5 talált cikk az előleg , társasági adó , bevétel , foglaló , szerző kifejezésre

Kérdés: Lakásépítéssel foglalkozunk. Az építkezést 2017-ben kezdtük el. Eddig előszerződések révén előleget (+ foglalót) kértünk vevőinktől. 65 százalékos készültségi foktól végszerződéseink vannak. A részletfizetéseket továbbra is előlegként számlázom és könyvelem. Mivel a ház minden lakása 2019-ben lesz birtokba adható, ha addig a vevő kifizette a teljes vételárat, akkor kerül sor a végszámlára, az árbevételkénti elszámolásra. Mivel részben saját, részben alvállalkozók bevonásával építkezünk, az eddig felmerült költségeket a saját termelésű készletek között befejezetlen termelésként tartom nyilván. A telek az áruk között szerepel. Helyesen jártam el?

Kérdés: A társaság az autókereskedő ajánlata alapján megrendelt egy személygépkocsit, amelyre foglalót fizetett. A megállapodásban szerepelt, hogy a teljes vételárat a személygépkocsi beérkezése előtt a társaság átutalja a kereskedő számlájára. A társaság ezt nem tudta teljesíteni, emiatt a foglalót nem kapja vissza. Hogyan kell elszámolni a foglalót számviteli és adózási szempontból? A dokumentáláshoz milyen bizonylatok kellenek?

Kérdés: Cégünk üzemcsarnok-bővítést szeretne megvalósítani, melynek az értéke mintegy 200 millió forint. A megrendelő a beruházás megvalósításához azzal járulna hozzá, hogy a beruházási érték 50%-át biztosítaná részünkre a kivitelezés előtt, amely összeg a jövőben realizálódó bérmunkadíjból kerülne kompenzálásra az időszaki elszámolások alapján kiállított számlák értékéből 36 hónap alatt. A megrendelő részéről rendelkezésünkre bocsátani kívánt pénzeszköz adójogilag kölcsönnek vagy előlegnek minősül? Milyen adófizetési kötelezettség terheli? Hogyan történjen a számlázás? Az időszaki számlák milyen adatokat tartalmazzanak? Ha a fenti összeget előlegnek tekintjük, számvitelileg a bevétel arányos részét elhatárolhatjuk-e a következő évekre?

Kérdés: A 2013. évi CCXII. törvény 66. §-a alapján feles bérleti szerződést kívánunk kötni hat évre. A bérleti szerződés alapján a használat fejében átadott termékmennyiség számviteli elszámolása, adózása hogyan történik a bérbevevőnél és a bérbeadónál? A termőföld tulajdonosa a megkapott terménymennyiséget egy harmadik fél részére értékesíteni kívánja. Az értékesítésről milyen okmányokat, bizonylatokat kell kiállítania? A felvásárlónak, kifizetőnek kell-e levonnia adót, járulékot? A bérbeadónak van adó-, járulékkötelezettsége?

Kérdés: "A" társaság az autókereskedő ajánlata alapján megrendelt egy személygépkocsit, amelyre foglalót fizetett. A megállapodásban szerepelt, hogy a teljes vételárat a személygépkocsi beérkezése előtt "A" társaságnak át kell utalnia a kereskedő számlájára. Ezt "A" társaság nem tudta teljesíteni, ezért a foglalót nem kapja vissza. Hogyan számolandó el a foglaló számviteli, adózási szempontból? Milyen bizonylatok szükségesek az elszámolás dokumentálásához?