14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Ajándékozott telek apportálása
Kérdés: Adott egy idén (2022-ben) alakult kft., mely nyaralót akar építtetni, elsősorban bérbeadás céljával. A cég 3 millió Ft-os tőkével alakult (1fő magánszemély tag és ügyvezető). Az építésnek helyet adó telek úgy fog bekerülni (ügyfél így szeretné) a nyilvántartásba, hogy a kft. tulajdonosa az édesapjától egy ajándékozási szerződéssel megkapja a telket mint magánszemély (ez elvben illetékmentes), majd a tulajdonos beapportálja a cégbe, terv szerint 22 millió Ft-os értéken. Ehhez majd lesz értékbecslés is, aminek még nem tudjuk az összegét, de ha nem lenne 22 millió, akkor sem lesz sokkal kevesebb. A kérdésem csak annyi, hogy az apportnak ugye nincs semmi extra költsége, bármilyen egyéb vonzata? Hogyan könyveljük? Szükséges bármi számla, áfa, bejelentés?
2. cikk / 14 Kriptovalutákkal, "stabilcoinok"-kal kapcsolatos tájékoztatás
Kérdés: A "stabilcoinok" számviteli kezelésével és adózásával kapcsolatban kérném tájékoztatásukat. A stabilcoin a kriptovaluták egy típusa, mely valamelyik fiatvalutához (pl. euróhoz) kapcsolódik. Egy kft. egy ilyen stabilcoint, konkrétan tether eurót vásárolna, és ezzel egyenlítené ki egyes szállítói számláit, illetve fogadná el vevőitől termékei ellenértékeként. Az ilyen stabilcoinokat hogyan kell nyilvántartani a könyvekben, hogyan kell elszámolni az egyes ügyleteken keletkező nyereséget-veszteséget, év végén szükséges-e átértékelni, és milyen adófizetési kötelezettséget von maga után?
3. cikk / 14 Euróban meghatározott munkabér és adóinak könyvelése
Kérdés: A Számviteli Levelek 434. számában a 8355. kérdésre adott válaszban foglalkoztak az euróban meghatározott munkabér adóival, kitérve arra is, hogy mely esetekben keletkezhet árfolyam-különbözet. A kérdező arra is választ várt, hogy van-e eltérés, ha a kifizetés a forintban vezetett bankszámláról, illetve az euróban vezetett bankszámláról történik. A válasz nehezen értelmezhető konkrét értékek (összegek), illetve számlaösszefüggések hiányában. Szíveskedjenek az árfolyam-különbözetek keletkezését külön-külön bemutatni, egyrészt a forintbankszámláról, illetve az euróbankszámláról történő kifizetéshez kapcsolódóan, másrészt azt is, ha a társaság a könyveit euróban, illetve forintban vezeti.
4. cikk / 14 Svájci tulajdonos üzletrészét a kft. megvásárolja
Kérdés: Egy kft. tulajdonosai: 95%-ban svájci cég és 5%-ban magánszemély. A magánszemély svájci állampolgár, életvitelszerűen az év minden napján Magyarországon tartózkodik (állandó tartózkodási kártyája van), magyarországi lakcímkártyája, lakóhelye Magyarországon van. A cég ügyvezetője munkaviszonnyal rendelkezik, bért vesz fel, és adózik utána. A fenti magánszemély az 5%-os üzletrészét (a kft. jegyzett tőkéje 3000 E Ft, 5%-a, 150 000 Ft a magánszemélyé) értékesíti a kft.-nek 5 millió Ft-ért (a kft. eredménytartaléka fedezetet nyújt a vásárlásra).
1. Hogyan adózik és milyen összeg után (5 M Ft-150 E Ft?) Magyarországon a svájci állampolgárságú tulajdonos? A kifizetőnek (a kft.-nek) kell az adókat (szja, eho 14%, 22%) levonnia?
2. A kft. a magánszemélytől megszerzett saját üzletrészét (5%) egy éven belül értékesíteni szeretné a másik (95%-os) tulajdonos svájci cégnek, térítésmentesen. Megteheti ezt? A kft.-nél lesz-e valamilyen adóvonzata ennek a gazdasági eseménynek?
3. Hogyan könyvelem a kft.-nél a saját üzletrész vételét és eladását?
1. Hogyan adózik és milyen összeg után (5 M Ft-150 E Ft?) Magyarországon a svájci állampolgárságú tulajdonos? A kifizetőnek (a kft.-nek) kell az adókat (szja, eho 14%, 22%) levonnia?
2. A kft. a magánszemélytől megszerzett saját üzletrészét (5%) egy éven belül értékesíteni szeretné a másik (95%-os) tulajdonos svájci cégnek, térítésmentesen. Megteheti ezt? A kft.-nél lesz-e valamilyen adóvonzata ennek a gazdasági eseménynek?
3. Hogyan könyvelem a kft.-nél a saját üzletrész vételét és eladását?
5. cikk / 14 Társasház kizárólagos használati jogának értékesítése
Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető "A" társasház az osztatlan közös tulajdonú tetőteraszának a kizárólagos használati jogát eladja 3 millió forintért az egyik magánszemély tulajdonostársnak. A "B" társasház egy másiktól pedig visszavásárolja az egyik közös tulajdonú tárolójának a kizárólagos használati jogát. A társasházaknak nincsenek a tárgyi eszközei között osztatlan közös tulajdonú ingatlanrészek, használati jogok. Ebben az esetben, a társasházaknál a kizárólagos használati jog értékesítését és vásárlását hogyan kell könyvelni? A társasház bevételei közül az ún. külön adózó jövedelmek körébe tartozók esetében a fizetendő adó mértéke 16 százalék. A közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész átruházása esetén az átruházásból származó bevétel 25 százalékát kell a társasház jövedelmeként figyelembe venni, amely után a társasháznak 16 százalék személyi jövedelemadót kell fizetnie. A kizárólagos használati jog értékesítése esetén mely számítási módot kell alkalmazni az adó kiszámításához? A társasházak által adóalanyként leggyakrabban végzett, az Áfa-tv. hatálya alá tartozó, ellenérték fejében teljesített termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások a tevékenység speciális jellegére tekintettel adómentesek. Az "A" társasház, amikor bejelentkezett az adóhatósághoz adószám igénylése miatt, a NAV felszólítása után alanyi adómentességet választott. Ha jól olvasom a NAV 2014. évi 28. számú füzetét (a társasházak alapvető szabályai), akkor a társasház e gazdasági tevékenysége mentes az adó alól, és nincs áfabevallási kötelezettsége?
6. cikk / 14 Osztalék, osztalékelőleg euróban
Kérdés: A társaság osztalékot, illetve osztalékelőleget állapított meg forintban. A tulajdonosok ezt euróban szeretnék felvenni, mivel a cégnek euróban is van árbevétele. Korábban közzétett válaszok alapján ezt a számlavezető bank kifizetés napján érvényes eladási árfolyamán számítjuk át euróra. A devizaszámla nyilvántartási árfolyama eltér a fenti árfolyamtól, emiatt a kifizetett osztalék, illetve osztalékelőleg más forintösszegben kerül könyvelésre, mint amit eredetileg megállapított a társaság. A különbözetet árfolyam-különbözetként kell rendezni? Lehetséges-e tagi kivét, illetve megbízási díj kifizetése is euróban?
7. cikk / 14 Üzletrészről lemondás
Kérdés: Három kft. beolvadással egyesült. Az édesapa a későbbiek során nem kíván részt venni a jogutód kft. munkájában. Üzletrészéről fia részére térítésmentesen lemond. Ebben az esetben a kilépő taggal hogyan kell elszámolni? A lemondás következtében kialakuló új tőkeszerkezet miatt kinek, milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik?
8. cikk / 14 Külföldi telephelyen történő valutabeváltás
Kérdés: A magyarországi székhelyű kft.-nek Németországban van a telephelye, a társasági adót ott fizeti. A németországi munkákra Magyarországról visz ki munkavállalókat, akik ott fizetik a személyi jövedelemadót, itthon a cég csak a járulékokat fizeti a szerződésben rögzített bérük után. A telephelynek van eurós bankszámlája, ott veszi fel az eurót, és ott váltja át, ahol kedvezőbben váltják, erről hoz dokumentumot. A felvett eurót és a valutabeváltást könyvelve a 389. számlán marad egyenleg. Ezt hova tegyem? A német számlákat – úgy tudom – itthon is könyvelni kell. Hogyan és milyen árfolyammal?
9. cikk / 14 Devizában történő könyvvezetés
Kérdés: A devizában történő könyvvezetés gyakorlati megvalósításával, a gazdasági események elszámolásával kapcsolatos konkrét szakmai iránymutatást nem találtam. A könyvvezetés pénzneme: euró. A gazdálkodónál – természetesen – továbbra is felmerülnek forintban vagy más – eurótól eltérő – devizanemben gazdasági események. Például a munkabér elszámolása, majd a bérkifizetés, a bérhez kapcsolódó járulékok, azok megfizetése, eurótól eltérő devizában a vevők, a szállítók számlái, azok pénzügyi teljesítése stb. Az ezekkel összefüggő kérdésekre kérnék választ.
10. cikk / 14 Magyar munkavállalók külföldön
Kérdés: Belföldi vállalkozás külföldön telephelyet létesít. A magyar munkavállaló megkapja a munkavégzési engedélyt. Külföldön kapja a fizetését, milyen árfolyamon tudom lekönyvelni a bért és a járulékokat? Belföldön hogyan lesz biztosított, ha külföldön fizeti a járulékokat?
