Az osztalékkövetelés pénzre változott a vagyonkezelőnél

Kérdés: A 2022-ben létrejött Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonrendelő(k), illetve a kedvezményezettek is magánszemélyek. A létrejött Bizalmi vagyonkezelési szerződés szerint a vagyontömeg részét képezte a vagyonrendelő (magánszemély) részére a korábbi években jóváhagyott osztalékkövetelés (egy kft.-ben lévő részesedéshez kapcsolódóan). Ez az osztalék 2023 folyamán a kft. részéről kiegyenlítésre került. (A vagyontömeg elkülönült könyvelésében az osztalékkövetelés pénzeszközre "változott.") E tranzakcióhoz kapcsolódóan volt-e (és amennyiben volt kinek, és mikor) szja-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...időpontjában a társasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására jogosult. Mivel a kérdéses esetben a létrejött Bizalmi vagyonkezelési szerződés szerint a vagyontömeg részét a vagyonrendelő (magánszemély) részére korábbi években jóváhagyott osztalékkövetelés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Osztalékkövetelés engedményezése

Kérdés: Egy gazdasági társaság magánszemély tulajdonosa – a korábbi években jóváhagyott, nyilvántartott – osztalékkövetelését engedményezi egy (másik) gazdasági társaságra. Mikor áll be az osztalék kapcsán a kifizető szja-, szocholevonási, -bevallási kötelezettsége? Az engedményes követelés érvényesítésekor? Tehát a konkrét pénzügyi teljesítéskor? Ha erre évek múltán kerül sor, akkor mi alapján vonjuk le az szja-t, szochót? Hogyan kell ezt a gazdasági eseményt lekönyvelni? További információk: Az osztalék jóváhagyása a 2015. évi beszámoló elfogadásával, 2016-ban történt, azonban a társaság likviditási helyzete miatt kifizetésre nem került sor. A magánszemély (tag) 2019-ben engedményezte az osztalék kifizetését egy gazdasági társaságra. Az engedményes a követelést a mai napig nem érvényesítette. A fenti gazdasági eseménnyel kapcsolatban mikor és hogyan kell könyvelnünk? Mi a teendő, ha az engedményes gazdasági társaság a követelést érvényesíteni szeretné? Meg kell keresnünk az eredeti jogosult magánszemélyt annak érdekében, hogy nyilatkozzon az szja- és szocholevonás helyes megállapítása érdekében? Mi történik abban az esetben, ha időközben a magánszemély értékesítette az üzletrészét? (És ha a helyes számfejtés érdekében a nyilatkozatot nem tudjuk beszerezni?) Kérem, hogy a gazdasági események helyes könyvelését is mutassák be a válaszadás során!
Részlet a válaszából: […] ...ekkor az átutalást kell könyvelni (T 4799 – K 384).A leírtakból az is következik, hogy a magánszemélyt már az engedményezési szerződés kézhezvételekor meg kellett volna keresni, rendezni az adókat, sőt ellenőrizni az engedményezési szerződésben foglaltakat is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 29.

Osztalék-, osztalékelőleg-fizetés bejelentése

Kérdés: Milyen gazdasági társaságok esetében kell bejelenteni elektronikusan a felvenni kívánt osztalékot, osztalékelőleget, ha 2014-ben osztalékelőleget kívánnak felvenni, és 2014-ben a már jóváhagyott osztalékot akarják kifizetni?
Részlet a válaszából: […] ...az osztalékelőleget a tagok kötelesek visszafizetni.Idetartozóan az új Ptk. általános szabályként rögzíti, semmis a társasági szerződés olyan kikötése, amely a társaság által teljesített kifizetésekre az új Ptk.-ban foglaltaknál a tagra nézve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 9.

Elengedett osztalék

Kérdés: Magyar kft. 100 százalékban magyar magánszemély tulajdonosai 2008. évre 100 M Ft osztalékot határoztak el. Az osztalék nem került kifizetésre, a könyvelésben a rövid lejáratú kötelezettségek között szerepel. 2010-ben a tulajdonosok (a veszteséges gazdálkodásra, a válságra, a rossz pénzügyi helyzetre tekintettel, a hitelfelvétel esélyei javítása céljából) kénytelenek elengedni az elhatározott osztalékkövetelésüket, nincs esély a kifizetésre. Az elengedés növeli az adózás előtti eredményt és a hitelfelvételi esélyeket. A magánszemélyek az elhatározott 100 M Ft osztalékot illetékmentesen engedhetik el? A ki nem vett osztaléknak nem kell először megfizetni az adóit, járulékait? Van-e az elengedésnek illeték vonzata?
Részlet a válaszából: […] ...adat az eredménykimutatás legalján egy nulla lesz, ami egyáltalán nem jellemzi a vállalkozás tárgyévi mérleg szerinti eredményét.A szerző válaszol: Tisztelt Olvasónk!Hosszan lehetne vitatkozni az észrevételében leírtakkal és az azt tükröző sajátos szemlélettel....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.

Ügyvezető írásbeli nyilatkozata

Kérdés: A Gt. 131. §-ának (3) bekezdése alapján az ügyvezetőnek írásban nyilatkoznia kell a taggyűlésnek arról, hogy az osztalékfizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét. Ha a beszámoló elfogadásakor a cégnek rossz a likviditása, de a jövőben várhatóan lesz az osztalékfizetésre fedezete, akkor mit nyilatkozzon az ügyvezető? Elhatározható-e az osztalékfelvétel egyáltalán?
Részlet a válaszából: […] ...osztalékra az a tagjogosult, aki az osztalékfizetésről döntő taggyűlés időpontjában atagjegyzékben szerepel, kivéve ha a társasági szerződés ettől eltérő időpontothatároz meg. (Ez utóbbi nyilvánvalóan a döntéshozó taggyűlés utáni, delegkésőbb a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 12.

Tag részére nyújtott kölcsön kamata

Kérdés: Az egyszemélyes kft. tulajdonosa kölcsönszerződést kötött az általa vezetett, tulajdonolt kft.-vel. (A kft. 2006-ban nyereséges volt, a tulajdonos osztalékot nem vett ki!) Feltételek a szerződésben: - a kölcsönadó (kft.) kölcsönt ad az adósnak 24 millió Ft összegben; - a kölcsön visszafizetési határideje 2015. február 1.; - a kölcsön kamata a mindenkori jegybanki alapkamat, amely a tőkével együtt fizetendő. Hogyan kell helyesen könyvelni a kölcsönt? A kölcsön kamata évenként, vagy a visszafizetés időpontjában könyvelendő? Van-e társaságiadó- vagy azt módosító kötelezettsége az ügyletnek? Az Szja-tv. 72. §-ának (1) bekezdésében szereplő kamatkedvezmény érvényesül-e a kölcsönügylet esetén?
Részlet a válaszából: […] ...kft.-nek az egyszemélyes tulajdonosa részére nyújtottkölcsönt – a kölcsönszerződés alapján – a tartósan adott kölcsönök között, az1. számlaosztályban kell kimutatnia az adott kölcsön összegében (24 millió Ft).Az összemérés számviteli alapelv követelménye...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 29.