Munkahelyi étkezés átcsoportosítása

Kérdés: Ha minden dolgozó egyenlően havi 5000 Ft összegben kap munkahelyi étkezést, viszont néhányan a munkavégzés jellegéből adódóan nem tudják ezt felhasználni, ez az összeg utólag átcsoportosítható-e Erzsébet-utalványra, ha már úgyis adóztunk utána?
Részlet a válaszából: […] Ha a munkahelyi étkezésre pénzben adnak havi 5000 Ft-ot, akkor az a dolgozó munkaviszonyára tekintettel adott, munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, még akkor is, ha minden dolgozónak egyenlően ugyanazt az összeget adják. Az ilyen juttatásnak nincs köze a munkahelyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 4.

Munkahelyi étkeztetés feltétele

Kérdés: Minősülhet-e a 12 500 forint összegű béren kívüli juttatásra jogosító munkahelyi étkezésnek, ha a munkáltató zárt ebédlőjében ételfutártól megrendelt ételt mikrohullámú sütőben felmelegítve fogyasztják a dolgozók?
Részlet a válaszából: […] ...után az adófizetési kötelezettség a kifizetőt terheli. Akifizetőnek a juttatási érték 19 százalékkal növelt értéke után 16 százalékszemélyi jövedelemadót, valamint 27 százalék egészségügyi hozzájárulást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 5.

Erzsébet-utalvány több munkaviszony esetén

Kérdés:

Több munkavállaló is további munkaviszonyt létesített cégeinknél. A főállású munkaviszonyukban 2012-ben a havi 5000 Ft összegű Erzsébet-utalványt fogják kapni, mint béren kívüli juttatást. A törvényt úgy értelmezzük, hogy a munkavállalónak nyilatkoznia kell, hogy más cégnél kap-e béren kívüli juttatást, és csak egy helyen, a főállású jogviszonyában kaphatja a juttatást kedvezményes adózással. Jól gondoljuk?

Részlet a válaszából: […]   A válasz röviden az, hogy jól gondolják. Az Szja-tv. 71. §-ának (1) bekezdése alapján béren kívüli juttatásnak minősül – ha a juttató a munkáltató – a munkavállalónak fogyasztásra készétel vásárlására jogosító Erzsébet-utalvány formájában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 8.

Munkahelyi étkeztetés adóztatása

Kérdés: Saját üzemi konyhával rendelkezünk. A dolgozók, illetve a kívülállók a megállapított térítési díjat – számla alapján – megfizetik. Természetbeni juttatásként kell-e kezelni a munkahelyi étkeztetés költségeinek azon részét, amelyet a térítési díj nem fedez? Kell-e ezt számlázni? Van-e ez után áfa?
Részlet a válaszából: […] ...után, továbbá az előzőekben fel nem sorolt magánszemélyek részére nyújtott kedvezmény után meg kell fizetni a 44 százalék személyi jövedelemadót, a biztosítottak részére adott juttatás után a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 3.