Devizaárfolyam harmadik országból importált áru esetében

Kérdés: Harmadik országból (Kína) importált áru esetében nem kötnek adásvételi szerződést, nagyon kevés dokumentumot kapunk. Megrendeljük az árut, amelyről a vámhivatal határozatot ad ki. Eddigi eljárásunk úgy alakult, hogy a teljesítés helyét és idejét a vámhatározat kiadására határoztuk meg. Az árfolyamot pedig a határozatban szereplő árfolyamra tettük. A kft. az MNB-árfolyamra is bejelentkezett. Több fórumon olvastuk, hogy nem megfelelő az átváltás a határozatban megállapított árfolyamon, hanem az MNB-árfolyamon kellene, amennyiben azt választotta a cég. Maradhat-e így, ebben a formában ez évben az eljárásunk, és a jövőben térjünk át az MNB-árfolyamra, vagy pedig módosítsuk már a 2020. évet is?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése szerint a külföldi pénzértékre szóló kötelezettséget (és ezzel az importált áru értékét) a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó – a (4)-(6) bekezdés szerinti – devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 25.

Devizás gyűjtőszámla

Kérdés: A gyűjtőszámlát a könyvelési nyilvántartásokban egy tételben vagy teljesítési időpontonként kell rögzíteni? Ha az árbevételt tételesen indokolt könyvelni, devizában kiállított gyűjtőszámla kiegyenlítése esetén az árfolyam-különbözetet is tételesen kell meghatározni?
Részlet a válaszából: […] ...is a bizonylata. Ebben az esetben a gyűjtőszámla már nem egy gazdasági eseményt testesít meg. Az Szt. 72. §-a alapján az árbevételt a szerződés szerinti teljesítés időszakában kell rögzíteni, másrészt indokolt elkülöníteni a termékértékesítés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 10.

Külföldre történő értékesítés helyesbítésekor az árfolyam

Kérdés: Cégünk üres patronokat, tonereket értékesít az EU-ba. Ezeket megtöltve lehet majd értékesíteni. A számla az értékesítéskor elkészül, az áruval együtt szállítják. Megérkezés után kiderül, hogy sok termék összetört, nem használható, de voltak olyanok is, amelyeket nem számláztak. Számlával egy tekintet alá eső okiratot készítettünk, amelyen "+" tételként szerepelnek a lemaradt áruk, "-" tételként az összetört, nem használható áruk. Helyesen jártunk el? Az eredeti számlázáskori árfolyamon könyvelünk, azzal a dátummal, amikor a vevő kézhez veszi a helyesbítő számlát. Ha csak az összetört, nem használható áru negatív értékét kell rendezni, rendezhető-e utólag adott árengedményként? Ha lehet, akkor a számlázott árengedményt a számla kiállításának napi árfolyamán szerepeltetem a könyvelésben? A számlázott árengedményt az áfabevallásban, az összesítő bevallásban jelenteni kell? A használhatatlan árukat nem szállítják vissza. Ezekről az árukról cégünk elkészítheti a selejtezési jegyzőkönyvet az EU-s vevő jelentése alapján?
Részlet a válaszából: […] ...külföldi vevő részére történő patron-, tonerértékesítés esetén a számlának azt a mennyiséget kell tartalmaznia, amelyet a vevő a szerződés alapján megvásárolt, és a szerződésnek megfelelő minőség esetén átvett. Ha azonban a számlát nem a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

A számviteli törvény változásai

Kérdés: Melyek a 2003. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
Részlet a válaszából: […] ...tudtunk pozitív választ adni, azok közül egy nagyon lényegesre most az Szt. módosítása választ ad.A hatályos Szt. előírása szerint: a szerződésen alapuló – konkrét vásárolt és saját termelésű készlethez, valamint szolgáltatáshoz közvetve kapcsolódó,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.