Részvények cserearánya

Kérdés: Kiválás esetén hogyan kell értelmezni a Gt. 281. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti részvények cserearányát? Ha átalakulás előtt a jegyzett tőke 50 M Ft (10 db 5 M Ft névértékű részvény), a saját tőke 200 M Ft, és kiválás után mindkét cég tulajdonosi szerkezete az átalakulás előttivel megegyezik? Milyen korlátai vannak az átadó és a kiváló cég új tőkeszerkezetének?
Részlet a válaszából: […] ...Gt. 281. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint:részvénytársaság szétválása esetében a szétválási szerződésben meg kellhatározni a szétváló részvénytársaságok részvényeinek cserearányát és arészvényesek számára az alaptőkén felüli vagyon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 27.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...bevételként időbelileg el kellhatárolni <br> (T 311 – K 91-92, 467 és T 91-92 – K 4811). A halasztottbevételt az alapul szolgáló szerződésben, megállapodásban meghatározottidőtartam alatt kell megszüntetni (T 4811 – K 91-92), az érintett időszak egyesévei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Tőkeemelés a jegyzett tőkén felüli vagyonból a befektetőnél

Kérdés: Jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történt a tőkeemelés. Felvehető-e a részesedésnövekedés a befektető könyveibe?
Részlet a válaszából: […] ...záráskor értékvesztés elszámolására sem kerülhet sor, hiszen a saját tőke nem csökkenhet éven belül az emelt jegyzett tőke alá.A szerző válaszol: Tisztelt Olvasó! Észrevételét csaknem teljes terjedelmében idéztük. A hivatkozott válaszokban utaltunk arra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.