Prémium, jutalom elhatárolása

Kérdés: Vállalatunk nagykereskedelmi cég, ahol kiemelkedően jó lesz a forgalom idén. Ez már most látszik. Ügyvezetőnk erre hivatkozva 2022-ben szeretné jutalmazásban részesíteni a kereskedelmi osztályok dolgozóit. A döntés megszületett, és szeretnénk elhatárolni még 2021-re ennek a személyi jellegű költségét. A döntést azzal indokolnánk, hogy az idei évi forgalom után kapnák a kollégák a jutalomutazást, és a döntés és értékelés még 2021-ben megtörtént. A fejtörést és a bizonytalanságot az okozza, hogy a juttatás formája utazás, aminek a jövőbeni összege eléggé kérdéses, illetve a hírek szerint a szocho összege is változhat. Tehát az elhatárolandó járulék összege is kérdéses. Helyesen járunk-e el, ha ezeket a személyi jellegű költségeket még 2021-ben elhatároljuk a várható költség szintjén, vagy a költséget csak az utazás teljesülésekor számoljuk (számolhatjuk el?)
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységéből származó jövedelme, amely a munkabérrel azonosan kezelendő, és a kifizetéskor számolandó el, az Szt. szerint a személyi jellegű egyéb kifizetések között. A jutalomutazás – mint névre szóló jutalom – nem sorolható az egyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 13.

Üzletrész visszavásárlása és újbóli eladása

Kérdés: A kft. egyik kilépő tagjától visszavásárolta üzletrészét a névérték kétszereséért (a különbözet adóját a vásárláskor levonta, bevallotta, megfizette). A megvásárolt üzletrészt egy éven belül szeretnék eladni, amelyet a bent maradó tagok vásárolnának meg – a terv szerint – névértéken. A társaság saját tőkéje jelenleg a jegyzett tőke háromszorosa. Az üzletrész fenti értékek melletti eladása a vevőknél milyen adóköteles jövedelmet keletkeztet, és azt milyen adó- és járulékkötelezettségek terhelik? Az eladáskor szükséges-e közbenső mérleget készíteni? Az eladás következtében keletkezett veszteség a társaságiadó-alap tekintetében miként viselkedik?
Részlet a válaszából: […] ...ráfordításnak minősül az adózó ... vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja ... részére személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összeg, és az ahhoz kapcsolódó, törvényen alapuló, az államháztartás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 13.

Előadó-művészeti szervezet tárgyévi jegybevétele

Kérdés: Színházi tevékenységű közhasznú nonprofit kft. tárgyévi jegybevételébe beszámíthatók-e a tiszteletjegyek, a kedvezménnyel értékesített jegyek névértéke, az ingyenesen adott előadások értéke? El kell-e különíteni, levonni a 2013. évi eladásból a 2013-ban eladott bérletek, 2014. évi előadások, valamint az egyéb, 2014. évi előadások jegyeladásának díját? A tiszteletjegyek után a fizetendő áfát bevalljuk, az áfa nélküli ellenértéket, mint ajándékot értelmezzük, és az szja-t, az ehót is e szerint valljuk be. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] ...alapján vallják be az áfát. De az áfát is magában foglaló tényleges költségeket (és nem az áfa nélküli ellenértéket) kell a személyi jellegű egyéb kifizetések között elszámolni (T 551 – K 2,3,4). A tényleges költségek megállapítása viszonylag egyszerű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 12.

Önköltségszámítás az eladási árból visszaszámítással

Kérdés: Az Szt. ad arra lehetőséget, hogy az egyszerűsített éves beszámolót készítő a saját termelésű készlet értékét a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron is meghatározhatja. Ennek a módszerére kérnék javaslatot, mivel a szakirodalomban még ezzel nem találkoztam.
Részlet a válaszából: […] ...Szt. előírásai alapján – többek között – külön-külön főkönyvi számlán könyvelni kell az anyagköltséget, a bérköltséget, a személyi jellegű egyéb kifizetéseket, a bérjárulékokat, valamint az értékesítés nettó árbevételét. A kalkulált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.

Az ellenőrzés megállapításainak könyvelése

Kérdés: APEH-ellenőrzési jegyzőkönyvek, határozatok adóhiány-megállapításait, valamint az ezekhez kapcsolódó önellenőrzési tételeket hogyan helyes könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...nem tett eleget, mert kevesebb járulékot számolt el (vallott be). Az új Szt. 79. §-ának (4) bekezdése szerint a munkaadói járulékot a személyi jellegű ráfordítások között kell – bérjárulékként – elszámolni.Könyvelési tétel: T 563 – K 463A hibából eredően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.