Holtig tartó eltartás ingatlan ellenében

Kérdés: Magánszemély a közhasznú nonprofit kft.-vel eltartási szerződést kötött. A tulajdonában lévő ingatlan tulajdonjogát a kft.-re ruházta át, és megállapodott a kft.-vel, hogy élete végéig természetben ellátják. A tartás értékét a kft. által megjelölt havi térítési díj mértékében határozták meg. A tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartásba tartás jogcímén bejegyezték. A holtig tartó eltartási jog biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztek be. Hogyan és milyen értéken kell a kft.-nél könyvelni a gazdasági eseményeket? A magánszemélyt terheli-e és mikor bevallási és adófizetési kötelezettség az ingatlan elidegenítéséhez kapcsolódóan?
Részlet a válaszából: […] ...tartási szerződésre vonatkozó előírásokat a Ptk. 6:491-6:496. §-ai tartalmazzák. Ezen előírásokat a kérdés szerinti szerződés – úgy tűnik – tartalmazza azzal, hogy a kft. a tartásra kötelezettséget az ingatlan tulajdonjogának megszerzése ellenében vállalta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 19.

Fejlesztés után találmányi díj

Kérdés: Az "A"' társaság megbízást adott a "B" társaságnak új gyártási eljárás kifejlesztésére, amely egy készülékből és egy képfeldolgozóból áll. Az eljárás szabadalomképes, a "B" társaság egyik munkatársának a találmánya. Az eljárást a gyakorlatban tesztelni kell, és a gyári körülményeket ki kell alakítani, amely munkában az "A" társaság egyik munkatársa is részt vesz. A fejlesztési fázis lezárása után az "A" társaság megbízást ad "B" társaságnak ilyen készülékek gyártására és telepítésére úgy, hogy a találmányhoz és megvalósításához tartozó anyagi érdekeltséget az árban érvényesíti. Kérdések: - a "B" társaságnál keletkező nyereség terhére hogyan és milyen dokumentumok alapján fizethető díj, mint találmányi díj a feltalálónak (saját dolgozó) és a közreműködőnek, aki az "A" társaság alkalmazásában áll? - a díjak milyen adó- és járulékterhet viselnek a feltalálónál, a közreműködőnél? - a kérdést más módon is meg lehet-e oldani, tekintettel arra, hogy a szereplők magánszemélyek?
Részlet a válaszából: […] ...a bevételt terhelő adóelőleget,és azt levonásba helyezi, bevallja és befizeti. A Tbj-tv. 21. §-a alapján nem képez járulékalapot a szerzőijogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, mintaoltalom alattálló mű, alkotás, valamint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 17.

Bérelt ingatlanon végzett felújítás értékcsökkenése

Kérdés: A kft. egyik tulajdonosától épületet bérel, amelyen értéknövelő felújítási munkákat végez el. Egyes könyvelői vélemények szerint az értéknövelő felújítás értékét a felújítás befejezésekor a bérbe adó magánszemély felé ki kell számlázni, más vélemények szerint csak a bérleti jogviszony felmondásakor. Van olyan vélemény is, hogy ez esetben a kft. nem számolhat el értékcsökkenést, csak akkor, ha a bérelt ingatlanon olyan épületet épít, amely később a kft. tulajdona lesz.
Részlet a válaszából: […] ...az értéknövelő felújítási munkák elvégzéséhez hozzájárul, a bérleti időszak végén, illetve a határozatlan időtartamú bérleti szerződés felmondásakor az értéknövelő felújítási munkák még le nem írt értékét= a bérbeadó piaci értéken megvásárolja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.

Egyházi tulajdonú társaság saját rezsis beruházása

Kérdés: Az egyház az általa alapított kft. közreműködésével többcélú felhasználásra alkalmas csarnokot épít saját rezsis beruházás keretein belül. Az építkezéshez vissza nem térítendő pénzügyi támogatást nyújt. Az építkezés 1999-ben kezdődött, várhatóan 2002-ben befejeződik. Kérem segítségüket a helyes könyvelési tételek megadásával.
Részlet a válaszából: […] ...alapított kft.-vel építteti) a csarnokot, akkor az nem saját rezsis beruházás. A kft.-nek az egyház felé, az erre vonatkozó építési szerződésben meghatározott módon és időben számláznia kell (áfa felszámításával) az általa elvégzett munkák ellenértékét....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.