Társaságban lévő ingatlan apportálása

Kérdés: A magánszemély tulajdonosok tulajdonában lévő társaság (alapító kft.) könyveiben 18 éve szerepel az építési telek, amelynek jelenlegi értéke többszöröse a könyv szerinti értéknek. Nem jelentkezett be az ingatlanok áfakötelezettsége alá. A tulajdonos 3 millió forint törzstőkével – kapcsolt vállalkozásként – projekttársaságot alapítana. A projekttársaságba apportálná az alapító kft. az ingatlant, amellyel ott tőkét emelne. Ezt követően az alapító kft. az így megszerzett üzletrészét értékesíti, az üzletrész értékesítéséből származó nyereségét az alapító kft. tulajdonosai osztalékként kiveszik. Hogyan alakulnak az alapító kft., a projektcég, a magánszemély tulajdonosok adóterhei? Az apportálás milyen értéken történjen? Az apportálás áfa- és illetékmentes? Milyen befizetési kötelezettséggel kell az üzletrész vevőjének kalkulálnia?
Részlet a válaszából: […] ...üzletrészt megvásárlónál viszont csökkenteni.2019-ben a magánszemély tulajdonosok részére történő osztalékkifizetést 15 százalék személyi jövedelemadó, 19,5 százalék szociális hozzájárulási adó terheli, amelyet a kifizetőnek kell levonnia az osztalékból, bevallania...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Végelszámolás során az eszközök értékelése

Kérdés: A kft. jelentős eszközállománnyal rendelkezik, adózott eredménye évek óta nulla érték körüli, a tevékenysége, a termékei iránti kereslet jelentősen lecsökkent. Ezért a tulajdonosok a kft. végelszámolással történő megszüntetését fontolgatják. A megszüntetés gondolata során merült fel, hogyan kell értékelni a végelszámolás befejezésekor a kft. mérlegében szereplő eszközöket és kötelezettségeket. Mi történjen azokkal az eszközökkel, amelyeket a végelszámolás befejezéséig nem lehetett értékesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...kell megállapítania, bevallania és befizetnie. Ezt a vállalkozásból kivont (valójában a vagyon kiadásakor realizálódó) jövedelmet személyi jövedelemadó és meghatározott összegig egészségügyi hozzájárulás terheli, amelyet a magánszemély tulajdonosokkal szembeni...l...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

Megszűnő cégből ingatlanrész

Kérdés: Egyszerűsített végelszámolással megszűnő cégben maradt ingatlan-résztulajdon. A tagok kivehetik-e ezt a jegyzett tőke részeként? (Az ingatlan-résztulajdon követelésből származik, amely követelés eredetileg pénzben lett volna esedékes, de a cég nem tudta visszafizetni a kölcsönt, felszámolás alá került, a felszámoló elismerte a tartozást, de csak kis hányadban tudta ezzel az ingatlan-résztulajdonnal a követelést teljesíteni.) A végelszámolás alatt lévő cégnél eredménytartalék nincs, a jegyzett tőkének is csak a töredékét tudja visszaadni. Kell-e valamilyen adót fizetni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...és a részesedésük szerzési értékénél többet kapnak a cégtől, a különbözet vállalkozásból kivont jövedelem, amelynek a személyi jövedelemadóját, egészségügyi hozzájárulását a cégnek kell levonnia, bevallania és befizetnie. Társasági adóval...ek és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 17.

Végelszámolás számviteli teendői

Kérdés: A gazdasági társaságok végelszámolása egyre inkább a mindennapok része, de csak töredékekben lehet fellelni hozzá szakmai anyagot. Alapítani, napi dolgokat nagyon tudunk könyvelni, de a végelszámolásban még nincs rutin. A végelszámoláshoz kapcsolódóan néhány kérdés fogalmazódott meg. Kérem, hogy azokra válaszoljanak!
Részlet a válaszából: […] ...adókat,járulékokat először rendezni kell.A magánszemély tulajdonosokat megillető, a vállalkozásbólkivont jövedelem után akkor kell személyi jövedelemadót, egészségügyihozzájárulást fizetni, ha annak összege meghaladja a társaságban voltrészesedés bekerülési...kat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.

Osztalékelőleg havonta

Kérdés: Vállalkozásunk 2010-re bejelentkezik az evaalanyok közé. Az evaalanyiság egyik jelentős előnye, hogy a költségek elszámolása után fennmaradó eredmény adófizetési kötelezettség nélkül a vállalkozásból osztalék, illetve osztalékelőleg formájában kivehető. Kérdés az, hogy mikor? Mivel a napi átlagos pénztári pénzkészlet limitjére vonatkozó szabály az evaalanyokra is érvényes, a havi osztalékelőleg-elszámolás lenne a célszerű. Van-e ennek valamilyen akadálya? Elegendő ezt a társasági szerződésben rögzíteni?
Részlet a válaszából: […] ...előttieredménytartalékot is számításba veszik az osztalékelőleg meghatározása során,akkor az így számításba vett osztalékelőleget személyi jövedelemadó ésegészségügyi hozzájárulás terheli.) A Gt. és az Szt. előírása szerint közbenső mérleget kellkészíteni. Az....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 7.

Könyvelés devizában – adó megállapítása

Kérdés: Devizában történő könyvvezetés esetén hogyan kell az egyes adóbevallásokhoz szükséges átváltást megoldani? Minden egyes számlát az analitikában forintra kell az adott adójogszabály alapján átszámítani? Vagy elégséges az időszak utolsó napján érvényes árfolyammal forintosítani főkönyvi számlaszámonként?
Részlet a válaszából: […] ...pénznemben kiállított számlák, bizonylatok szerinti adóalapot naponta,tételesen kell a devizáról forintra átszámítva beállítani.Személyi jövedelemadóAz Szja-tv. 5. §-a alapján a jövedelem megállapítása során abevételt és a költségeket forintban kell.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 5.

Elszámolás a betéti társaságból kilépő taggal

Kérdés: A betéti társaság mindkét tagja kilépett a társaságból, amelyről 2006. május 29-én kelt taggyűlési határozattal döntöttek, így az üzletrészüket értékesítették. Az adásvételi szerződés szerint a tagi betéten felül a vételárat piaci értéken állapították meg, amely lényegesen magasabb, mint az elszámolás alapjául elfogadott beszámolóban kimutatott jegyzett tőkén felüli vagyon. A betéti társaság kilépő beltagja főfoglalkozású társas vállalkozó, a kilépő kültag kiegészítő tevékenységű, személyesen közreműködő társas vállalkozó. Személyes közreműködésük ellenértékeként havonta rendszeres díjazásban részesültek, a belépéskor szolgáltatott tagi betéten kívül a bt. részére apportot nem szolgáltattak. A bt. törzstőkéje a kilépő tagok belépése óta nem változott, saját vagyona azonban növekedett. A kilépő bel-, ill. kültaggal a betéti társaság külön-külön megállapodásban rögzített feltételek szerint számol el. A kilépő beltag, ill. kültag törzstőkéjének részesedési aránya 50-50 százalék, ilyen arányban részesednek a társaság vagyonából, illetve a megállapodás szerinti összegből. A társaság törzstőkéje 50 E Ft, a mérleg szerinti vagyon értéke (jegyzett tőkén felüli saját tőke összege a tulajdoni rész arányában): 35 000 E Ft, az üzletrész értékesítésének vételára (piaci értéken): 75 000 E Ft. A fentieken túl a kilépő tagokkal való elszámolás részét képezi még a 2006. évben a tagoknak kamatmentesen nyújtott kölcsön is. Kinek kell elszámolni a kilépő tagokkal? A fentiek szerint kifizetett összegek milyen jogcímen kerülnek elszámolásra a társaságnál? A kilépő tagoknak milyen jogcímen keletkezik jövedelme, azokat milyen adó-, járuléklevonási kötelezettség terheli? A kifizetőnek milyen jogcímen keletkezik fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...tag részére -a közbenső mérleg, illetve a vagyonmérleg szerinti – az őt megillető résznéltöbbet fizetnek ki, akkor a különbözetet a személyi jellegű egyéb kifizetésekközött kell elszámolni, és az az Szja-tv. szerint a magánszemély egyébjövedelmének (és nem a.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.

Az ellenőrzés megállapításainak könyvelése

Kérdés: APEH-ellenőrzési jegyzőkönyvek, határozatok adóhiány-megállapításait, valamint az ezekhez kapcsolódó önellenőrzési tételeket hogyan helyes könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...adózó nem tett eleget kötelezettségének, mert a dolgozóknak kifizetett összegből a törvényes előírásoknak megfelelő összegű személyi jövedelemadó-előleget nem vonta le. Így a hibából eredően az adózó az indokoltnál magasabb jövedelmet fizetett ki a dolgozóknak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.