Ajándékba adott aranytárgyak járuléka

Kérdés: Egy gazdasági társaság a fennállásának 25. évfordulója alkalmából tartott rendezvényen 155 000 Ft értékű aranytárgyat szeretne ajándékozni az igazgatósági tagoknak, felügyelőbizottsági tagoknak, tulajdonos társaság vezetőinek, dolgozóknak, egyéb kiemelt ügyfelei képviselőinek. Kell-e egyéni járulékot vonni a magánszemélyektől ezen a jogcímen kapott jövedelmükből, továbbá illetéket kell-e fizetni a társaságnak vagy a magánszemélynek az ajándék után, és ezen ajándék költsége a társasági adó rendszerében a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó szabályok szerint. Ekkor a gazdasági társaságnak az ajándék értékének 1,18-szorosával számított értéke után 15% személyi jövedelemadót és ugyanezen érték után 22% egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie.A gazdasági társaságnak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 15.

Magánszemély cikkírói díjáról számla

Kérdés: Adószámos magánszemély cikkeket ír a kiadó részére, és erről számlát állít ki. Ebben az esetben a cikkírói díjat bérköltségként vagy igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésre kétféle válasz adható annak függvényében, hogy a magánszemély jövedelme után milyen módon fizeti meg a személyi jövedelemadót.Igénybe vett szolgáltatásként az áfa nélküli összeg akkor könyvelhető, ha a magánszemély egyéni vállalkozóként bejelentkezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 12.

Fakitermelés jövedelme – magánszemély

Kérdés: Társaságunk erdőgazdálkodási tevékenységet is végez. Az erdőbirtokos magánszeméllyel az erdő művelésére szerződést kötött 2010-ben. 2016-ban az erdőterület gyérítése következtében faanyag kitermelése történt, melyet társaságunk értékesített. Az erdőtulajdonos nem tud számlát adni. A tőle "felvásárolt" fa értéke és a faanyag kitermeléséhez kapcsolódó költségek különbözete a magánszemélyt illeti meg. Hogyan kell ezt helyesen elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatos költségeknek a különbözete a magánszemélyt illeti meg, pontosabban a különbözet a magánszemély jövedelme, amelyet személyi jövedelemadó és 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás terhel.Az Szja-tv. 16. §-ának (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 15.

Földterület hasznosításának adózása

Kérdés: A kft. magánszemély ingatlanán termelőüzemet épít fel. A magánszemély nem adta el a földterületet (kivett, beépítetlen terület, nem termőföld), hanem azt határozatlan idejű földhasználati szerződés alapján, éves díj ellenében hasznosítja. Milyen adózás vonatkozik a szerződő magánszemélyre a jogügylet során? Kell-e neki az APEH-nál adószámot kérni? Hogyan kell a kft. könyveiben az eseményt nyilvántartásba venni?
Részlet a válaszából: […] ...25 százalék, feltételezve, hogy a magánszemély etevékenységét nem egyéni vállalkozóként végzi. Ez esetben a bérleti díjból aszemélyi jövedelemadót a kifizetőnek (az adott esetben a kft.-nek) kellmegállapítania, levonnia, befizetnie.Itt jegyezzük meg, az Eho-tv. 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 21.

Fejlesztés után találmányi díj

Kérdés: Az "A"' társaság megbízást adott a "B" társaságnak új gyártási eljárás kifejlesztésére, amely egy készülékből és egy képfeldolgozóból áll. Az eljárás szabadalomképes, a "B" társaság egyik munkatársának a találmánya. Az eljárást a gyakorlatban tesztelni kell, és a gyári körülményeket ki kell alakítani, amely munkában az "A" társaság egyik munkatársa is részt vesz. A fejlesztési fázis lezárása után az "A" társaság megbízást ad "B" társaságnak ilyen készülékek gyártására és telepítésére úgy, hogy a találmányhoz és megvalósításához tartozó anyagi érdekeltséget az árban érvényesíti. Kérdések: - a "B" társaságnál keletkező nyereség terhére hogyan és milyen dokumentumok alapján fizethető díj, mint találmányi díj a feltalálónak (saját dolgozó) és a közreműködőnek, aki az "A" társaság alkalmazásában áll? - a díjak milyen adó- és járulékterhet viselnek a feltalálónál, a közreműködőnél? - a kérdést más módon is meg lehet-e oldani, tekintettel arra, hogy a szereplők magánszemélyek?
Részlet a válaszából: […] ...ezekkel kapcsolatosközreműködői díjak tehát nem minősülnek bérköltségnek. Ez azonban nem jelentiazt, hogy ezen jövedelem után nem kell személyi jövedelemadót fizetni. Atalálmányi díj, a találmány (a licenc) hasznosítási díja, az ebben közreműködőrészére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 17.

Bérleti díj összevonandó jövedelemként

Kérdés: Egy kft. tagja a saját gazdasági társaságának bérbe adja magánszemélyként az egyébként tulajdonában lévő lakást. Összevonandó jövedelemként kívánja adózni a bevételét, erről már az év elején nyilatkoznia kell? Ha nem éri el a jövedelme az éves 1 700 000 forintot, akkor a kifizető vonhat-e tőle 18 százalék adóelőleget? Ha ilyen módon adózik a bérleti díj után, kell-e százalékos ehót fizetni és mennyit, mert a 14 százalékot csak a külön adózó jövedelem után írja elő a törvény.
Részlet a válaszából: […] ...rendezi.A leírtakból következik, a magánszemély az adóbevallásábanrendezheti (visszakérheti) a 25 százalékkal levont személyi jövedelemadó és a18 százalékos sávba tartozó rész adója közötti különbözetet. A 14...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 14.

Készpénzes számlával történő kifizetés adókötelezettsége

Kérdés: A személyi jövedelemadó-előlegen kívül milyen levonási vagy befizetési (járulék, egészségügyi hozzájárulás) kötelezettsége van a kifizetőnek, ha a kifizetés készpénzes számlára történik, de a számla kibocsátója nem vállalkozó magánszemély? (A tevékenység: szakfordítás, a díjazása karakterszám alapján történik.)
Részlet a válaszából: […] ...kérdés megválaszolása előtt azt kell tisztázni, hogy kell-e a kifizetőnek személyi jövedelemadó-előleget levonni, ha a kifizetés készpénzes számla alapján történik. Az Szja-tv. 46. §-ának (3) bekezdése ugyanis arról rendelkezik, hogy az egyéni vállalkozó részére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.

Német állampolgárok munkavállalása: tb és szja

Kérdés: Német állampolgárok magyarországi munkavállalásának milyen tb- és szja-feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...a német magánszemélyek bére már az első naptól kezdődően Magyarországon adóztatható, vagyis a 183 napos szabálynak nincs jelentősége.Személyi jövedelemadó, társadalombiztosításAmennyiben az előzőek alapján a német magánszemélyek jövedelme Magyarországon adóztatható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.