Kilépő tag üzletrészkivitele ingatlanban

Kérdés: Kft.-ből kilépett tag az üzletrészét ingatlanban szeretné kivinni. Az ingatlan magántulajdonba vétele után kell-e illetményadót és jövedelemadót fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...módszer segítségével kimunkálja a forgalmi értéket.Az Szja-tv. 68. § (3) bekezdése alapján a vállalkozásból kivont jövedelem után személyi jövedelemadót is kell fizetni, amennyiben e rendelkezés alapján a tagnak keletkezett jövedelme (röviden: a megszerzett bevétel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 13.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: Az eredeti kérdést a Számviteli Levelek 409. számában a 7987. kérdés tartalmazza, emiatt itt azt nem ismételjük meg. Az eredeti kérdésre itt csak a jóléti és kulturális költségekre, az egyéb személyi jellegű kifizetésekre vonatkozik a válasz.
Részlet a válaszából: […] ...ha a kilométerenkénti költségtérítés összege a 15 forintot meghaladja, a meghaladó rész után= a magánszemély által fizetendő személyi jövedelemadó és járulékok levonása és bevallása: T 4798 – K 462, 463-1;= a munkáltató által fizetendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Ingatlanbérlet megszűnésekor
a felújítás elszámolása

Kérdés: Bérelt ingatlanon 2015. évben felújítást végeztünk. A bérleti szerződésben nem szerepelt az, hogy a bérlő felújítást végezhet a bérelt épületen, így a felújítást a bérbeadó hozzájárulása nélkül végeztük el. Most, 2019-ben a bérleti szerződést felmondjuk, a bérelt ingatlant visszaadjuk a bérbeadónak. Mi a teendő a még le nem írt felújítási költségekkel? A terven felüli értékcsökkenésként kivezethetjük?
Részlet a válaszából: […] ...ha a bérbeadó magánszemély, a térítés nélkül átvett felújítás áfás értéke a magánszemély jövedelmének minősül, amelyet személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó terhel, amelyet a Tao-tv. hatálya alá tartozó bérbevevőnek kell megállapítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 30.

Ingatlan átadása tulajdonosnak

Kérdés: A kft. tulajdonában van egy lakóháznak minősülő ingatlan, ami egyúttal a kft. székhelye is. A kft.-ben egy személy a tulajdonos, aki szeretné megszüntetni (vagy eladni) a céget, és az ingatlant a saját nevére venni. Milyen költségekkel kell számolnia (hány százalék az illeték és az adó?), milyen lehetőségek vannak ennek a lebonyolítására (csak adásvételi, vagy más is)? Az ingatlan értékének meghatározására milyen szabályok vonatkoznak? Élvez bármilyen kedvezményt a leendő tulajdonos, lévén hogy a kft. is az övé?
Részlet a válaszából: […] ...esetén az illetékkötelezettségen kívül – ha a kft. tulajdonosa magánszemély – felmerülhet a vállalkozásból kivont jövedelem utáni személyi jövedelemadó, az Szja-tv. 68. §-ának (1) bekezdése alapján, az ott leírtak szerint. Továbbá ekkor számolni kell a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 31.

Ingyenes munkásszállás vagy mobilitási célú lakhatási támogatás

Kérdés: 1. "X" kft. igénybe veszi egy budapesti munkásszállás szálláshely-szolgáltatását, minek keretében havonta 50 fő részére bérel egymás mellett lévő szobacsoportot. Minden szobában legalább három ágy található.
2. "X" kft. bérel 2 db budapesti lakást azon munkavállalói részére, akiket a munkásszálláson nem tud elhelyezni. A lakások bérleti díja 150.000 Ft (2 szoba)+rezsi és 190.000 Ft (3 szoba).
3. "X" kft. bérel 1 db 12 fő befogadására alkalmas munkásszállás jellegű szobacsoportot Érden (540.000 Ft/hó) azon munkavállalói részére, akiket az első és második pontban említett szállásokon nem tud elhelyezni.
"X" kft. azon (határozatlan munkaszerződéssel rendelkező) munkavállalói tartózkodnak a fenti szállásokon, akik Budapesten végzik munkájukat, és nem rendelkeznek Budapesten lakóhellyel.
Az elszállásolt munkavállalók a munkáltatónál eltöltött idejük alapján 4 csoportra oszthatók:
- a foglalkoztatás első 24 hónapjában,
- a foglalkoztatás második 24 hónapjában,
- a foglalkoztatás 49-60. hónapjában,
- a foglalkoztatás 60. hónapján túl vannak.
Az elszállásolt munkavállalók közül vannak olyanok, akik Budapesttől 60 km-nél messzebb laknak, de olyanok is akadnak, akik csak 40 km-re, de a több műszakos munkarend miatt inkább a munkásszállást választják, mint az ingázást. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 2.11. pontja szerinti mobilitási célú lakhatási támogatás vagy a 8.6. pont f) pontja szerinti munkásszálláson elhelyezés valósul meg? Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 9.7. pontja értelmében mobilitási célú lakhatási támogatás "a munkáltató által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi díjából a munkavállaló által meg nem térített rész".
Tájékoztassanak arról is, hogy
- a fent taglalt szálláshelyek bérleti számláiban áthárított áfa levonható-e a munkáltató "X" kft. részéről;
- ha a szálláshely-szolgáltatás (bérleti díj) tartalmazza a közüzemi díjakat is, akkor a számla áfatartalma levonható-e, a közüzemidíj-rész, mely nincs forintosítva, adómentes juttatásnak minősül-e;
- ha a bérbeadó külön számlát állít ki a közüzemi díjakról, akkor annak áfatartalma levonható-e, a közüzemi díj adómentes juttatásnak minősül-e;
- milyen adó- és járulékvonzata lenne annak, ha a munkáltató a helyben lakóhellyel rendelkező munkavállalóinak családi problémái miatt elhelyezést biztosítana a fenti szállásokon;
- amennyiben a 2. pontban taglalt albérletben (190.000 Ft/hó bérleti díj) egyelőre csak ketten laknak, akkor mobilitási célú lakhatási támogatásként a bérleti díj fele, 95.000 Ft jut egy főre, és a munkáltatónál eltöltött munkaviszonyuk alapján a minimálbér 60%, 40%, 20%-áig adómentes a juttatás, és e fölött adóköteles természetbeni juttatásnak minősül;
- a mobilitási célú lakhatási támogatás adómentes összegénél, a bérleti díjban és a külön számlán felszámított rezsi része a támogatásnak?
- 9.7.6. pont szerint: "A munkáltató az adóévet követő év január 31-ig munkavállalónként adatot szolgáltat az adómentes támogatásban részesített magánszemélyek nevéről, adóazonosító jeléről, a munkavállaló által bérelt lakás címéről." Hol, milyen formában kell ezt megtennie? A munkáltató által bérelt lakásról, munkásszállásról nem kell adatot szolgáltatni?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállalókat. Ekkor a juttatás értékének (amely a fizetendő bérleti díj) 1,18-szorosa után kellene a munkáltatónak a 15 százalék személyi jövedelemadót és a 19,5 százalék egészségügyi hozzájárulást megfizetnie.5. Az Szja-tv. 1. számú melléklet 8.6. pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 12.

Üdülőingatlan költségeinek elszámolása

Kérdés: Cégünk üdülőingatlant vásárolt azzal a céllal, hogy az a dolgozók és közeli hozzátartozóik üdülését szolgálja. Az üdülő fenntartási költségeit (áfával növelt összegben) a vállalkozás költségei között elszámoljuk. Elszámolható-e adómentes üdülési szolgáltatásként a dolgozók és hozzátartozóik üdülése? Miként csökkenthetők ezzel a természetbeni juttatásként elszámolandó üzemeltetési költségek? Hogyan kell ennek a könyvviteli nyilvántartásokban megjelennie?
Részlet a válaszából: […] ...havi minimálbér szorzataként meghatározott összeg;– adóköteles a különbözetként fennmaradó összeg, amelyet az54 százalékos személyi jövedelemadón túlmenően a biztosítottaknál a személyijövedelemadóval növelt összeg után 29...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 12.

Térítésmentes kölcsönzés

Kérdés: Nyugdíjas tag térítésmentesen adja kölcsön teherautóját a kft.-nek. A bérleti szerződés elegendő dokumentum-e ahhoz, hogy a kft. minden – a teherautóhoz kapcsolódó – költséget elszámoljon a kft.-ben? A nyugdíjas tagnak vagy a kft.-nek keletkezik-e bármilyen fizetési kötelezettsége az ingyenes bérlet miatt? Ha nincs bérleti szerződés, de a kft. az üzembentartója a teherautónak, akkor is elszámolhatók az üzemeltetési és egyéb költségek?
Részlet a válaszából: […] A választ az egyszerűbb kérdés megválaszolásával kezdjük. A nyugdíjas tag és a kft. a tehergépkocsi bérbeadására,kölcsönzésére bérleti szerződést kötött, amelyben rögzítették – többek között -a bérleti időszak időtartamát, a bérleti díjat (ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 21.

Vidéki dolgozónak szállásbiztosítás

Kérdés: Budapesti telephelyű kft.-nk vásárolt egy társasházi garzonlakást. Milyen adó- és járulékterhekkel kell számolni, ha saját, főállású munkaviszonyban álló, vidéki állandó lakhelyű dolgozót szállásolunk el benne, illetve ha külső személynek bérbe adjuk? A lakhatás legalitásának, illetve a számviteli bizonylati rendnek megfelelő milyen szerződést kell kötni a vállalat részéről a kedvezményezettel? A közüzemi számlák megtérítésére, illetve elszámolására milyen módszereket lehet alkalmazni, tekintettel arra, hogy a számlák címzettje a kft.?
Részlet a válaszából: […] ...a budapesti telephelyenkiküldetésnek minősül, és a lakhatás költségének megtérítése bevételnek nemszámító költség személyi jövedelemadó szempontjából. Ha a budapesti telephelyena székhelyet kell érteni, akkor a munkavállalónak ellenérték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 24.