Visszavásárolt sportutalványok engedményezése

Kérdés: "A" cég 2011. 12. 15-én sportutalványt vásárolt "B" cégtől dolgozói részére, amelynek fizetési határideje december 23. "B" cég adásvételi szerződést kötött a dolgozókkal december 23-án, és 100%-os értéken visszavásárolta a sportutalványokat. "B" cég, "A" cég és a munkavállalók között engedményezési szerződés jött létre (mivel "A" cég tartozik az utalványok értékével "B" cégnek, "B" cég pedig az utalványok értékével a dolgozóknak). A szerződésben "B" cég arról rendelkezik, hogy "A" cég utalja át a saját munkavállalóinak a "B" cég felé fennálló tartozását. "B" cég azt a tájékoztatást adta "A" cégnek, hogy így adhat adómentes juttatást dolgozói részére, az csupán a kezelési költségébe kerül. Igaz ez? Ha nem, akkor "A" cégnek, illetve a dolgozóknak keletkezik-e adó- és járulékfizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...vezette félre az "A" céget, hogy asportutalványoknak a kérdés szerinti átadásával adómentes juttatás adható,hanem az engedményezési szerződéssel is. Az engedményezés a Ptk. előírásai alapján valójábankövetelés szerződéssel történő átruházása, ami...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 5.

Magánszemély tulajdonosnak adott kölcsön elengedése

Kérdés: A kft. – megfelelve a pénzkezelési szabályzatban maximált 500 E Ft-os átlagpénzkészlet betartásának – az e fölötti pénzkészletét kölcsön­adta a magánszemély tulajdonos részére. Ez után a kölcsön után a mindenkori jegybanki alapkamat + 5% mértékű kamatot fizettet. (A mérlegfordulónaphoz kapcsolódóan a kamatot időbeli elhatárolással elszámolja és adózza.) Ezen kölcsön elengedése 2010-ben milyen adófizetési kötelezettséget jelent a kft. és a magánszemély esetében? A magánszemélynél ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettséget jelent?
Részlet a válaszából: […] ...annakmegfizetése még nem esedékes. Hogy mikor esedékes, hogy mikor kell atulajdonosnak kamatot fizetnie, annak konkrét időpontjait a kölcsönszerződésbenkell a kft. és a magánszemély között rögzíteni. Amennyiben a kölcsönköveteléstelengedik, akkor a meg nem fizetett kamatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 15.

Könyvek készletnyilvántartása

Kérdés: Ügyfelünk könyvkiadással és könyvértékesítéssel foglalkozik. A könyveket a kft. ügyvezetője írja, illetve szerkeszti. Az ügyvezető által elvégzett munkáról bizonylat nincs. Nyomdai számlák, illetve lektorális számlák vannak. A könyveket utánnyomják. A kft. önköltség-számítási szabályzattal nem rendelkezik, a költségeket az 5. számlaosztályban könyveljük. A kft. a könyvekről semmiféle nyilvántartást nem vezet. Hogyan kell könyvelni az első kiadáshoz, illetve az utánnyomáshoz kapcsolódó költségek bizonylatait? Milyen nyilvántartásokat kell vezetni? Milyen értéken kell a könyveket a leltárba beállítani?
Részlet a válaszából: […] ...önköltségében legalább – egy adottkönyv kiadásához kapcsolódóan – a következő költségtényezőket indokoltfigyelembe venni:– szerzői díj, szerkesztői díj és ezek közterhei(társadalombiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás stb.),– lektorálás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.

Innovációs járulék csökkentése

Kérdés: Az innovációs járulék saját célú kutatásra, fejlesztésre történő felhasználása esetén bevonható-e a munkába külső vállalkozó, illetve megbízási szerződéssel szakértő? Elszámolhatók-e ezek a számlák is költségként a járulékkal szemben?
Részlet a válaszából: […] Az innovációs járulék fizetéséről a 2003. évi XC. törvényrendelkezik. Az innovációs járulék bruttó összege a törvény 4. §-ának (1)bekezdése szerint megállapított járulékalap és a törvény 14. §-ábanmeghatározott mérték szorzata. Az innovációs járulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 8.