5 talált cikk a bevétel , jövedelemadó , biztosítás , költségtérítés , juttatás , áru , szerző kifejezésre

Kérdés: A társaság a 333 E Ft-os biztosítási díjat elszámolta: T 55 – K 454, majd a munkavállaló nettó bérének védelme érdekében felbruttósította 500 E Ft-ra, amellyel megnövelte a rendszeres bérjövedelmet, és elvégezte a bérszámfejtést. A munkavállaló M-es lapján a 300. sorban a rendszeres munkabért, a 304. sorban a felbruttósított biztosítási díjat írta be, hivatkozva a kitöltési útmutatóra. A járulékok a megfelelő sorokban szerepelnek. A könyvelésre vonatkozó az 541/471-re elő kell írni a rendszeres bért és a felbruttósított biztosítási díjból a felbruttósító összeget? Ugyanis a 333 E Ft már szerepel az 55-ön. Így, ha a 471-ről utalással kifizetésre kerül a rendszeres nettó bér, előírásra kerül a rendszeres bér szja-, eü- és nyugdíjjáruléka (15+7+1,5+10%), és a felbruttósított biztosítási díj miatti szja-, eü- és nyugdíjjárulék 167 E Ft-tal, éppen nullára fut a 471. Helyes ez így? Ezek az adók maradhatnak az 541-en?

Kérdés: A Számviteli Levelek 412. számában a 8018. kérdésre adott válasz folytatása.

Kérdés: Társaságunk az alkalmazottaknak a bruttó bér 7 százalékának megfelelő összeget juttat önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulásként, amelyből a munkavállalót terhelő adók levonása után fennmaradó nettó összeget utal az önkéntes nyugdíjpénztárba. Társaságunk a kiva szerint adózik. A fenti gazdasági eseménnyel kapcsolatosan szabályzatot készítettünk, amelyet a munkavállalókkal is elfogadtattunk. Társaságunk nem szeretné a munkaszerződést módosítani, és az alapbér részévé tenni ezt az elemet. Helyesen gondolkodunk? Az önkéntes nyugdíjpénztárba átutalt összeg kezelhető-e személyi jellegű egyéb kifizetésként?

Kérdés: A szolgáltatási tevékenységet rendszeresen vidéken végző dolgozóink részére a 110 Ft/nap napidíjon felül bérjegyzékben 440 Ft/nap napidíjat számfejtünk. A számfejtett 440 Ft/nap napidíjat természetbeni juttatásnak minősítettük, és így utána 44 százalék személyi jövedelemadót, 31 százalék társadalombiztosítási járulékot, 3 százalék munkaadói járulékot fizettünk. Helyesen jártunk-e el? Ha nem, szankcionálhat-e az APEH?

Kérdés: A vállalat irodai dolgozói részére van-e lehetőség ruházati költségtérítésre vagy munkaruha-juttatásra adó- és társadalombiztosítási terhektől mentesen?