Műtrágya-előállítás iparűzésiadó-alapjának meghatározása

Kérdés: Társaságunk egy vállalkozóval szerződést kötött műtrágyák bérmunkában történő előállítására. A beszerzett alapanyagokat változatlan formában adjuk át gyártásra, oly módon, hogy a tulajdonjog társaságunké marad. A vállalkozó az átadott alapanyagokat előre kidolgozott receptúrák alapján, szigorú technológiai előírások betartása mellett összekeveri oly módon, hogy az összekeverés után egy új termék jön létre, amelyet mennyiségi elszámolás után átad társaságunknak. Így az előállított új termékek tulajdonjoga is a társaságunké. Az új termékek előállításáért társaságunk bérmunkadíjat fizet. Mikor járunk el helyesen az iparűzési adó alapjának meghatározásakor? Ha a bérgyártásra változatlan formában átadott alapanyagok értékével és a bérmunkadíj összegével az áruk értékét megnöveljük, és az új terméket ezen a megnövelt értéken vesszük nyilvántartásba áruként, majd értékesítéskor számoljuk el elábéként? Ha a számlázott bérmunkadíjat anyagjellegű szolgáltatásként könyveljük, az átadott alapanyagok értékét anyagköltségként számoljuk el, majd az anyagköltség és a szolgáltatási díj összevonásával kapott önköltségen saját termelésű készletként készletre vesszük, és mint saját termelésű készletet értékesítjük?
Részlet a válaszából: […] Hosszú a kérdés, mert azt az iparűzési adó alapja minél nagyobb mértékű csökkenésének a lehetősége fogalmazza meg. Ha a kérdésben leírtak számviteli elszámolásából indulnak ki, akkor az iparűzési adó alapja is egyértelműen meghatározott lenne. Bonyolítja a kérdést a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 15.

Anyagigényes szolgáltatások számlázása

Kérdés: Mezőgazdasági szolgáltató zrt. a megbízók részére teljes körű szolgáltatást végez. Főbb szolgáltatásaink: talajművelés, műtrágyázás, vegyszerezés, betakarítás. A műtrágyázás és a vegyszerezés során felhasznált, kijuttatott anyagot (műtrágyát, vegyszert) a szolgáltatásról kiállított számlában külön, elkülönítetten feltüntethetjük-e, fel kell-e tüntetnünk? Az anyagként felmerülő tételeket (műtrágya, vegyszer) a szolgáltatónál anyagköltségként vagy elábéként kell kimutatni, az igénybevevőnél anyagköltségként vagy igénybe vett szolgáltatásként kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...a számlában különtételben való feltüntetését a számviteli törvény nem követeli meg, nem isindokolt, de a megrendelővel kötött szerződés (megállapodás) alapján történőfeltüntetés nem kifogásolható. Ebből azonban nem következik az, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 18.

Bérbeadó által számlázott üzemeltetési közös költségek minősítése

Kérdés: Könyvelőirodánk ügyfele ingatlanhasznosítással foglalkozó társaság, kizárólagos tevékenysége a saját tulajdonában álló irodaház bérbeadása. A társaságnak saját alkalmazottai nincsenek, az egyes feladatokat arra szakosodott cégek látják el. A bérleti szerződés szerint a bérleti díjon felül a bérlő köteles üzemeltetési költséget fizetni. A bérbeadó havi rendszerességgel átalányösszegben bocsátja ki a közösköltség-számlákat az 1 m2-re jutó kalkulált költségek figyelembevételével. Az év végét követően a bérbeadó a ténylegesen felmerült költségek ismeretében készíti el a végső elszámolást, és írja jóvá a visszajáró közös költséget, illetve terheli azt, amennyiben a költségek meghaladják a tervezettet. A közös költségen túlmenően a bérlők saját áramfogyasztása egyedi mérők alapján, a közös költségtől elkülönítetten, a mindenkori tényadatok alapján havonta kerül számlázásra. A fenti konstrukciókhoz kapcsolódóan mely költségek azok, amelyek elábéként, illetve közvetített szolgáltatásként elszámolhatók?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerint a bérleti díjon felül a bérlő kötelesüzemeltetési közös költséget is fizetni, amelyet a bérbeadónak az egyesfeladatokra szakosodott cégek számláznak. Az üzemeltetési közös költségekmagukban foglalják a külön fogyasztásmérővel nem mért közös áram-,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 26.