Elektronikus úton megküldött beszámoló megőrzése

Kérdés: A kft.-nél a társaság összes bevallását, 2009-ben már a 2008. évi beszámolót is a kft. egyik vezető állású munkavállalója küldi be az Ügyfélkapun keresztül. A könyvelő azt mondta, hogy a beküldéssel megbízott munkavállalónak 10 évig meg kell őriznie a beszámolót, a bevallásokat. Igaz-e? Ha igen, akkor a magánszemélynek (aki beküldte a beszámolót) meddig kell megőriznie azt? Mi van akkor, ha a munkavállaló elmegy a kft.-től?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség akkor is aküldő munkavállalót terheli, ha már nincs a kft.-nél. (A megőrzésikötelezettség azonban másra – írásbeli szerződésben – átruházható. Átruházásesetén a felelősség a megőrzési kötelezettség átvállalóját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 16.

Követelés fejében átvett ingatlan nyilvántartása

Kérdés: Kérdés. Pénzügyi szolgáltatással foglalkozó vállalkozás a követelése fejében – mivel az adós nem fizetett – a fedezetként felajánlott ingatlant átveszi, amelyet az adós számláz az áfa felszámításával. Hogyan kell az átvett ingatlant könyvelni, a követelést kivezetni? (Az ingatlant a Hpt. szerint el kell idegeníteni!) Mikor lehet a felszámított áfát bevallani, illetve visszaigényelni? Az adós számlája alapján, vagy csak az értékesítéskor?
Részlet a válaszából: […] ...ingatlant a megállapodásszerinti értéken kell állományba venni. Az adós által számlázott érték -feltételezhetően – megállapodás, szerződés szerinti érték, amelyet a számlaalapján beszerzésként kell elszámolni (T 261, 466 – K 454). Mivel a követelés(tőke-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 19.

Külföldi magánszemély osztalékjövedelme utáni adó

Kérdés: A Számviteli Levelek 55. számában az 1136. kérdésre adott válaszhoz szeretnék észrevételt tenni. A válasz szerint az osztalékjövedelem utáni adót a 20 százalék és további 35 százalékos szabály szerint kell megállapítani, és ha az Art. 5. számú mellékletében leírt igazolásokkal rendelkezik, akkor a különbözetet az APEH-hel szemben kell érvényesíteni. Véleményem szerint az Szja-tv. 66. §-ának (9) bekezdése szerint a külföldi magánszemély részére fizetett osztalékjövedelem ("külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem") után az osztalékadó egységesen 20 százalék. Ha a magánszemély nem hoz igazolást a külföldi adóhatóságtól, akkor nem számol el a különbözettel, ha van az Art. 5. számú melléklete szerinti igazolása, akkor később elszámol a különbözettel.
Részlet a válaszából: […] ...az osztalékban részesülő magánszemély belföldi illetőségű. Az olyan országból származó osztalék esetében azonban, amellyel nincsen szerződésünk a kettős adóztatás elkerüléséről, 5 százalék adót akkor is be kell fizetni, ha ott 15 százaléknál több adót vontak le...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.

Osztrák állampolgár honoráriumának adókötelezettsége

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett osztrák többségi tulajdonban lévő, munkagépek kereskedelmével foglalkozó vállalkozás megbízási szerződés keretében megbíz egy osztrák állampolgárt, hogy Ausztriában és Németországban keresse meg a magyar igényeknek megfelelő új és használt munkagépeket. Tevékenységéért félévente fix összegű "honoráriumot" kap. Milyen adózási (szja-levonás, egyéb járulékok), illetve illetőségigazolási vonzata van a magyar kft.-nél ennek a kifizetésnek? Hogyan alakul az adózás, ha mérnöki tanácsadásról szól a megállapodás?
Részlet a válaszából: […] ...rendelet rendelkezik, amelynek 14. cikke tartalmaz szabályozást a szabad foglalkozásról.E szerint az olyan jövedelem, amelyet az egyik szerződő államban illetőséggel bíró személy szabad foglalkozásból, vagy más hasonló jellegű önálló tevékenységből élvez,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Német állampolgárok munkavállalása: tb és szja

Kérdés: Német állampolgárok magyarországi munkavállalásának milyen tb- és szja-feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...Az Egyezmény szóhasználata első olvasásra talán kicsit furcsának tűnik (pl. nem állampolgár kifejezést használ, hanem egyik vagy másik szerződő államban illetőséggel bíró személyt), az nem mindenben egyezik a köznapi szóhasználattal, azonban ennek a későbbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.