19 cikk rendezése:
1. cikk / 19 Kriptovalutákkal, "stabilcoinok"-kal kapcsolatos tájékoztatás
Kérdés: A "stabilcoinok" számviteli kezelésével és adózásával kapcsolatban kérném tájékoztatásukat. A stabilcoin a kriptovaluták egy típusa, mely valamelyik fiatvalutához (pl. euróhoz) kapcsolódik. Egy kft. egy ilyen stabilcoint, konkrétan tether eurót vásárolna, és ezzel egyenlítené ki egyes szállítói számláit, illetve fogadná el vevőitől termékei ellenértékeként. Az ilyen stabilcoinokat hogyan kell nyilvántartani a könyvekben, hogyan kell elszámolni az egyes ügyleteken keletkező nyereséget-veszteséget, év végén szükséges-e átértékelni, és milyen adófizetési kötelezettséget von maga után?
2. cikk / 19 Munkagép használatba adása keretszerződés keretében
Kérdés: Ügyfelünk mezőgazdasági termékek kis- és nagykereskedelmével foglalkozik. A kiskereskedelemben a gazdáknak közvetlenül értékesítik a termékeiket. A termékértékesítés előmozdítása érdekében az alábbi szerződést kötötték (kivonatosan):
A nem magánszemély gazdák vállalják, hogy 5 éven keresztül évente pl. 5000 l terméket vásárolnak ügyfelünktől. Ügyfelünk mezőgazdasági munkagépeket ad használatba minden gazdának külön-külön. A gép tulajdonjoga azonban a keretszerződés 5. évét lezáró összesítés megtörténtéig fennmarad. Ha a gazda a vállalt kötelezettségeit teljesíti, akkor az 5. évet követő összesítés után a mezőgazdasági munkagép térítésmentesen kerül a tulajdonába. A mezőgazdasági munkagép értéke általában a keretszerződésben vállalt összmennyiség összértékének az egyharmad része. Ügyfelünk ezt a mezőgazdasági munkagépet nyílt végű pénzügyilízing-konstrukció keretében vásárolta meg. A lízingszerződésben rögzítették, hogy a lízingelt mezőgazdasági munkagépet az ügyfél vevő partnere (a gazda) használja. A mezőgazdasági munkagép fent ismertetett "sorsa" változtat-e a szokásos nyílt végű pénzügyilízing-konstrukcióban alkalmazott könyvelési tételeken? Illetve a munkagép 5. év végi tulajdonjog-átruházásának milyen könyvelési tételei és adózási vonzatai lesznek?
A nem magánszemély gazdák vállalják, hogy 5 éven keresztül évente pl. 5000 l terméket vásárolnak ügyfelünktől. Ügyfelünk mezőgazdasági munkagépeket ad használatba minden gazdának külön-külön. A gép tulajdonjoga azonban a keretszerződés 5. évét lezáró összesítés megtörténtéig fennmarad. Ha a gazda a vállalt kötelezettségeit teljesíti, akkor az 5. évet követő összesítés után a mezőgazdasági munkagép térítésmentesen kerül a tulajdonába. A mezőgazdasági munkagép értéke általában a keretszerződésben vállalt összmennyiség összértékének az egyharmad része. Ügyfelünk ezt a mezőgazdasági munkagépet nyílt végű pénzügyilízing-konstrukció keretében vásárolta meg. A lízingszerződésben rögzítették, hogy a lízingelt mezőgazdasági munkagépet az ügyfél vevő partnere (a gazda) használja. A mezőgazdasági munkagép fent ismertetett "sorsa" változtat-e a szokásos nyílt végű pénzügyilízing-konstrukcióban alkalmazott könyvelési tételeken? Illetve a munkagép 5. év végi tulajdonjog-átruházásának milyen könyvelési tételei és adózási vonzatai lesznek?
3. cikk / 19 Visszlízing beszerzési értéke
Kérdés: 200 000 USD vételárat fizettünk egy kínai cégnek egy termelőgépért. A beszerzést 20 000 USD fuvarköltség és 2 000 000 Ft vámköltség terheli. A gépre visszlízingszerződést kötöttünk. A lízingcég 160 000 eurót finanszíroz a beszerzésből. Ennek megfelelően ki kell számlázni a gépet 160 000 euró+áfa értékesítési áron a lízingcégnek, amelytől azután ugyanezen az értéken a gépet visszalízingeljük. Hogyan kell számvitelileg elszámolni a teljes folyamatot, különös tekintettel a két beszerzés könyvelésére? Melyik beszerzés alapján kell nyilvántartásba venni az eszközt a tárgyi eszközök között és milyen értéken?
4. cikk / 19 Operatív lízing lejárata után felszámított összeg
Kérdés: Társaságunk operatív lízing keretében személygépkocsit bérelt. A lízingszerződés lejárta után a személygépkocsit visszaadtuk a lízingbe adónak. A lízingbe adó a személygépkocsit értékesítette, és elkészítette az elszámolást: operatívlízingdíj-korrekció címén egy nagyobb összeget. A szerződésben szerepel, hogy amennyiben a tényleges érték a futamidő végén kisebb, mint a kalkulált érték, akkor a különbözet a lízingbe vevőt terhelő fizetési kötelezettség. Hogyan kell ezt az értéket elszámolni?
5. cikk / 19 Termeltető és termelő kapcsolatának számlázása
Kérdés: Integrátori tevékenységet végző szövetkezet termeltetői szerződést kötött egy konzervgyárral, amely vetőmagot biztosít a szövetkezet részére. A vetőmag-biztosítás szabályozása a termeltetői szerződésben: "A vetőmag értéke, a vetőmaghoz kapcsolódó logisztikai költségek és a teljes pénzbeli előleg az első szállítmányok értékéből kerül levonásra." A konzervgyár a vetőmag átadásakor számlát bocsát ki. Kérdés, hogy köteles-e a termelő a konzervgyár részére előlegszámlát kiállítani? A szövetkezet ugyanilyen szerződést köt a tagjaival is. A tagok is kötelesek előlegszámlát kibocsátani? Más konzervgyár esetén: "Szerződő felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a vevő saját költségén az eladónak vetőmagot biztosít, a vetőmag ellenértékét az első beszállítások (számlák) értékéből vonja le." E szerződés alapján a termelő köteles-e a konzervgyár részére előlegszámlát kiállítani a vetőmag átvételével egyidejűleg? Egy termeltetői szerződés esetén, ahol különböző inputanyagokkal, illetve szolgáltatásokkal látják el a termelőt, amely kötelezettséget vállal arra, hogy a betakarítást követően a terményt a termeltető részére adja el, és ekkor történik meg az inputanyagok ellenértékének beszámítással történő rendezése, mindenképpen az Áfa-tv. 59. §-a alá tartozó ügylet-e, tehát "cserének, barternek" kell-e minősíteni, és az inputanyagok, illetve szolgáltatások igénybevételének időpontjában a termelő köteles-e előlegszámlát kiállítani? Abban az esetben, ha a szerződésben az inputanyagok ellenértékének kifizetési módjára vonatkozóan nincs a beszámításról – kompenzálásról – megállapodás, kizárólag az inputanyagok átadásáról, illetve végzett szolgáltatásokról készült számlák fizetési határidejét állapítják meg a termeltetési ciklus végéhez igazodva – értelmezésünk szerint –, nem beszélhetünk az Áfa-tv. 59. §-ában részletezett beszámítható vagyoni előnyről. Jól gondoljuk?
6. cikk / 19 Visszlízing könyvelése
Kérdés: 2013-ban teherautó-pótkocsit vásároltunk Közösségen belül, euróban. Az így megvásárolt eszközt eladtuk egy magyar lízingcégnek euróért, amelytől azt euróban visszalízingeljük. A fizetendő és visszaigényelhető áfa az áfabevallásban miként jelenik meg? Ha az eszközt még nem használtuk rendeltetésszerűen, hogyan alakul a folyamat számviteli elszámolása?
7. cikk / 19 Termeltetés áruhitel-szerződéssel
Kérdés: A mezőgazdasági egyéni vállalkozó a gesztorszövetkezettel gabonatermesztésre termeltetési szerződést köt. A szükséges vetőmagot a szövetkezet áruhitel-szerződés keretében biztosítja, saját banki hitelkeretéből. Az áru átadásakor a szövetkezet – halasztott fizetési határidővel – a számlát kiállítja. A hitel visszafizetésekor kiállítja a hitelügyletben felszámított áfás kamatszámlát is. Nyilatkozata szerint a szövetkezet a vetőmag értékéről szóló számlát a saját analitikus áfanyilvántartásában megjelenteti. A fenti hitelügylettel fedezett halasztott fizetési határidejű számla áfatartalmát a mezőgazdasági vállalkozó miként kezelje? Megfizetettnek tekintendő-e, és mint olyan levonható-e a megfizetendő áfából, s visszaigényelhető-e?
8. cikk / 19 Könyvelés – szerződés szerint vagy számlakibocsátáskor
Kérdés: Építési vállalkozó 2009. évben építési engedélyhez kötött, fordítottan adózó beruházásra kapott megbízást, amelyet 2009 decemberében átadott. A szerződés szerint részszámlák, illetve végszámla kibocsátására volt jogosult a vállalkozó. A végszámlát – a decemberi tényleges átadás ellenére – 2010. 01. 04-i teljesítési időponttal állította ki. A végszámla összegéből – garanciális visszatartás címén – a vállalási ár 10%-a levonásra került, pénzügyi rendezése 5 év múlva várható. A szerződéshez kapcsolódó alvállalkozói számlák és anyagbeszerzések – egy alvállalkozó kivételével – 2009-ben elszámolásra kerültek. Hogyan járunk el helyesen? Ha a végszámla teljes összegét 2009. évi bevételként számoljuk el? A 2010-ben benyújtott alvállalkozói teljesítmény számláját is? Vagy a számlára feltüntetett teljesítési időpontot vegyük figyelembe? Nem sértjük meg az óvatosság elvét, ha a garanciális visszatartásra kerülő 10%-os összeget 5 évig követelésként mutatjuk ki? Nem lenne célszerű a várható garanciális kötelezettségekre céltartalékot képezni? Ha igen, milyen összegben?
9. cikk / 19 Szolgáltatásnyújtás teljesítési időpontja
Kérdés: A társaság tevékenységének szinte teljes egésze olyan szolgáltatásnyújtásból áll, amelynek számlázására a 2008. évtől hatályos Áfa-tv. 58. §-ában megfogalmazott határozott idejű elszámolásokra vonatkozó előírások érvényesek. Adott vállalkozás esetében a számlázásnak ez a módja többfajta szolgáltatásnyújtást és havi több ezer számlát érint. Példán levezetve, ha a 2008 decemberében teljesített szolgáltatásokat – szerződés szerint – január 2-án, január 15-ei fizetési határidővel számlázza ki a vállalkozás, akkor áfa szempontjából a teljesítés időpontja megegyezik a fizetési határidővel. A számlából, illetve az elszámolásból egyértelműen kitűnik az, hogy a tényleges szolgáltatásnyújtás decemberben történt, tehát egyértelmű, hogy a szolgáltatásból származó árbevétel a 2008. évet illeti. Szabályos-e, ha a mérleget a számviteli teljesítés alapján készült kivonat alapján állítja össze a társaság? Ebben az esetben vevőkövetelésként szerepelnek olyan tételek is, melyek számlán feltüntetett teljesítési időpontja tárgyévet követő (csak áfa szempontjából), és az áfafizetési kötelezettség sem egyezik meg a bevallással. Az áfabevallással való egyeztetésre készítünk egy "másik kivonatot".
10. cikk / 19 Termékben adott engedmény
Kérdés: Társaságunk kereskedelmi partnereinek éves vagy eseti megállapodásban rögzített, megrendelt termék mennyiségéhez kötött, de nem feltétlenül ugyanazon termékben adott engedmény számlázása az alábbiak szerint megfelel-e a törvényi előírásoknak? "A" termék 100 db 300 Ft/db 30 000 Ft + 6 000 áfa = 36 000 Ft "B" termék 500 db 352 Ft/db 176 000 Ft + 35 200 áfa = 211 200 Ft "C" termék 60 db 45 Ft/db 2 700 Ft + 540 áfa = 3 240 Ft "C" termék engedménye -2 700 Ft - 540 áfa = -3 240 Ft Fizetendő: 206 000 Ft 41 200 áfa = 247 200 Ft