Megszűnt kata-adóalany teendői

Kérdés: Mi a teendője annak a kata-adóalanynak, akinek a NAV határozattal szüntette meg a kata-adóalanyiságát visszamenőleg (októberben március 31-ével)? Milyen adóbevallásokat kell pótolni milyen határidővel?
Részlet a válaszából: […] ...üresen marad.Nagyon lényeges feladat a különbözeti alapon megállapított saját tőke elemeire való megbontása.Jegyzett tőke a társasági szerződés (alapító okirat) szerinti, a cégjegyzékben szereplő jegyzett tőke (vagyoni betét), a nyitó mérlegbe az így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 12.

Épületfelújítás egyéni vállalkozónál

Kérdés: Egyéni vállalkozó szabad felhasználású hitelt vett fel, melynek egy részét a tulajdonában lévő szálló és söröző felújítására használta. A vállalkozói igazolványát csak a felújítás befejezése után váltotta ki. Milyen dokumentumok alapján és milyen értéken tarthatom nyilván a tárgyi eszközök között a szállót? A hitelező bank jóval magasabbra értékelte az ingatlant, mint a beszerzési ár volt, melyik alapján számolhatom el az értékcsökkenést? A hitel összege rá van terhelve az ingatlanra, de a hitelösszegnek csak töredékéről van számla a könyvelésben, ennek ellenére elszámolhatom költségként a hitelkamatot? A hitelt kezelhetem a vállalkozás érdekében felmerültnek? Bevihető esetleg a bank által értékelt összegben apportként? Ha így járok el, ennek van bármilyen adóvonzata? A törlesztőrészleteket a magánbankszámlájáról fizeti, és nem kíván másikat nyitni a vállalkozáshoz, erre nem is kötelezi semmi. Az Áfa-tv. szerint ez nem beruházás, mivel nem új eszköz jön létre, így az építő-anyagok és berendezések áfája levonható áfaként, de csak ha beveszem a tárgyieszköz-nyilvántartásba? Hogyan járjak el helyesen?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdése határozza meg a megszerzésre fordítottértéket, e szerint megszerzésre fordított összeg az átruházásról szólószerződés (okirat, bírósági, hatósági határozat) szerinti érték, a cserébekapott ingatlan, illetve vagyoni értékű jog esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.

Személyes vagyon értékesítése egyéni vállalkozásának

Kérdés: Egyéni vállalkozó és házastársa személyes tulajdonában van egy lakóingatlan (telek és lakóház). Az egyéni vállalkozó az ingatlanon kizárólag a vállalkozási tevékenységet szolgáló beruházást kíván megvalósítani (szolgáltatóházat építeni). Ehhez a lakóházat le kell bontani. Ha az ingatlan kívülálló személyé lenne, a vállalkozó megvásárolhatná. Az egyéni vállalkozó az Szja-tv. szerint külön adózik a vállalkozásból származó jövedelme és külön a magánszemélyként realizált jövedelme után. Megvásárolhatja-e az egyéni vállalkozó – piaci áron – a saját személyes tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban a nevükön szereplő ingatlant (ingatlanrészt)? Létrejöhet-e erre adásvételi szerződés [tulajdonosváltozás, rendeltetésváltozás (földhivatal]), az eladóknál illetékkötelezettség (illetékhivatal)]? Ha az adásvétel nem értelmezhető, akkor a vállalkozó a bontás és az építés költségeit idegen ingatlanon végzett saját beruházásként számolja el? Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozó esetében nem értelmezett a cégvagyon,így a saját személyes tulajdonában lévő ingatlant nem tudja az egyénivállalkozásának eladni. Ugyanakkor az egyéni vállalkozó a bontás és az építésköltségeit idegen ingatlanon végzett saját beruházásként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.

Nyugdíjas kft.-tag (eva)

Kérdés: A kiegészítő tevékenységet végző öregségi nyugdíjas kft.-tag (aki nem végez rendszeresen munkát) munka hiányában az eva hatálya alá bejelentkezett. Milyen adó- és tb-befizetés terheli a tagot mint munkavállalót, és milyen befizetések terhelik a munkaadót? Mi a fizetési kötelezettség, ha nem vesz fel munkabért, csak osztalékelőleget, illetve osztalékot 2004-ben? A tag nem munkaszerződéses, hanem tagsági viszony alapján dolgozik.
Részlet a válaszából: […] Az Szt. szerinti nyilvántartást alkalmazó társasvállalkozást, továbbá magánszemély tagját, volt tagját (örökösét) az evásidőszak alatt nem terheli a cégautóadóval, valamint az osztalék utáni személyijövedelemadóval és a vállalkozásból kivont jövedelem utáni személyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.

Áruminta vagy térítés nélküli átadás

Kérdés: A társaság partnerei részére a kereskedelmi forgalomban kapható legkisebb mennyiséget meghaladó mértékű "árumintát" (burkolólap-fajtánként, típusonként 2-2 doboz, imitált fürdőszobák, viszonteladóknál üzlettérpadlózat biztosítása, illetve egy-két üveg ital stb.) ad nem magánszemély partnereinek, akik azokat a vásárlók részére bemutatják. Felmerülhet-e, hogy ez természetbeni juttatás? Van-e áfafizetési kötelezettség? Kell-e a társasági adó alapját módosítani? Jelenleg árumintának minősítjük ezeket az átadásokat és költségként könyveljük. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...adóévében pedig a visszavezetett összeg csökkenti az adóalapot.Nem csökkenthető az adózás előtti eredmény a jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján térítés nélküli átvett eszköz értékével. A konkrét esetben egy társaság másik társaság részére ad át...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.