Kérdések az AirBnB kapcsán

Kérdés: Egyesült Királyságban élő magyar állampolgár vagyok, adószámmal, állandó lakcímmel rendelkezem e honban, azonban állandó életterem: UK. Budapesti lakásomat nem szeretném parlagon hagyni, ezért úgy döntöttem, AirBnB-ztetni fogok. Jogkövető vagyok, ezért minden lehetséges információt átolvastam, de maradtak nyitott kérdések. Ebben szíveskedjenek segíteni! Tájékozódásom alapja a NAV 10. számú munkafüzete volt. Számos kérdésem ezek után nyitott. Azt értem, hogy számláznom kell, és választhatom az AM formát, miután adószám (bejelentkezési kötelezettség) nélküli magánszemélyként szeretném a tevékenységet folytatni.
1. Azt olvastam valahol, hogy nem is kell számlát, csak "számviteli bizonylatot" kibocsátanom ebben az adózási módban. Igaz ez? És ha kell is – itt szabadúszó művészként dolgozom –, saját készítésű számlaformátumom van. Ha azt új, zárt tartományként használom, megfelel-e a hazai előírásoknak? Mi a könnyű és megfelelő megoldás? Azt már tudom a Számviteli Levelek alapján, hogy pdf-formátumban miként kell eljárni. Ez is megfelelő lenne – persze csak akkor, ha nem magyar nyelvű, esetleg bilingvis a számla?
2. Az előzőekből következik, hogy a hatóságnak biztosítani kell a bizonylatokhoz való hozzáférést vs. ellenőrzést, ám azok az én számítógépemen lesznek az Egyesült Királyságban! Gondolom, nem jönnek ki, nekem meg nem kell hazajönnöm. Természetesen hazai eurószámlám van, arra fognak fizetni. Kell megjelölnöm képviselőt? Hogyan, hol, miként? (Van ügyfélkapum.) Mi a jogkövető megoldás?
3. Olvasom az áfa kapcsán, hogy az AirBnB-nek fizetett jutalék miatt nemzetközi adószámot is váltanom kell. Ezzel mi a helyzet? Nem értem a füzet magyarázatát az áfaalapot illetően. Hogyan? Mit? Mire számolva? Miért? Kitérnének ismét erre is egy példával?
Részlet a válaszából: […] ...Királysággal kötött, a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról kötött nemzetközi szerződés (kihirdetve a 2011. évi CXLIV. törvénnyel) 6. cikke alapján az Egyesült Királyságban adóügyi illetőséggel bíró...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 22.

Készpénzkölcsön a kft.-nek

Kérdés: A bt.-nél az évek során jelentős mennyiségű készpénz halmozódott fel a pénztárban, amelyből kölcsönt nyújtana a kft.-nek. Később a kft.-ből a tagi hitelt kivezetnék. Megvalósítható-e, hogy pl. 2011 januárjában adja a pénzt a bt., és ugyanezen év decemberében el is engedi? Az elengedés társasági adójával tisztában vagyunk. Van-e más adóvonzata?
Részlet a válaszából: […] ...Ebben az esetben nincs jogszabályi akadálya annak,hogy a bt. kölcsönt nyújtson a kft.-nek. Követelmény azonban az, hogy a két félkölcsönszerződést kössön, amelyben rögzíteni kell többek között:– a kölcsönnyújtás időpontját,– az adott/kapott kölcsön pénznemét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.

Promóciós célra felhasznált termékek adózása, számvitele

Kérdés: A 3212. számú kérdésre adott válasz kerek összefoglaló a "Promóciós célra felhasznált termék..." témában. Lehetne ezt aktualizálni 2011-re?
Részlet a válaszából: […] ...azáruminta bekerülési értékeként a személyi jellegű egyéb kifizetések közöttelszámolt összeg.A társaságtól más jövedelmet nem szerző részére adott csekélyértékű ajándék, az előző részben külön kiemelt egyes meghatározott juttatásszemélyi jellegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 2.

Kiegyenlítetlen járó kamat

Kérdés: A kft. hitelt nyújtott egy másik kft.-nek 2007. évben. Szerződés szerint a 2007. évre járó kamatot aktív időbeli elhatárolással a pénzügyi műveletek bevételeként elszámolta. A kamat 2011 áprilisáig sem folyt be. Mi ilyenkor a helyes számviteli elszámolás? Az adózásban szükséges a korrekció?
Részlet a válaszából: […] ...elszámoltak-e kamatot, illetve miért nem számoltak el. A válasználabból indulunk ki, hogy a másik kft. a hitelt már visszafizette, csak aszerződésben kikötött kamatot nem fizette meg.Tekintettel arra, hogy a kamatbevétel elszámolása óta mártöbb mint három év eltelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 19.

Vissza nem térítendő lakásépítési támogatás

Kérdés: Munkavállalóinknak az Szja-tv. 1. sz. melléklet 2.7. pontja alapján szeretnénk vissza nem térítendő támogatást nyújtani a kamatmentes munkáltatói lakáshitel elengedése, illetve korszerűsítésre adott lakáscélú támogatás formájában. Mindezt a cafeteria-rendszer keretein belül, amennyiben a munkavállaló ilyen felhasználási célról nyilatkozik. Kérdésünk: vonatkozik-e a 30%-os juttatási korlát a hitel elengedésre és a korszerűsítésre is? Illetve milyen módon kell igazolni a megvalósult korszerűsítést, hogy megfeleljünk az adómentesség feltételének?
Részlet a válaszából: […] ...minősül:– a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának és a lakáshozkapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződéskeretében történő megszerzése;– a belföldön fekvő lakás építése, építtetése,– a belföldön fekvő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.

10 százalékos adókulcs alkalmazása

Kérdés: A társaságiadó-törvény 19. §-a (5) bekezdésének c) pontja szerint a 10%-os adómérték alkalmazása esetén a 6% adónak megfelelő, lekötött tartalékba helyezett összeg "a pénzügyi intézménnyel kötött hitelszerződés alapján (ideértve a pénzügyi lízinget is) fennálló kötelezettség csökkentésére oldható fel". Ez elég tág meghatározás. Pl. a cég 10 millió nyereségre 6% = 600 000 Ft lekötött tartalékot képez 2008. december 31-én. Ha 2008. december 20-án felvesz 600 000 Ft forgóeszközhitelt egy hónapos futamidőre, akkor 2009. január 20-án visszafizeti a hitelt, és jogszerűen oldja fel a lekötött tartalékot? Rulírozó hitel esetén hogyan lehetne megfelelni ennek a követelménynek? Ha az egyik, éves futamidejű hitele lejár és visszafizeti, akkor jogosan feloldhatja a lekötött tartalékot, és ezután felvehet egy másik hitelt? Az elsőnek említett hitelfelvétel-visszafizetés konstrukció megfelel a törvénynek?
Részlet a válaszából: […] A 10%-os adókulcs alkalmazásának feltétele, hogy a 6%adómegtakarítást az adózó annak az adóévnek a beszámolójában, amelyben a 10%-osadómértéket alkalmazta, lekötött tartalékként mutassa ki. A kérdésben bemutatottpélda szerinti esetben, ha az adóalap 2008-ban 10 millió...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.

Külföldi tulajdonostól kapott devizakölcsön kamata, adója, elszámolása

Kérdés: A társaságban 55 százalékos részesedéssel rendelkező, USA-ban élő magánszemély által 2001-ben fejlesztésre adott devizahitel és annak kamata alapján milyen adófizetési kötelezettsége keletkezhet a magánszemélynek, a társaságnak? A hitel tárgyévi kamata része-e a bekerülési értéknek? Az év végi értékeléskor az árfolyamkülönbözet elszámolásának milyen lépései vannak? A törlesztés és a kamatfizetés kezdete 2002. január 1. (A Számviteli Levelek 2001. évi 20. számában a 406. kérdéshez kapcsolódó további kérdések.)
Részlet a válaszából: […] ...értelmében kamatnak, de az is csak akkor, ha a felszámítás időszakában érvényes jegybanki alapkamatot, 1996. december 31-e utáni kölcsönszerződés esetében a szerződéskötés időpontjában érvényes jegybanki alapkamatot, annak legfeljebb 5 százalékával haladja meg. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.