Közösségen belüli termékértékesítés helyesbítése

Kérdés: Közösségen belüli termékértékesítésre november 30-án kerül sor, a számla kiállítása december 4-én történik. A számlán december 4-i számladátum és november 30-i teljesítés szerepel. Melyik napi árfolyammal kell Ft-ra átszámítani? Melyik havi áfabevallásba kerül be? A fenti ügylethez negatív összegű módosító számla kerül kiállításra 2021. január 10-én, mivel az eredeti számlán az ár rosszul lett feltüntetve. A módosító számla esetén mi a teljesítés napja, és milyen árfolyammal kell Ft-ra átszámolni? Melyik havi áfabevallásba kell bekerülnie?
Részlet a válaszából: […] ...a korrekció összegét (a különbözetet) arra az időszakra vonatkozó összesítő nyilatkozatban kell elszámolnia, amelyben a terméket beszerző, illetve szolgáltatást igénybe vevő a korrekció összegéről értesítést kapott.(Kéziratzárás: 2021. 01....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 4.

Vetőmag ellenében új termék felvásárlása

Kérdés: Társaságunk főtevékenysége növénytermeltetés és -feldolgozás. A termelőktől felvásárolt termelői szárított növénylevelet társaságunk a vevőink igénye szerint feldolgozza, és az előállított saját termelésű készterméket a vevők részére értékesíti. A szükséges alapanyag biztosítása érdekében társaságunk termesztési és felvásárlási szerződést kötött romániai termelőkkel és a tulajdonukban álló termelői csoport – Romániában bejegyzett és működő – vállalkozással, hogy társaságunk részére növényt termeljenek Romániában. Társaságunk a termesztéshez szükséges jelentős értékű vetőmagot (melynek beszerzésével kapcsolatban társaságunkat áfalevonási jog illette meg) térítésmentesen biztosítja a termelők részére azzal, hogy aki nem használja fel az átadott vetőmagot a leszerződött terület beültetésére, annak a fel nem használt vetőmag kiszámlázásra kerül a termelői csoporton keresztül közösségi értékesítés keretében. A termelők által megtermelt és megszárított növénylevelet felvásároljuk. Véleményem szerint: A fenti ügylet keretében a leszerződött terület beültetésére felhasznált vetőmag tekintetében egyfajta bérmunka valósul meg. Társaságunk a térítésmentesen átadott vetőmag értékét anyagköltségként számolja el, ami részét képezi a felvásárolt növényből előállított késztermék önköltségének. A térítésmentes vetőmagátadás vállalkozási célból és tulajdonjog-fenntartással valósul meg, így ez nem minősül ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek. Következésképpen, az átadott és felhasznált vetőmag értéke után társaságunknál nem keletkezik áfafizetési kötelezettség, és nem kell társaságiadó-alapot sem módosítani.
Részlet a válaszából: […] ...A kérdésben leírt tényállás viszont az előbbi számvitelielszámolásnak ellentmond. A tényállás szerint társaságuk a növénylevelet aszerződésben rögzített euró/kg felvásárlási egységáron vásárolja meg. Ebből aztlehet feltételezni, hogy a romániai partner...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 22.

Személyszállítás, forgalomba helyezés nélkül

Kérdés: A kft. formában működő faiskola személygépkocsit vásárolt olasz magánszemélytől, aki nem áfaalany. Ezt a személygépkocsit nem kívánják forgalomba helyezni, nincs rendszáma. Így amíg nem kérnek rendszámot, nem kell regisztrációs adót és áfát fizetni. A személygépkocsit, mint üzemi járművet, a faiskola telepén használják, hogy a vevőknek bemutassák a kínálatot. Helyes ez így? Ha igen, mennyi az értékcsökkenési leírás?
Részlet a válaszából: […] ...nem kifogásolható. (A 12. §-ra azonban nem lehet a Közösségenbelüli beszerzés esetében hivatkozni, hiszen az adott esetben a beszerző nemtekinthető importálónak.)Gondot jelenthet azonban az, hogy üzemi célt szolgálóeszköznek tekinthető-e a kérdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 14.

Viszonteladói tevékenység áfája

Kérdés: Egy autókereskedelemmel foglalkozó társaság az Áfa-tv. előírásainak megfelelően alkalmazza a 214-227. §-ban előírtakat. Kérdésünk az, hogy az áfa felszámítása mellett beszerzett járműveket neki is áfa felszámítása mellett kell értékesíteni? Az APEH-árverés keretében beszerzett autókról számlát nem kap, csak a befizetés és az árverezési jegyzőkönyv áll a könyvelés rendelkezésére. Helyes-e ez így? A tevékenységéhez (ami így vegyes, normál és viszonteladói adózás) kapcsolódó beszerzések (pl. könyvelési díj, ügynöki jutalék, tárolási díj) áfája levonásba helyezhető-e? A Közösségen belüli értékesítés tekintetében az Áfa-tv. alapján elfogadható az a gyakorlat, hogy a szerződésben magyarországi teljesítés van, a számlázás áfa felszámítása nélkül, a kiléptetést alátámasztó CMR kiállítására csak hónapokkal később kerül sor? Tehát az árut a Közösség más tagállamába kiszállítják, csak nem a számla szerinti teljesítés időpontjában.
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a társaság részére egy olyan adóalany ad elszemélygépkocsit, amely az általános áfaszabályok szerint adózik, és ennek okánaz értékesítése után áfát számított fel, akkor a társaság ezen személygépkocsitovábbértékesítésekor szintén köteles áfát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 5.

Munkaerő-kölcsönzés tagállamból

Kérdés: Társaságunk kapacitásának bővítésére romániai (EU-tag) cégtől szakmunkásokat vesz bérbe. A cég euróban számláz. A számla ellenértékét a teljesítés napján érvényes MNB-árfolyamon értékelve számítjuk át forintra. Kérdésem, hogyan kell ezt az áfabevallásban szerepeltetni (melyik soron/oszlopban)? A kiszámolt forintérték az áfa alapja, és erre számolom fel a 20 százalék áfát, vagy ezt már bruttó értéknek kell tekinteni? Egyáltalán be kell állítani az áfabevallásba? Magát a számlát az igénybe vett szolgáltatások között számoljuk el, bérmunkadíjként.
Részlet a válaszából: […] ...– az egyéb törvényi feltételek esetén – még ugyanabbanaz adóbevallásban levonásba is helyezhető. Az ügylet ellenértékét a felek aszerződésben határozzák meg, amelynek megkötése során fontos az áfára iskitérni. Az általános joggyakorlat szerint, ha a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 9.

Közösségen belüli vevői készlet

Kérdés: Társaságunk egy EU-tagállamban működő alapanyaggyártóval köt bizományosi szerződést, mely szerződés alapján cégünk a saját nevében értékesíti a külföldi gyártó által előállított anyagokat Magyarországon. A gyártó a megállapodás alapján behoz egy meghatározott készletet forgalmazási céllal. Ebből mi folyamatosan értékesítünk, s hó végén havi elszámolást küldünk az értékesített, illetve a nálunk még készleten lévő (havi leltár) áruféleségekről. A jelentés alapján a külföldi szállító számlát készít a tárgyhónapban eladott áruról, ami alapján mi eleget teszünk az áfafizetési (és -bevallási) kötelezettségünknek. Kell-e valamit jelentenünk, bevallanunk, amikor a bizományosi készletet behozzák az EU-tagállamból (Szlovákia), s letárolják nálunk értékesítési megbízással bizományosi konstrukcióban? Milyen bizonylatot kell kapnunk a szállítótól a számlán kívül, ami bizonyítja az általunk továbbértékesített áru külföldi eredetét, tekintettel arra, hogy az eladott árukról az elszámolás (külföldi szállító általi számlázás) havonta történik, fuvarokmány pedig csak a fogyás függvényében történő esetenkénti beszállításkor biztosított? Milyen jelentési, adózási kötelezettség keletkezik, ha a külföldi cég az anyagféleségekből mintamennyiséget hoz be ellenérték nélkül próbára, tekintettel arra, hogy Magyarországon ismeretlen márkanevű alapanyag bevezetéséről van szó?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 7/A. §-ának (8) bekezdése értelmében nem minősülKözösségen belülről történő termékbeszerzéssel egy tekintet alá esőtermékbeszerzésnek, ha a más tagállamban nyilvántartásba vett adóalany atulajdonában lévő terméket egy másik tagállamból a belföldön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 3.

Speditőri tevékenység áfafizetési kötelezettsége

Kérdés: Társaságunk termékügyletekhez kapcsolódó speditőri tevékenységet (fuvarokmányolás, árutovábbítás megszervezése, vámkezelés előkészítése stb.) lát el Magyarországon. Kizárólag a termékügyletekben részt vevő fuvarozókkal állunk szerződéses kapcsolatban (ők a megbízóink), szolgáltatást kizárólag feléjük végzünk, számlát is nekik állítunk ki. Tekintettel arra, hogy megbízóink között találhatóak belföldi, más uniós tagállambeli, illetve az Unión kívüli adóalanyok is, kérdésünk, hogy tevékenységünk után hol keletkezik adófizetési kötelezettségünk, illetve egyes esetekben (például ha a megbízó fuvarozónk termékexportban vagy termékimportban közreműködik) vonatkozik-e tevékenységünkre az áfa alóli mentesség?
Részlet a válaszából: […] ...járulékosankapcsolódó szolgáltatásnak minősül. Szállítmányozás ugyanis kizárólag akkortörténik, ha "szállítmányozási szerződés alapján a szállítmányozó kötelesvalamely küldemény továbbításához szükséges fuvarozási és egyéb szerződéseket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 30.

Termékbeszerzés a Közösségen belül

Kérdés: Operatőri tevékenységhez a kft. nagy értékű eszközt vásárolt (nem személygépkocsit) EU-tagállamból. A fizetés euróval történik, forintszámláról. Hogyan történik a könyvelése, az áfa bevallása?
Részlet a válaszából: […] ...után a kérdésre adandó választ kezdjük a számvitelielszámolással.A külföldi fél számlája alapján a kft.-nek könyvelnie kell aszerződés szerinti teljesítés időpontjával (ez az időpont nem feltétlenülegyezik meg az adófizetési kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Tartós bérlet, nyílt végű pénzügyi lízing a Közösségen belülről

Kérdés: A tevékenységhez szükséges nagy értékű eszközt az EU-tagállamból tartós bérlet, nyílt végű pénzügyi lízing keretében hozza be a társaság. Ez esetben mi a teljesítési időpont? Hogyan történik a könyvelés, az áfa bevallása?
Részlet a válaszából: […] ...az Áfa-tv. 16. §-ának (14) bekezdése alapján – az egyes részkifizetésekesedékességének napja. A pénzügyi lízinget a Ptk. sajátos szerződéses formábanbonyolított ügyletként kezeli, az nem tartozik a bérleti szerződésselszabályozott körbe. Ez esetben viszont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Teljesítési időpont közúti teherszállításnál

Kérdés: Mi minősül a teljesítés időpontjának az Áfa-tv. szempontjából közúti teherszállításnál? A Ptk. szerint: a fuvarozó díjazás ellenében az árut rendeltetési helyére továbbítja és a címzettnek átadja. A fuvarozási szerződés valójában az áru címzettnek történő kiszállításával teljesül.
Részlet a válaszából: […] ...napját magában foglaló hónapot követő hónap 15. napja. (Ez esetben ateljesítés napját a Ptk. előírásai alapján a fuvarozási szerződésbenmeghatározott időpont, például a megrendelőnek történt tényleges átadás, agépkocsiról történő lerakás időpontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.
1
2