Munkavállalónak nyújtott kölcsön elengedése

Kérdés: A társaság forintalapú kölcsönt nyújtott munkavállalójának pénzintézeten keresztül 2011. 12. 30-án. A kölcsön összege 4800 E Ft, kamata változó, a mindenkori jegybanki alapkamatnak megfelelően, lejárata 2026. 12. 31. A kölcsönt a munkavállaló által saját ingatlan vásárlására felvett devizaalapú hitel végtörlesztésének kifizetésére az Szja-tv. és a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. Korm. rendeletben meghatározott méltányolható lakásigénynek nem megfelelő feltételekkel nyújtotta a társaság. A munkavállaló munkaviszonya közös megegyezéssel 2015. 09. 14-én megszűnt. Ezt követően a társaság elengedte a kölcsön fennmaradó összegét – 3 728 400 Ft-ot – 2015. 12. 21-én. A társaság 2016. 01. 07-én a munkavállaló nevében technikailag elutalta a pénzintézetnél vezetett munkavállalói kölcsön számlájára a nevezett összeget. Kérem állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy a társaság által elengedett kölcsön után – mint adóköteles vissza nem térítendő támogatás – nem önálló tevékenységből származó jövedelemként kell megfizetni az adókat, járulékokat? A társaságot és a volt munkavállalót milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelem a mindenkori kamatalap 5 százaléka, amelynek az 1,19-szerese az adóalap (2016 előtti időszak), amely adóalap 16 százaléka személyi jövedelemadó és 27 százaléka egészségügyi hozzájárulás.Amikor a társaság a munkavállalójának nyújtott kölcsönt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.

Lekötött bankbetét hiteltartozás fedezetére

Kérdés: A kft. a bankjánál kamatozó betétként lekötött 1 millió forint összeget 5 évre oly módon, hogy egyben az összeg erejéig kezességet vállalt dolgozója hiteltartozására. Időközben a társaság megvált dolgozójától, aki a hiteltartozását nem tudta megfizetni, így a lekötött bankbetétet a bank elvonta. Hogyan rendezendő az esemény a könyvekben? Elszámolható-e az 1 millió forint egyéb ráfordításként? A társaságiadó-alap növelése mellett kezelhető-e tartozás átvállalásaként? A magánszemély adókötelezettsége is felmerül, de a "kifizető" semmit sem tud érvényesíteni.
Részlet a válaszából: […] ...a fennálló követelés (1 millió forint) jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összege, mint kamat, 1,19-szerese után 16 százalék személyi jövedelemadó és ezen adóalap után 27 százalék egészségügyi hozzájárulás, amelyet a kölcsön visszafizetésekor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.

Kölcsönnyújtás bérleti díj fejében

Kérdés: A zrt. a tulajdonosoktól földterületet bérel, évi bérleti díj fejében. A bérleti szerződés lejáratakor egyes tulajdonosok nem hosszabbítják meg a bérleti szerződést, hanem eladásra kínálják fel a földterületet. Ezen területek akadályozzák a termelést. Ezért a zrt. dolgozójának biztosítjuk az adott földterület vételárát, aki ténylegesen meg is vásárolja a földterületet. Vele kötünk 15-20 éves szerződést, amíg a vételár el nem fogy. Helyesen járunk el? Hogyan könyveljük a gazdasági eseményeket?
Részlet a válaszából: […] ...kamatkedvezményből származójövedelem, amely jövedelem 19 százalékkal növelt összege lesz az adóalapja– a 16 százalék mértékű személyi jövedelemadónak, valamint– a 27 százalék mértékű egészségügyi hozzájárulásnak.A földterület bérlete érdekében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 25.

Tagnak adott kölcsön elengedése

Kérdés: Társaságunk saját tagjának adott kölcsönt, amit ő nem fizetett vissza. Milyen járulékok, adók terhelik a társaságot és a tagot?
Részlet a válaszából: […] ...kell azt is, hogy nemkeletkezett-e az Szja-tv. 72. §-a szerint kamatkedvezményből származójövedelem. Ha igen, akkor azt 54 százalék személyi jövedelemadó és 27 százalékegészségügyi hozzájárulás is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 2.

Magánszemély részére nyújtott kölcsön kamatának átvállalása

Kérdés: A 4210. számú kérdéshez kapcsolódóan kérdezzük. Társaságunk is kölcsönt ad a dolgozóinak. A kölcsönt két év alatt kell visszafizetni, havi egyenlő részletekben, 10 százalékos kamattal, amit az alkalmazott béréből levonunk. Év végén a kifizetett kamat és az év végén érvényes jegybanki alapkamat + 5 százalék közötti különbözetet, mint kamatkedvezményből származó jövedelmet szeretnénk átvállalni a dolgozótól úgy, hogy a társaság vallaná be és fizetné be a különbözetet terhelő adókat és járulékokat. Van-e erre lehetőség? Ha igen, milyen mértékű adók és járulékok terhelik?
Részlet a válaszából: […] ...személyijövedelemadó (18, illetve 36 százalékkal) fizetési kötelezettség terheli.Nyilvánvaló, ha az átvállalt tartozás miatt fizetendő személyi jövedelemadótnem a munkavállaló fizeti meg, az átvállalt tartozás magasabb összegű lesz,mint a magánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 17.

Tag részére nyújtott kölcsön kamata

Kérdés: Az egyszemélyes kft. tulajdonosa kölcsönszerződést kötött az általa vezetett, tulajdonolt kft.-vel. (A kft. 2006-ban nyereséges volt, a tulajdonos osztalékot nem vett ki!) Feltételek a szerződésben: - a kölcsönadó (kft.) kölcsönt ad az adósnak 24 millió Ft összegben; - a kölcsön visszafizetési határideje 2015. február 1.; - a kölcsön kamata a mindenkori jegybanki alapkamat, amely a tőkével együtt fizetendő. Hogyan kell helyesen könyvelni a kölcsönt? A kölcsön kamata évenként, vagy a visszafizetés időpontjában könyvelendő? Van-e társaságiadó- vagy azt módosító kötelezettsége az ügyletnek? Az Szja-tv. 72. §-ának (1) bekezdésében szereplő kamatkedvezmény érvényesül-e a kölcsönügylet esetén?
Részlet a válaszából: […] ...felmerülő egyes költségeket, ráfordításokat.Ezek között nem szerepel a tulajdonosnak nyújtott kamatkedvezményből származójövedelem személyi jövedelemadója, egészségügyi hozzájárulása, hiszen azok nema vállalkozási tevékenység érdekében merültek fel....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 29.

Biztosíték ellenében kölcsön

Kérdés: 2006. 10. 01. – 2007. 01. 31. időszakra tagi kölcsönt adtunk a kft. egyik magánszemély tagjának 50 ezer euró összegben, évi 10 százalék kamattal. A biztosíték a tag 2,5 százalék üzletrésze (névértéke 1300 E Ft). A tag sem a kölcsönt, sem a kamatot nem fizette vissza, így az üzletrész a társaságé lett, amelyet a társaság egy másik tagnak 50 ezer euróért eladott. Hogyan kell a fenti gazdasági eseményeket könyvelni, a 2006. évi beszámolóban szerepeltetni? Milyen adóvonzata van a kölcsönnek, illetve kamatának a felvevő tagnál és a társaságnál?
Részlet a válaszából: […] ...a magánszemély tagnál a 2,5százalékos üzletrész bekerülési értéke és eladási ára közötti különbözetárfolyamnyereség, amelynek a személyi jövedelemadóját az Szja-tv. 67. §-aalapján kell meghatározni. Az árfolyamnyereségből származó jövedelmet terhelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 31.

Lakásépítéshez kölcsön nyújtása

Kérdés: Betéti társaságunknál felhalmozódott annyi tőke, hogy a tulajdonos nyugodtan kaphatna kölcsönt lakásépítéshez. Ennek adómentes mértéke a tárgyév elején meglévő jegybanki alapkamat mértéke? Lehetséges-e adómentesen ez alá a kamatszint alá menni? Miként kell az így nyújtott kölcsönt, illetve a kamatkülönbözetet nyilvántartani és elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...szja- és 11 százalékos eho-fizetési kötelezettség terheli, mivel a kamatkülönbözet természetbeni juttatásnak minősül.Az így fizetett személyi jövedelemadót a tárgyév személyi jellegű egyéb kifizetések között, az egészségügyi hozzájárulást a járulékok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 16.

Német állampolgárok munkavállalása: tb és szja

Kérdés: Német állampolgárok magyarországi munkavállalásának milyen tb- és szja-feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...a német magánszemélyek bére már az első naptól kezdődően Magyarországon adóztatható, vagyis a 183 napos szabálynak nincs jelentősége.Személyi jövedelemadó, társadalombiztosításAmennyiben az előzőek alapján a német magánszemélyek jövedelme Magyarországon adóztatható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.