Szellemi termék hasznosítása

Kérdés: A kft. 50%-ban tulajdonos tagja és egyben ügyvezetője az általa (mint magánszemély által) megalkotott technológiát a kft.-n keresztül kívánja értékesíteni know-how-ként. Hogyan kerülhet be a know-how a kft. könyveibe? Hogyan és milyen dokumentumok alapján lehet a bekerülési értéket korrekt módon megállapítani? A magánszemélyt terheli-e valamilyen adófizetési kötelezettség? Mi a helyzet akkor, ha a kft. nem értékesíti, csak a know-how felhasználási jogát adja el? Ha értékesítésre kerül be a kft.-hez, akkor is a szellemi termékek közé kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...kell elszámolni.Ha a szellemi termék használati jogát értékesíti a kft., akkor valójában jogot alapított, és annak a vevővel kötött szerződés szerinti értékét – az áfa felszámításával – számláznia kell, az áfa nélküli ellenértéket árbevételként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.

Ügyfélkör átadása

Kérdés: "A" kft. tulajdonosa (Kis úr) szindikátusi szerződést köt a vele azonos területen dolgozó másik kft.-vel ("B"), amelyben vállalja, hogy ügyfélkörét, bérleti jogait átadja "B"-nek, és az "A" kft. felhagy addigi tevékenységével, ezért megkapja "B" cég üzletrészeinek 20 százalékát. Két év múlva "A" kft.-t végelszámolják, majd Kis úr eladja a többi tulajdonosnak "B"-ben lévő üzletrészét. A kapott árból mi számít a megszerzésre fordított összegnek? Hogyan kell kiszámítani az adót, és mikor kell azt megfizetni? A vevő osztrák, és a teljes összeget átutalta. Az szja-n kívül mit kell még fizetni?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdések feltevésehelyett a rendőrséghez kellett volna a kérdezőnek feljelentést tennie, ha akérdésben leírtakat helyesen értelmezzük. Kis úr az "A" kft. tulajdonosaként – ha a kft. ügyvezetőjeis – köthet megállapodást "B" kft.-vel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 13.

Kezességvállalás és következményei

Kérdés: Egy társaság készfizető kezességet vállalt egy – vele kapcsolt vállalkozásban lévő – privatizációs lízingközösség tartozásaiért. A lízingközösség tartozását – mivel az nem fizetett – a jogosult a társaságtól még 1996-ben beszedte. A társaság a fizetett összeget követelésként tartja nyilván, de a beszedés érdekében nem tett lépéseket. A lízingközösség azóta megszűnt. Az 1996. évet az adóhatóság a társaságnál már ellenőrizte. Mi a követendő eljárás, és annak milyen adóvonzata van?
Részlet a válaszából: […] ...a kezesség alapján – megfizetett összeget. A privatizációs lízingközösség feltehetően társasági részesedést privatizációs lízingszerződés alapján vásárló magánszemélyek polgári jogi szerződésen alapuló(nem jogi személy) közössége [az állami...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.