Önkormányzati támogatásból óvodafűtés korszerűsítése

Kérdés: Társaságunk 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő nonprofit gazdasági társaság. Önkormányzati támogatásból elvégeztük a helyi óvoda fűtés-korszerűsítését. Milyen számviteli elszámolás mellett tudom ezt az önkormányzat részére átadni?
Részlet a válaszából: […] ...el kellett határolni (T 9645 – K 4832), másrészt a megrendelőtől kapott előlegként (T 384 – K 453), ha valóban megrendelésre végzett (szerződéssel alátámasztott) munkáról van szó (különösen akkor, ha az önkormányzati támogatás összege megegyezik vagy megközelíti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 11.

Húsfeldolgozás termékeiből ingyenes kiszállítás

Kérdés: Társaságunk tevékenysége húsfeldolgozás (sertés- és marhahúsok, húskészítmények előállítása), termékeinket nagykereskedelem formájában értékesítjük. Üzleti partnereinknek (gazdasági társaságok és egyéni vállalkozások) egyes esetekben ingyenesen szállítunk ki termékeinkből. Esetek:
-termékkóstoltatásra,
-kereskedelmi forgalomba hozható mintaként,
-mennyiségi megrendeléshez kötött ingyenes termékként,
-forgalom után számolt bónuszként,
-rendezvényre történő felhasználásra.
Az árukat minden esetben szállítólevél kíséretében adjuk át a boltoknak, amelyek igazolva veszik át a termékeket. Segítségüket kérem a fenti esetek adózási és könyvelési területen történő kezeléséhez. Hogyan kell bizonylatolni az eseteket, kell-e számlát kiállítani? Mit kell tartalmaznia a számlának? Fennáll-e áfakötelezettség? Ha igen, de nem szeretnénk a partnerrel megfizettetni, hogyan számlázzuk és könyveljük? Egyéb adómegfizetés terheli-e ezeket az átadásokat? Üzleti ajándéknak minősülhet-e az átadás? (Véleményünk szerint nem, mert az Szja-tv. csak magánszemélyekre vonatkozik.)
Részlet a válaszából: […] ...a forgalom után számolt bónuszként utólag engedményt ad a társaság, akkor a forgalommal arányosan, utólag adott (fizetendő) engedmény szerződés szerint meghatározott és elfogadott összegét nem kell számlázni (áfa nincs), és az engedmény összegét az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 25.

Térítésmentes eszközátadás, szolgáltatásnyújtás számlázása

Kérdés: A térítésmentes eszközátadás, szolgáltatásnyújtás számlázásával és annak könyvelésével kapcsolatban kérdezzük: mi a helyes számlakiállítás és könyvelés az átadónál és az átvevőnél? Szíveskedjenek kitérni mindkét esetre: ha az átvevő nem téríti meg az átadónak az áfát, és arra is, ha megtéríti. Afenti esetekben a számlának csak áfát kell tartalmaznia, az alap elegendő, ha megjegyzésként szerepel a számlán? Ebben az esetben a NAV felé történő online adatszolgáltatásnál bekerülnek a számla adatai, vagy az adatszolgáltatás hibaüzenetet eredményez? Vagy a számlának alapot és áfát is tartalmaznia kell, mint egy normál számlának, csak rá kell írni, hogy pénzügyi teljesítést nem igényel? Amennyiben az átvevő adóalany, és vállalkozási célra használja pl. az ingyenesen kapott eszközt, és vissza szeretné igényelni a számla áfatartalmát (kifizeti az áfát az átadó félnek), akkor elegendő-e a számlán csak az áfa feltüntetése (megjegyzésben szerepel az alap), vagy normál számlát (alap+áfa) kell kiállítani azzal a megjegyzéssel, hogy csak az áfa összege teljesítendő pénzügyileg? Sajnos több választ is találtunk, így szeretnénk tisztán látni a fenti ügyben.
Részlet a válaszából: […] ...hivatkozás a 11. § (1), illetve 14. § (2) bekezdésében is] – termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője részére számla kibocsátásáról gondoskodni.A számlakibocsátási kötelezettség alóli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 28.

Ingatlan ingyenes használatba adása

Kérdés: Az "A" és "B" társaság kapcsolt vállalkozások. Az "A" társaság a tulajdonában álló üzemi célú ingatlant műhely és bolt céljára ingyenes használatba adja "B" társaságnak. A használati jog ingyenes átadásához milyen bizonylatot kell kiállítani? Az ingyenes átadás áfaköteles? A térítés nélküli használati jog átengedését hogyan kell elszámolni? A társasági adó alapját kell korrigálni?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódó előírásai figyelembevétele mellett az "A" társaságnak – megállapodásuknak megfelelően – meghatározott időtartamra szerződésbe foglaltan használati jogot kell alapítania, amelyben rögzíteni kell, hogy mely ingatlannak, milyen célból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Operatív lízing lejárata után felszámított összeg

Kérdés: Társaságunk operatív lízing keretében személygépkocsit bérelt. A lízingszerződés lejárta után a személygépkocsit visszaadtuk a lízingbe adónak. A lízingbe adó a személygépkocsit értékesítette, és elkészítette az elszámolást: operatívlízingdíj-korrekció címén egy nagyobb összeget. A szerződésben szerepel, hogy amennyiben a tényleges érték a futamidő végén kisebb, mint a kalkulált érték, akkor a különbözet a lízingbe vevőt terhelő fizetési kötelezettség. Hogyan kell ezt az értéket elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...vevő a számviteli előírásokkal össze nem egyeztethető gyakorlatot folytatnak.Az operatív lízing számviteli elszámolása (amelyet lízingszerződéssel kell alátámasztani) lényegében nem tér el a pénzügyi lízingtől. Az elszámolásban az egyetlen érdemi eltérés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 23.

Közszolgáltatás ingyenesen

Kérdés: A gazdasági társaság által végzett közszolgáltatás kapcsán az illetékes önkormányzat rendeletben tervezi előírni, hogy a lakosság az említett szolgáltatás meghatározott mértékét ingyenesen veheti igénybe. Milyen vonzata van az említett ingyenes szolgáltatásnak az egyes adónemekre, különös tekintettel az áfára? Hogyan kell ez esetben az ingyenes szolgáltatásnyújtást elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...helyette – nyilvánvalóan az önkormányzat megbízása alapján – egy gazdasági társaság. A közszolgáltatás végzése szempontjából a szerződéses kapcsolat az önkormányzat és a gazdasági társaság között van, a válasznál ebből kell kiindulni.A gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Civil szervezet részére ingyenes kivitelezés

Kérdés: Építőipari vállalkozásként egy civil szervezettel (nem közhasznú szervezet) kötött támogatási szerződés alapján ingyenesen kivitelezzük egy építmény meghatározott, építészetileg elkülönülő részét. Az általunk elkészítendő építményrészre megvannak a kiviteli tervek, vállalkozásunk saját beszerzéssel biztosítja ehhez az építési anyagot, illetve saját munkaerővel és eszközökkel a kivitelezést. Az elkészült építmény a civil szervezet tulajdonába kerül. Hogyan kell az ügylethez kapcsolódó áfát kezelni? A csak és kizárólag ezen projekt elvégzéséhez kapcsolódóan jelen időben beszerzett anyagok előzetesen felszámított áfája levonható-e? És mi a teendő a már készleten lévő anyagok levont áfájával? Hogyan kezelendő az építkezésben részt vevő munkagépek működtetéséhez beszerzett gázolaj áfája? Az elkészült építmény átadásakor kell-e és ha igen, milyen módon fizetendő áfát megállapítani, mi ennek a bizonylata? Ezen tevékenység megvalósítását, illetve a befejezéskor a civil szervezetnek való átadását hogyan kell könyvelni, milyen hatással van ez a társaságiadó-alapra?
Részlet a válaszából: […] ...pedig a teljesítéskor megállapított előállítási értéke.Az Áfa-tv. hivatkozott előírásaiból az következik, hogy amikor a támogatási szerződésnek megfelelő építményrész elkészült, annak a civil szervezet tulajdonába történő átadását – áfa szempontjából –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 26.

Lízingelt eszköz visszaadása

Kérdés: Hogyan kell a pénzügyi lízing keretében lízingelt eszköz visszaadását könyvelni, ha a lízingelt eszköz visszaadására a szerződés szerinti fu­tam­idő lejárata előtt sor kerül?
Részlet a válaszából: […] ...d) pontjában és 50. §-ának (6)bekezdésében foglalt előírásokat kell figyelembe venni.A lízingelt eszköz visszaadásakor a lízingszerződésmódosítása során meg kell határozni a visszaadott lízingelt eszközvisszavételkori piaci értékét (amely érték nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 12.

Konzorcium keretében megvalósuló beruházáshoz önerő biztosítása

Kérdés: Az egészségügyi szolgáltató nonprofit gazdasági "Társaság" tulajdonosa belföldi gazdasági társaság, "Anyavállalat". Az "Anyavállalat" 20 évre vagyonkezelésbe kapta az önkormányzattól az egészségügyi intézmény teljes ingatlan és ingó vagyonát azzal, hogy rendszeres – az elszámolt értékcsökkenésnek megfelelő – visszapótlási kötelezettsége van. Az "Anyavállalat" az átvett vagyont, mint vagyonkezelő tárgyieszköz-növekedésként és hosszú lejáratú kötelezettség növekedéseként mutatta ki a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően. Az üzemeltető vagy szolgáltató a "Társaság". A "Társaság" TIOP pályázaton indult, amelynek az volt a feltétele, hogy a "Társaság", az "Anyavállalat" és az önkormányzat között konzorciumi szerződés jöjjön létre azzal, hogy a megvalósuló beruházás többségében az önkormányzat tulajdonába kerül. A pályázathoz az önerőt az "Anyavállalat"-nak kell biztosítania, részben a "Társaság", részben az önkormányzat helyett is. Az önerő biztosítása ebben az esetben minek minősülhet? Véglegesen átadott pénzeszköznek? De akkor az "Anyavállalat" veszteséges lesz. Felfogható-e az önkormányzatnak biztosított önerő a hosszú lejáratú kötelezettség csökkenéseként? Ez esetben a vagyonkezelésbe vett eszközérték nem egyezik meg a hosszú lejáratú kötelezettség összegével. Létezik-e más megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...TIOP pályázaton indult, amelynek az volt afeltétele, hogy a "Társaság", az "Anyavállalat" és az önkormányzat közöttkonzorciumi szerződés jöjjön létre. A konzorciumi szerződésben – többek között- azt is rögzíteni kellett, hogy ki képviseli a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 8.

Értékesítés piaci ár alatt

Kérdés: A kft. üzletpolitikai célokból jóval a piaci érték alatt, jelképes áron értékesít tárgyi eszközt egy másik kft.-nek. A két társaság között nincsen kapcsolt viszony. Az eladó átvállalja a felmerülő adófizetési kötelezettségeket is. Kérdésem, hogy ezen ügyletnek milyen adóvonzata van, és hogyan történik a könyvelése a két cégnél? Az eladó az áfát az eszközök piaci értéke után kell, hogy felszámolja? Mivel a vevő csak az eladási ár utáni áfát fizeti meg, ezért az áfakülönbözet az eladónál elengedett követelés, rendkívüli ráfordítás lesz? A társasági adó alapját a törvény szerint módosítani kell a térítés nélkül átadott eszközök könyv szerinti értékével. De mi van abban az esetben, ha az átadás nem ingyenes, hanem piaci érték alatti áron történik? Ilyenkor nem szükséges az adóalap módosítása?
Részlet a válaszából: […] ...jog nem egészben illeti meg;b) az ellenérték aránytalanul alacsony a termék,szolgáltatás szokásos piaci árához képest, és a termék beszerzőjét,szolgáltatás igénybevevőjét az adólevonási jog nem egészben illeti meg;c) az ellenérték aránytalanul alacsony a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.
1
2