4 talált cikk a biztosítás , biztosítási díj , ellenérték , követelés , személyi jellegű kifejezésre

Kérdés: Adott egy kft., amely az életbiztosításnál díjfizetőként jelenik a szerződésben. A felépítés a következő: díjfizető: cég, szerződő: magánszemély (ügyvezető), biztosított: magánszemély alkalmazott (ügyvezető). Ebben az esetben a vállalkozásnak milyen adófizetési kötelezettsége merül fel? Amikor a magánszemély megkapja a biztosítási összeget, a vállalkozás részéről keletkezik-e adófizetési kötelezettsége?

Kérdés: A Számviteli Levelek 412. számában a 8018. kérdésre adott válasz folytatása.

Kérdés: Egy bt. 1997. évben életbiztosítási szerződéseket kötött egy biztosítótársasággal. A szerződések szerint a szerződő fél a bt., a biztosítottak a cég tagjai és munkavállalói, a kedvezményezett ugyancsak a szerződést kötő társaság. A szerződés szerinti elérési idő a dolgozók 65 éves kora. A társaság könyveiben az eddig befizetett összeg követelésként szerepel. 2011. évben a biztosítottak többsége eléri a 65 éves kort, így a szerződés lejár, és a biztosítási díjat a biztosító a bt.-nek fogja átutalni. Kérdésünk a következő: Amennyiben az elérési időt követően a biztosító átutalja az egy-egy biztosítottal kapcsolatos összeget a bt.-nek, kifizethetjük-e adómentesen a biztosítottak részére? Amennyiben igen, a teljes árfolyamnyereséggel növelt, pénzügyileg rendezett összeget, vagy csak a bt. által befizetett értéket? Ha a biztosítottak a szerződő bt. beleegyezésével a lejárat előtt a szerződést úgy módosítják, hogy a biztosító részükre fogja (nyilatkozata szerint adómentesen) kifizetni a biztosítási összegeket, lehet-e adóalap-korrekció nélkül kivezetni az eddig követelésként nyilvántartott összeget, terheli-e a bt.-t mint munkáltatót bármilyen adófizetési kötelezettség?

Kérdés: A kft. egy autókereskedő céggel szponzorszerződést kötött, amely szerint X db személygépkocsit ad bérbe a kft.-nek. A kft. ezt reklámszolgáltatással ellentételezi. A szponzor számlázza a bérleti díjat és a biztosítási díjat, a kft. pedig a reklámhelyek bérleti díját. Külön szerződésben rögzítették, hogy a két számlát kompenzálják. A futballidényen belül a szponzor cserélgeti a kocsikat. A szponzorral kötött szerződés nem felel meg a pénzügyilízing-szerződés követelményeinek, a kft. a gépkocsikat nem a cég érdekében bérli. A kft. a bérelt személygépkocsikat átadta a sportolóknak, akiknek a magáncélú használat miatt eddig gépkocsi-használati díjat számlázott. A sportolók semmilyen költséget nem számoltak el a kft.-nél, útnyilvántartást sem vezettek. A kft. ténylegesen felmerülő költségei a bérleti díj (amelyet kompenzál a reklámdíj) és a biztosítási díj (amely utalandó). A bérelt személygépkocsikat – szerintünk – nem terheli cégautóadó. Mit lehet tenni a magáncélú használattal, ha a kft. nem akarja a továbbiakban számlázni a gépkocsihasználatot? Az egyik gépkocsit a kft. ténylegesen a cég érdekében használja, vezetik az útnyilvántartást, és üzemanyagköltséget számolnak el. Mi lehet a megoldás az ilyen használatban lévő személygépkocsikra?