7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Garanciális kötelezettség átvállalása
Kérdés: Egy külföldi társaság ("A") tulajdonában álló építőipari belföldi gazdasági társaság ("B") végelszámolást kíván indítani. "B" társaságnak korábbi – fordított adózás alá tartozó – építési-szerelési tevékenysége után még garanciális kötelezettsége áll fenn a megrendelője felé, amelyre céltartalékot is képzett. A végelszámolásra tekintettel ezért "B" társaság garanciális kötelezettségét az "A" társaság magyarországi fióktelepe ("C", az általános szabályok szerint adózó áfaalany) át kívánja vállalni, amelyhez az építési munkák korábbi megrendelője írásban előzetesen hozzájárul. A garanciális kötelezettségátvállalás ellenértéke pontosan a "B" társaságnál a garanciális kötelezettségekre képzett céltartalék összegével egyezik meg. Felmerült azonban kérdésként, hogy ha az esetlegesen felmerülő garanciális javítási kötelezettségeket a "C" fióktelep nem tényleges javítási, építési-szerelési tevékenységgel teljesíti, hanem valamilyen formában pénzben téríti meg a megrendelő felé, akkor azt milyen formában tudja megtenni? Megoldásként felmerült egyrészt az esetleges garanciális kötelezettségek átvállalása a "C" fióktelep által a Ptk. 6:208. § (1) bekezdése alapján, amely kötelezettségvállalás után "C" fióktelep végleges pénzeszközátadás formájában teljesítené az eredeti megrendelő felé a felmerülő garanciális kötelezettségeket. Másrészt felmerült a szerződés ellenértékes átruházása is "B" társaság és "C" fióktelep között ugyanezen Ptk.-paragrafus alapján. Miután a jogviszony folytonosságát a szerződésátruházás nem érinti, a szerződésből kilépő és a szerződésbe belépő fél között tehát a szeződésátruházás eredményeként is elszámolható lenne a garanciális javítások költségeinek megtérítése "C" fióktelep által az eredeti megrendelő felé. Szerintünk áfaalapot is érintő számlamódosításra nem kerülhet sor, hiszen az eredeti ügylet áfaelszámolása, illetve bizonylatolása az eredeti szerződő felek – "B" társaság és megrendelője – között történt meg. Továbbá, megítélésünk szerint "C" fióktelep akár kötelezettségátvállalás, akár szerződésátruházás keretében lesz kötelezettje a jövőben felmerülő garanciális kötelezettségeknek, mindenképpen áfaköteles ügyletet valósít meg "B" társaság felé, így "C" fióktelep az általános szabályok szerint 27%-os mértékkel bocsát ki számlát az ügyletről "B" társaság felé. Melyik ismertetett módozat fogadható el, illetve milyen megoldási alternatíva képzelhető el, azok adózási, számviteli, illetve bizonylatolási vonatkozásában?
2. cikk / 7 Bizományosi értékesítés számlázása
Kérdés: Az eladási bizományi szerződés alapján a bizományos a saját nevében értékesíti a megbízó által átadott termékeket. A bizományos bizományosi jutalékra jogosult az eladott termékek után. A számlázás kétféleképpen történik:
Az egyik: a megbízó az ún. fogyásjelentés alapján a szerződésben rögzített árakon elkészíti a bizományos felé a számláját, a bizományos pedig a bizományosi jutalékról az ő számláját a megbízó felé. Mindkét esetben az Áfa-tv. 58. §-ának (1a) bekezdésében leírtakat alkalmazzák a számla teljesítésére.
A második: a megbízó az ún. fogyásjelentés alapján a számláját úgy készíti el, hogy a szerződésben rögzített árakat (termékek értékét) csökkenti az ehhez kapcsolódó bizományosi jutalék értékével. A teljesítés az előbbiek szerint.
A két számlázási gyakorlat közül melyik a helyes? Hogyan kell bizonylatolni, elszámolni a megbízó által átadott azon termékeket, amelyeket a bizományos nem tud a szerződés megszűnésekor visszaszállítani, mert hiányzik, visszaszállításra alkalmatlanná vált (értékesítés vagy kártérítés)?
Az egyik: a megbízó az ún. fogyásjelentés alapján a szerződésben rögzített árakon elkészíti a bizományos felé a számláját, a bizományos pedig a bizományosi jutalékról az ő számláját a megbízó felé. Mindkét esetben az Áfa-tv. 58. §-ának (1a) bekezdésében leírtakat alkalmazzák a számla teljesítésére.
A második: a megbízó az ún. fogyásjelentés alapján a számláját úgy készíti el, hogy a szerződésben rögzített árakat (termékek értékét) csökkenti az ehhez kapcsolódó bizományosi jutalék értékével. A teljesítés az előbbiek szerint.
A két számlázási gyakorlat közül melyik a helyes? Hogyan kell bizonylatolni, elszámolni a megbízó által átadott azon termékeket, amelyeket a bizományos nem tud a szerződés megszűnésekor visszaszállítani, mert hiányzik, visszaszállításra alkalmatlanná vált (értékesítés vagy kártérítés)?
3. cikk / 7 Számviteli változások 2017-től
Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
4. cikk / 7 Kapcsolt vállalkozások közötti késedelmi kamat
Kérdés: Kapcsolt vállalkozások közötti áruszállításból származó lejárt követelés és a késedelmesen kiegyenlített számlák összege után kell-e kamatot számolni?
5. cikk / 7 Kocsi állásdíjának elszámolása, áfája
Kérdés: A fuvarozócéget megbíztuk azzal, hogy "A" pontból "B" pontba szállítsa el az általunk beszerzett árut. A megadott időre a szállítmányozó cég kiállította a kocsit, de az árura várakoznia kellett. Mivel a várakozási idő meghaladta a szerződésben megengedettet, ezért társaságunk "kocsiállás" címén előre meghatározott tarifa szerinti díjat fizetett. Kérdésünk, ezt a díjat hogyan kell elszámolni a szállítmányozónál és a megrendelőnél? Áfa szempontjából mi a helyes eljárás? Az áruszállítóra milyen címen terheltethetjük tovább? (Ezt ugyan a szerződésben nem szabályoztuk, de a fuvarozócég elismeri a késedelmes teljesítést.)
6. cikk / 7 Behajthatatlan követelés az evánál
Kérdés: Adott egy evás egyéni vállalkozó. 2007. évben egy kft. részére kiadott cca. 2 500 000 Ft-os számlát. A kft.-t felszámolták. Az egyéni vállalkozás a felszámolóbiztostól kapott egy levelet, hogy a követelése behajthatatlan, és a fennálló tartozást hitelezési veszteségként kell leírni. Az egyéni vállalkozás 2007. évben a kiállított számla után megfizette a 25% evát. Kérdésem, hogy a kifizetett adóval csökkentheti-e az ez évi befizetendő eváját? A törvényben nem találtam erre utaló rendelkezést, viszont 2007. évben a munka elvégzésre került, az eva be lett fizetve, tehát úgy érzem, az adó visszajárna.
7. cikk / 7 Közüzemi számlák helyesbítése költségvetési szervnél
Kérdés: A közüzemi szolgáltató 2006-ban küldött 3 db 2005. évi "követel jellegű" helyesbítő számlát, valamint 1 db 2006. évi "tartozik jellegű" március havi számlát. A szolgáltató nem utalta vissza a helyesbített számlák összegeit bankszámlánkra, hanem a 2006. évi harmadik havi fizetendő számla egyenlegét csökkentette ezekkel az összegekkel. Számvitelileg helyesen járunk-e el, ha bankhelyettesítő napló alkalmazásával a 2005. évi helyesbítő számlák végösszegét átvezetjük az egyéb bevételek közé a költségek csökkentésével, míg a márciusi szerződés szerinti összeget elszámoljuk a 2006. évi költségek között?