Közösségen belüli termékértékesítés helyesbítése

Kérdés: Közösségen belüli termékértékesítésre november 30-án kerül sor, a számla kiállítása december 4-én történik. A számlán december 4-i számladátum és november 30-i teljesítés szerepel. Melyik napi árfolyammal kell Ft-ra átszámítani? Melyik havi áfabevallásba kerül be? A fenti ügylethez negatív összegű módosító számla kerül kiállításra 2021. január 10-én, mivel az eredeti számlán az ár rosszul lett feltüntetve. A módosító számla esetén mi a teljesítés napja, és milyen árfolyammal kell Ft-ra átszámolni? Melyik havi áfabevallásba kell bekerülnie?
Részlet a válaszából: […] ...a korrekció összegét (a különbözetet) arra az időszakra vonatkozó összesítő nyilatkozatban kell elszámolnia, amelyben a terméket beszerző, illetve szolgáltatást igénybe vevő a korrekció összegéről értesítést kapott.(Kéziratzárás: 2021. 01....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 4.

Számla hitelkártyás vásárláshoz

Kérdés: Szeretném megérteni, hogy hitelkártyás vásárlás esetén milyen számlát kell/lehet kiállítani, és azt milyen törvény vagy rendelet alapján. Nyomtatványboltokban a számlák készpénzes, egyszerűsített számla és számlatömb elnevezés alatt kaphatók. Melyik és mi alapján alkalmas a vásárlás vagy szolgáltatás kártyás fizetésekor történő számlázására? Az első két számla tartalmilag egyforma.
Részlet a válaszából: […] ...az Áfa-tv. 176. § (1) bekezdésében felsorolt esetekben. Többek között akkor alkalmazható ez a bizonylattípus, ha a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője az ellenérték adót is tartalmazó összegét legkésőbb a teljesítésig készpénzzel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 7.

Lejárt tartozás engedményezése vételi jog érvényesítésével

Kérdés: "X" kft. nem törlesztette a pénzintézettel szembeni tartozását. Ezért a pénzintézet a kölcsönszerződéseket felmondta, és a tartozást egy összegben lejárttá tette. A pénzintézet ezen követelését engedményezési szerződés keretében "Z" kft.-re engedményezte oly módon, hogy "X" kft. – korábbi kölcsönszerződése biztosítékául szolgáló – ingatlanjainak vonatkozásában vételi jogával úgy élt, hogy a vételi jog engedményeseként szintén "Z" kft.-t jelölte meg. A földhivatal a tulajdonosváltozást – "X" kft.-ről "Z" kft.-re – a vételi jog érvényesítése okán, számla kiállítása nélkül – az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezte. A fentiek alapján "X" kft. hiteltartozása megszűnt, "X" kft. eszközeit (ingatlanok, tárgyi eszközök, árukészlet) a könyvekből ki kell vezetni, ezen eszközöket "Z" kft. könyveibe fel kell venni és ki kell mutatni "Z" kft. könyveiben az átvállalt kölcsöntartozást is. Kérdéseim: Helyesen értelmezem-e a fentieket, ha az eszközátadást "X" kft. és "Z" kft. közötti adásvételként, a pénzintézet és "Z" kft. között létrejött hitelszerződést engedményezésként kezelem? Áfa szempontjából az új hitelszerződéssel létrejött tartozásátvállalás minősíthető-e "pénzhelyettesítő eszközzel" történt megfizetésnek? Az eszközök átadását áfaköteles termékértékesítésnek kell tekinteni? A beépített ingatlanokat meg kell-e bontani telek és épület értékére? 10 éven belül szükséges-e a korábban levont áfa arányosítás útján történő visszafizetése? A társasági adó szempontjából "X", illetve "Z" kft.-nél milyen adóalap-módosító tételekkel kell számolni? Milyen könyvelési tételeket kell alkalmazni? Milyen értéken történjen az eszközök kivezetése, illetve nyilvántartásba vétele? És az engedményezett követelés nyilvántartásba vétele?
Részlet a válaszából: […] ...fennálló követelését "Z" kft.-reengedményezte.Az engedményezés a Ptk. szerint azt jelenti, hogy a jogosult(a pénzintézet) követelését szerződéssel másra átruházza. Az engedményezésről akötelezettet (az adott esetben "X" kft.-t) értesíteni kellett. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 16.

Közös költség elszámolása számla nélkül

Kérdés: A kft. magánszemélyektől bérel lakást iroda céljára. A közüzemi költségeket átírattuk a kft. nevére. A közös költségeket is a kft. fizeti. Több helyen olvastam, hogy a közös költséget a magánszemélynek kell megfizetnie, a kft. csak a magánszemély által számlázott bérleti díj részeként számolhatja el költségként. Miért nem lehet a banki befizetés és a szerződés alapján a kft.-nél saját költségként elszámolni? Hiszen a költségelszámolás hiteles bizonylatolása így is biztosítva van. Melyik számviteli vagy adózási alapelv sérül, ha a költség közvetlenül a bérbevevőt terheli?
Részlet a válaszából: […] ...(vagy anélkül)könyvel a kft., számol el költséget, akkor fennáll a kétszeres számbavétellehetősége is. A magánszeméllyel kötött szerződés önmagában nem elegendő aköltségelszámolás hiteles bizonylatolására, ahhoz a kft. nevére szóló számla iskell. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 8.

Belső számla kiállítása

Kérdés: Építőipari cég egy általa vásárolt telken lakóparkot épít értékesítési céllal. A hitelintézet az építkezés banki finanszírozását ún. belső számla kibocsátásához köti, amely a már elkészült ütem értékének megállapítása céljából a hitelnyújtáshoz szolgálna igazolásul. Mivel az Szt., az adótörvények nem tesznek említést belső számláról, mi a helyes eljárás ez esetben?
Részlet a válaszából: […] ...jellemzően a számla. Számlát viszont a teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kell kiállítani, akkor, amikor a szerződés szerinti teljesítés, az értékesítés megtörtént.A kérdésben megfogalmazott ún. belső számla nem tekinthető számlának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 11.