Felújítás beszámítása a bérleti díjba

Kérdés: Hogyan kell beszámítani a felújítás költségeit a bérleti díjba?
Részlet a válaszából: […] ...legyen szó). További feltételezés: a bérbevevő (a cég) a magánszeméllyel kötött – a Ptk. előírásainak megfelelő – bérleti szerződés szerinti bérleti díjat fizet havonta, amelyet az igénybe vett szolgáltatások között költségként számol el és mutat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 13.

Egyéni vállalkozó által alapított kft.

Kérdés: Kérem, részletesen ismertessék a 2019. júliustól hatályos, egyéni vállalkozó által alapított kft.-vel kapcsolatos számviteli, adózási, illeték- és egyéb szabályokat!
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulásként átadott, előbbiek szerinti eszközök nem szerepelnek az illetékmentes tételek között. A vagyonszerzési illetéket a szerző félnek, az alapított kft.-nek kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Feles bérlet elszámolása az egyéni vállalkozó bérlőnél

Kérdés: Ha a bérbevevő egyéni vállalkozó, aki áfaalany, hogyan kell elszámolni a feles bérletet?
Részlet a válaszából: […] ...feles bérlettel kapcsolatos jogszabályi hátteret a 2013. évi CCXII. törvény adja meg. Ezen törvény 66. §-a szerint a feles bérleti szerződés alapján a feles bérlő (jelen esetben az egyéni vállalkozó) meghatározott földterület időleges használatára és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 14.

Elszámolás a feles földbérleti díjjal

Kérdés: Hogyan számoljuk el a feles földbérleti díjat?
Részlet a válaszából: […] ...feles bérlettel kapcsolatos jogszabályi hátteret a 2013. évi CCXII. törvény adja meg. Ezen törvény 66. §-a szerint a feles bérleti szerződés alapján a feles bérlő meghatározott föld időleges használatára és hasznainak szedésére jogosult, és köteles ennek fejében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 8.

Feles bérleti szerződés magánszeméllyel

Kérdés: A társaságnak feles bérleti szerződése van adószámos magánszeméllyel. A bérleti szerződés alapján a földhasználat fejében átadott termékmennyiség adózási, számviteli elszámolása hogyan történik a bérbevevőnél és a bérbeadónál? A szerződés rögzíti: az adott földön megtermelt termény 15 százaléka a bérleti díj. A bérleti díj fejében terményt kap a bérbeadó, a megkapott terményt értékesíti.
Részlet a válaszából: […] ...jogszabályi hátteret a 2013. évi CCXII. törvény biztosítja. Ezen törvény 66. §-a rendelkezik a feles bérletről. A feles bérleti szerződés alapján a feles bérlő meghatározott föld időleges használatára és hasznainak szedésére jogosult, és köteles ennek fejében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 9.

Feles bérleti szerződés elszámolása

Kérdés: A 2013. évi CCXII. törvény 66. §-a alapján feles bérleti szerződést kívánunk kötni hat évre. A bérleti szerződés alapján a használat fejében átadott termékmennyiség számviteli elszámolása, adózása hogyan történik a bérbevevőnél és a bérbeadónál? A termőföld tulajdonosa a megkapott terménymennyiséget egy harmadik fél részére értékesíteni kívánja. Az értékesítésről milyen okmányokat, bizonylatokat kell kiállítania? A felvásárlónak, kifizetőnek kell-e levonnia adót, járulékot? A bérbeadónak van adó-, járulékkötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a bérbeadó és a bérbevevő is társaság, azaz nem magánszemély.A 2013. évi CCXII. törvény 66. §-a szerint a feles bérleti szerződés alapján a feles bérlő meghatározott föld időleges használatára és hasznainak szedésére jogosult, és köteles ennek fejében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 11.

Meghiúsult ingatlanvásárlás

Kérdés: A kft. 2009-ben ingatlant vásárolt, saját hasznosítási céllal, amely adásvételt az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyezték. Az ingatlan bekerülési értéke 2009-ben aktiválásra került. 2010 júliusában az adásvételi szerződést felbontották. A volt eladók ennek megfelelően kiállították az átvett foglaló-, előleg- és végszámlákra vonatkozó helyesbítő számlát, teljesítés 2009. (az eredeti adásvétel napja), a kiállítás 2010. 07. hó, a felbontás napja. Számvitelileg helyesen járunk-e el, ha a cég életében 2009-től 2010. I. félévre történő ingatlanhasznosítást lezártnak tekintjük, nem visszamenőlegesen módosítunk a kft. könyveiben? Hogyan történjen az ingatlannal kapcsolatos helyesbítő számlák könyvelése? A keletkezett árfolyam-különbözetet átvezethetjük-e a pénzügyi műveletek ráfordításai közé?
Részlet a válaszából: […] ...eladónak az adott esetben el kell járnia (feltételezzük, hogy az eladó azSzt. hatálya alá tartozik). Az adásvétel megtörténte utáni szerződésfelbontását úgy tekintjük, hogy annak könyvviteli elszámolására az Szt. 73. §-a(2) bekezdésének d) pontját kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 2.

Egyéni cégbe követelés, kötelezettség bevitele

Kérdés: A korábban egyéni cégként működő egyéni vállalkozó módosította – a törvény értelmében – alapító okiratát, és korlátolt felelősségű egyéni cégként folytatja a tevékenységét az Szt. és a Tao-tv. elő­írásainak megfelelően. Erre a napra lezárásra került egyéni vállalkozóként az Szja-tv. szerint a könyvelése és az adófizetési kötelezettsége. A 4607. kérdésre adott válaszukat figyelembe véve tisztázatlan számunkra, hogy az eszközökön túlmenően a követeléseket és kötelezettségeket (például lízing) is viszi-e a korlátolt felelősségű egyéni cégbe jogutódként?
Részlet a válaszából: […] ...– akövetelés piaci értéke alapján adófizetési kötelezettség terheli.Az Szja-tv. 11. számú mellékletének I/21. pontja szerint alízingszerződés alapján lízingdíj címén kifizetett összegből az ottmeghatározott összeg számolható el költségként. A lízingelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 21.

Egyéni vállalkozó egyénicég-alapítása

Kérdés: Az egyéni vállalkozó egyéni céggé "alakulásával" kapcsolatban kérdezem. 1. Előadáson hallottam, hogy az elhatárolt veszteséget továbbviheti az egyéni cég, de erre sehol nem találtam törvényhelyet. Sem a továbbvitelre, sem ennek módjára, mértékére. Ha ez lehetséges, hogyan, mikor kell ezt dokumentálni? 2. A követelések leltározásáról szó van, de a kötelezettségekről szintén nem találtam semmit. Mi történik az egyéni vállalkozó megszűnés utáni kifizetetlen kötelezettségeivel (szállítók, adótartozások)? Ezeket, ha később kifizeti, hogyan kerülnek a költségei közé? 3. Problémám van a meglévő tárgyi eszközökkel, amiket esetleg nem apportál az egyéni cégbe: a) ha nulla értéken van, vonatkozik-e rá a megszűnésre vonatkozó Szja-tv. 10. mellékletének II. pontja, miszerint bevételként kell elszámolni, b) Szja-tv. 49/A. § szerinti nettó értéken kell számba venni, c) vonatkozik-e erre a megszűnésre az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének d) pontja, a megszűnt egyéni vállalkozónál is maradnak eszközök, illetve továbbviszi, de apport után nem fizet áfát?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 18. § (1) és (2)bekezdésében meghatározott feltételek szerint történik. A 18. § (2) bekezdéseszerinti feltétel, hogy a szerzőa) a szerzéskor vagy annak közvetlen következményekéntbelföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen, amely az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 7.

Ingatlanértékesítés használati jog kikötésével

Kérdés: Az ingatlantulajdonos eladó használati jog 10 évre történő fenntartása mellett értékesíti ingatlanát. Az adásvételi szerződésben a felek a tehermentes ingatlan piaci értékét 15 millió Ft-ban, a használati jog értékét 7,5 millió Ft-ban rögzítik, az eladási árat 7,5 millió Ft-ban határozzák meg. Az ügylet számlázása és számviteli elszámolása bruttó módon vagy nettó módon történjen?
Részlet a válaszából: […] ...és az új tulajdonos biztosítsa a régi tulajdonos részére ahasználat jogát.A Ptk. 158. §-ának (1) bekezdése szerint: szerződés alapjánhaszonélvezet (használat) azzal keletkezik, hogy a dolgot átadják, azingatlanra vonatkozó haszonélvezeti jogot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 8.
1
2