Nappali tagozatos hallgatók ösztöndíja, költségtérítése

Kérdés: Élelmiszer-ipari kft. tulajdonosának és egyben ügyvezetőjének a lánya, aki szeptembertől költségtérítéses nappali tagozatos egyetem gazdasági karán tanul, az iskola befejezése után a kft. számviteli, munkaügyi és pénzügyi részlegének irányításával lesz megbízva. A fia jelenleg nappali tagozatos egyetemi hallgatóként élelmiszer-tudományi karon végzi tanulmányait, a gyár termelésének irányítása lesz a feladata az iskola befejezése után. A kft. mindkettőnek havi ösztöndíjat, valamint költségtérítést fizet számla ellenében. Mivel nem állnak munkaviszonyban, csak tanulmányi szerződést kötnek mindkettővel, az ösztöndíj milyen bevétele, illetve jövedelme lesz a hallgatóknak? A számlás költségek megtérítése a Tao-tv. szerint elszámolható-e a társaság költségei között, valamint e számlával igazolt költségeket terheli-e szja és eho? A félévente befizetett költségtérítésnél figyelembe vehetem-e a minimálbér két- és félszereséig az 1,19-szeres összeg után fizetett 16%-ot és ezenfelül még a 27% ehót?
Részlet a válaszából: […]  Az ösztöndíj egyéb jövedelme lesz a hallgatónak, amellyelösszefüggésben a jövedelem 1,27-szerese mint adóalap után 16 százalék az adómértéke, amelyet a kifizetőnek a juttatás összegéből le kell vonnia, továbbá azilyen jövedelmet 27 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.

Magánszemély tulajdonosnak adott kölcsön elengedése

Kérdés: A kft. – megfelelve a pénzkezelési szabályzatban maximált 500 E Ft-os átlagpénzkészlet betartásának – az e fölötti pénzkészletét kölcsön­adta a magánszemély tulajdonos részére. Ez után a kölcsön után a mindenkori jegybanki alapkamat + 5% mértékű kamatot fizettet. (A mérlegfordulónaphoz kapcsolódóan a kamatot időbeli elhatárolással elszámolja és adózza.) Ezen kölcsön elengedése 2010-ben milyen adófizetési kötelezettséget jelent a kft. és a magánszemély esetében? A magánszemélynél ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettséget jelent?
Részlet a válaszából: […] ...annakmegfizetése még nem esedékes. Hogy mikor esedékes, hogy mikor kell atulajdonosnak kamatot fizetnie, annak konkrét időpontjait a kölcsönszerződésbenkell a kft. és a magánszemély között rögzíteni. Amennyiben a kölcsönköveteléstelengedik, akkor a meg nem fizetett kamatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 15.

Tulajdoni hányad változtatása (kft.)

Kérdés: Kéttagú kft. 3 millió forint jegyzett és befizetett, 6 millió forint saját tőkével rendelkezik. A 25 százalékos üzletrésszel rendelkező tag elhunyt. Hogyan kell, hogyan lehet a "legolcsóbban" az üzletrészeket 60 (új tag), 20 (új tag), 20 (régi 75 százalékos tag) százalékosra "átalakítani"?
Részlet a válaszából: […] ...A Gt. 128. §-ának (1) bekezdése alapján a tag halálával azüzletrésze átszáll a jogutódra (az örökösre), ha azt a társasági szerződés nemzárta ki. Ebből az következik, hogy az elhunyt tag helyébe 25 százalékosrészesedéssel az örökös lép. Ha az örökös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.

Tagi kölcsön kamatának kifizetése

Kérdés: Egy bt. beltagja 1995 márciusában tagi kölcsönt nyújtott a bt.-nek. A kölcsön kamatainak visszafizetésére 2005-ben nyílt lehetőség. Milyen szabályok szerint fizethetők ki az elmaradt kamatok? Milyen szja-, társaságiadó- és eho-vonzata van a kamat kifizetésének?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésre a választ azzal kell kezdeni, hogy a beltag és abt. között a tagi kölcsön nyújtását kölcsönszerződésbe kellett akölcsönnyújtáskor foglalni. A kölcsönszerződésnek legalább a következőket kelletttartalmaznia: a tagi kölcsön összegét, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.

Évek múltán kivett osztalék

Kérdés: A több év alatt keletkezett eredménytartalék osztalékként történő kifizetésekor milyen adókötelezettség keletkezik? Van-e valamilyen kedvezmény arra tekintettel, hogy több éven át nem vettek ki osztalékot a tagok, a részvényesek?
Részlet a válaszából: […] ...illetőségű, nem magánszemély részére kifizetett osztalék után. Az adó mértéke 20 százalék. Abban az esetben, ha a jövedelmet szerző külföldi illetőségű, az osztalék utáni adómértékét befolyásolja a Magyar Köztársaság és a külföldi illetősége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.