Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: A kérdés a 2021. 09. 09-i 8638., illetve 8640. számú kérdéshez kapcsolódik. Társaságunk kft., 3 millió Ft törzstőkével. Az egyik tulajdonostól a társaság 2020-ban megvásárolta a tőketartalék terhére a 40%-os üzletrészét 12 millió Ft-ért, majd 2021-ben a bent maradt két tulajdonos részére a megvásárolt üzletrész, tulajdoni arányuk alapján, térítés nélkül átadásra került. A társaság kisvállalatiadó-alany. Kell-e 2021-ben a kisvállalati adó alapját növelni a saját tőke csökkenése miatt? [Katv. 20. § (4) bek. a) pont.]
Részlet a válaszából: […] ...forint volt!), akkor a könyvelés–az üzletrész visszavásárlási értéke esetében: T 373 – K 4792, a volt tulajdonost terhelő adók (személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási adó) levonása és bevallása: T 4792 – K 462, 463-8 után a kifizetés: T 4792 – K...nt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Tőketartalék-kivonás adózása

Kérdés: A zrt. 100 db 50.000 forintos részvénnyel alakult meg. Évekkel később 76 új részvényt bocsátottak ki 75.000 forintos áron. Az ázsió a tőketartalékba került. Az eredménytartalékot már kivették osztalékként. Az Szt. szerint a tőketartalék csökkenéseként kell kimutatni a tőkekivonással megvalósított jegyzett-tőke-leszállításhoz kapcsolódó tőketartalék-kivonás összegét. A zrt. tőkekivonással megvalósított jegyzett-tőke-leszállításról fog dönteni, amelynek következtében a törvényi minimumra fogják leszállítani. Kérem, ismertessék a számviteli elszámolását! Az ázsióból kifizetett összeg jövedelemnek minősül? Van-e a társaságnak adó- és/vagy járuléklevonási kötelezettsége, vagy a jövedelmet a magánszemély fogja bevallani? A részvények későbbi értékesítése esetén hogyan kell ilyen esetben a beszerzési értéket meghatározni?
Részlet a válaszából: […] ...jutó kivont jegyzett tőke 20 E Ft, tőketartalék 4318 Ft.Az előbbi megkülönböztetés ugyan feleslegesnek tűnhet, azonban nem az, mivel személyi jövedelemadó szempontjából nagyon is fontos.A kérdés szerinti jegyzett-tőke-leszállítás során a részvényesek vállalkozásból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 14.

Betéti társaságból kilépő kültag járandósága

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető betéti társaság kültagja bejelentette, hogy kilép a társaságból. Kéri az ügyvezetőt, hogy a társaság rendelkezésére bocsátott vagyoni betétjét, a társasági vagyon növekedésének rá jutó hányadát adja ki. A kiadásra kerülő vagyon értékét hogyan kell meghatározni? Hogyan kell bizonylatolni, tételesen könyvelni? Személyi jövedelemadó szempontjából hogyan kell minősíteni a kiadásra kerülő vagyont? Osztalék, osztalékelőleg vagy valami más?
Részlet a válaszából: […] ...összegét meghaladó rész. A kérdésben arra kérdeznek rá, hogy a meghaladó rész az osztalék vagy osztalékelőleg, vagy valami más a személyi jövedelemadó szempontjából.Osztalék nem lehet, mert nem az éves beszámoló elfogadásakor döntött a társaság a kifizetésről,.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.

Átalakulás után osztalékfizetés

Kérdés: A társaság a tulajdonos magánszemélyek részére a 2016. évi beszámoló elfogadásakor osztalékot állapított meg, amit 2017-ben nem fizettek ki. 2017 végén a társaság tagjai kiválásról döntöttek, amelynek eredményeként az egyik tag 100%-os tulajdonával létrejött egy új társaság. A vagyonmérleg-tervezet szerint az új társaság a törzstőkén felül egy ingatlant és eredménytartalékot kapott. A cégbejegyzés 2018-ban megtörtént. Az átalakulás könyvvizsgálója szerint az a korábbi tulajdonos magánszemély, aki az osztalékfizetéskor már nem tagja a társaságnak, csak egyéb jövedelemként juthatna hozzá a benn maradt osztalékhoz, viszont a jogutód társaság, amelynek az érintett személy 100%-ban tulajdonosa, az osztalék adózásának megfelelően fizetheti ki részére az összeget. Ezért a végleges vagyonmérlegben, mint osztalékfizetési kötelezettség, ez a tartozás a jogutód mérlegébe került, a hozzá kapcsolódó pénzösszeg pedig a jogelőddel szembeni követelésként jelenik meg. Szerintem a jogelőd cég és az érintett magánszemély közötti osztalék tárgyévi kifizetésének és ennek megfelelő adózásának nincs akadálya. Lehetséges-e és milyen dokumentumok alapján biztosítható, hogy a megkapott összeg a jogutódnál szabályosan kerüljön osztalékként kifizetésre, adózásra és bejelentésre a NAV felé?
Részlet a válaszából: […] ...amelynek a könyveiben a kötelezettségek között szerepel a tagonként jóváhagyott osztalék, az osztalékot – az osztalékot terhelő személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás levonása után – az Art. előírásainak megfelelően megadózza, az adókat bevallja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 10.

Törzstőke leszállítása

Kérdés: A törzstőke leszállításával a Számviteli Levelekben többször foglalkoztak. A különböző jogcímeken történő törzstőke-leszállítást azonban egymás mellett, azok előnyeivel-hátrányaival, a saját tőkét érintő hatásával, a tulajdonosokat megillető összegek meghatározásával, azoknak a magánszemélyeket terhelő adójával stb. még nem mutatták be. Érdekelnének a Ptk., az Szt., az Szja-tv. kapcsolódó előírásai is.
Részlet a válaszából: […] ...alapján. A magánszemélynek az árfolyamnyereségre vonatkozó előírások szerint keletkezik jövedelme, amelyet 15 százalék mértékű személyi jövedelemadó és 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás terhel. A magánszemélyt terhelő személyi jövedelemadó.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Végelszámoláskor az eredménytartalék

Kérdés: A végelszámolás befejezésekor mi a sorsa az eredménytartaléknak?
Részlet a válaszából: […] ...a neki jutó összeget is.Itt kell megjegyezni, hogy a magánszemély tulajdonost megillető, a vállalkozásból kivont jövedelem személyi jövedelemadóját és 14 százalékos egészségügyi hozzájárulását a végelszámolónak a végelszámolást lezáró beszámoló.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 15.

Tőkeemelés kezelése a végelszámolásnál

Kérdés: A kft. az eredménytartalékból emelte 500 E Ft-ról 3000 E Ft-ra a jegyzett tőkét. Ha végelszámolással megszűnik, akkor a kiadott vagyontárgyak, amelyek az 500 E Ft feletti jegyzett tőkerészre jutnak, osztaléknak minősülnek? Olyan, mintha az eredménytartalékot venné ki osztalékként? Amennyiben osztalék, mikor kell a végelszámoláskor osztaléknak tekinteni? Amikor megkapják a tulajdonosok a felosztható vagyont, vagy azt megelőzően, ugyanis adóbevallások is kapcsolódnak hozzá, amit a megszűnésig rendezni kell?
Részlet a válaszából: […] ...– szerzési értékével. A pozitív különbözet alapján kell a társaságnak megállapítania a vállalkozásból kivont jövedelmet terhelő személyi jövedelemadót, egészségügyi hozzájárulást. Az Szja-tv. 68. §-ának (10) bekezdése alapján azonban nemcsak meg kell...zési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 16.

Osztalék-, osztalékelőleg-fizetés bejelentése

Kérdés: Milyen gazdasági társaságok esetében kell bejelenteni elektronikusan a felvenni kívánt osztalékot, osztalékelőleget, ha 2014-ben osztalékelőleget kívánnak felvenni, és 2014-ben a már jóváhagyott osztalékot akarják kifizetni?
Részlet a válaszából: […] ...tényleges kifizetését kell követelésként a tagokkal szemben, valamint a pénzeszközcsökkenést, és az osztalékelőleget terhelő személyi jövedelem­adót a bevallással egyezően (T 355 – K 381, 462). Így kell eljárni 2014-ben is!Az Szt. 39. §-ának (3)...�en...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 9.

Eredménytartalék igénybevétele (eva)

Kérdés: Bevételi nyilvántartást vezető evás bt. 2013. 01. 01-től átkerült az Szt. és a Tao-tv. hatálya alá. 2012. december 31-én volt olyan számlája, amelynek az ellenértéke nem folyt be, ezért azt evás jövedelemként nem tudta kivenni. Az evabevallásában adóalap-növelő tételként figyelembe vette. A 2013. 01. 01. napra készített nyitó leltárban pénzeszköz, a ki nem egyenlített vevő, a jegyzett tőke (vagyoni betét), valamint evás időszakból származó adózott eredménytartalék szerepel. A társaság tulajdonosa az evás időszak alatt adózott és befolyt összeget az eredménytartalékból kívánja kivenni. Ennek megítélése azonban szakmailag nem egyértelmű. Az Szt. a saját tőkét a nyitó mérlegbe beállított eszközök és kötelezettségek különbözeteként határozza meg, de nem szól arról, hogy a különbözetet az eredménytartalékba vagy a tőketartalékba kell helyezni. A Számviteli Levelek 287. számában azt írják, hogy az Eva-tv. hatálya alatt megtermelt ered­mény­­tartalékot adózott eredménytartalékként kell kimutatni. A 163. és a 90. számban a ki nem vett jövedelem forrását a tőketartalékban jelölik meg. Melyik a megfelelő?
Részlet a válaszából: […] ...összegnek megfelelő értéket adózatlan eredménytartalékként kell kimutatni (elkülönítetten), ennek az osztalékkénti igénybevételekor a személyi jövedelemadót és az egészségügyi hozzájárulást meg kell fizetni.A különbözetként meghatározott eredménytartalék...k...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 23.

Megszűnt kata-adóalany teendői

Kérdés: Mi a teendője annak a kata-adóalanynak, akinek a NAV határozattal szüntette meg a kata-adóalanyiságát visszamenőleg (októberben március 31-ével)? Milyen adóbevallásokat kell pótolni milyen határidővel?
Részlet a válaszából: […] ...tételes adója szerinti adóalanyiság, az adóalany – attól függően, hogy milyen vállalkozási formában működik – visszakerül a személyi jövedelemadó vagy a társasági adó hatálya alá. Miután mind az szja, mind a társasági adó éves adó, ezekről az adóbevallást....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 12.
1
2