sajnos nem egyértelmű számomra, hogy az üdülési csekkek esetében együttesen kell számolni a munkavállalónál a 393 000 Ft-ot, és mindent fizetünk utána, vagy mivel a hozzátartozók esetében nem haladja meg az adómentes határt, azt figyelmen kívül kell hagyni, és nem tartozik bele a 400 000 Ft-os határba? A dolgozóink még kapnak havi 5000 Ft étkezési jegyet, 9 Ft/km bejárási hozzájárulást, de ezek, ha jól értelmezem, nem számítanak bele a 400 000 Ft-os határba.

Kérdés: A 3445. számú kérdésre adott válaszban – véleményem szerint – nem helytálló, hogy az adómentes mértéken felül adott nyugdíjpénztári befizetés a bérköltségek között könyvelendő. Az Szt. 79. §-ának (2) bekezdésében az szerepel, hogy a bérköltség meghatározása a statisztikai besorolástól függ, a személyi jövedelemadó esetleges kötelezettsége érdektelen. Ebből következően, ha az adómentes kifizetés a személyi jellegű kifizetések közé könyvelendő, akkor az adóköteles rész sem kerülhet máshová.

Kérdés: Kik tartoznak az alkalmi munkavállalóként foglalkoztatottak körébe? Lehet-e nyugdíjas, lehet-e munkaügyi központ által nem regisztrált személy? (Biztosítási jogviszonya nincs sehol.) A foglalkoztatót milyen nyilvántartási, illetve bejelentési kötelezettség terheli az APEH, a tb, a munkaügyi központ felé? A foglalkoztatónál az alkalmi munkavállalónak kifizetett bér, illetve közteherjegy bérköltségként és bérjárulékként könyvelendő-e, ha igen, képezi-e a kifizetett bér szakképzési hozzájárulás alapját?

Kérdés: Alkalmazott nélkül működő, könyvelői tevékenységet végző betéti társaság egyetlen beltagja táppénzre, majd szülési szabadságra megy. A férj (aki nem tagja a társaságnak) képzettsége is könyvelő. Van heti 36 órás munkaviszonya. Foglalkoztatható-e a férj mint segítő családtag havi 15 000 Ft-os jövedelemmel? Mi szükséges hozzá, és mit kell fizetni utána? A folyamatos szolgáltatás számlázása történhet-e változatlan formában?