Egészségügyi szolgáltató szakképzési hozzájárulása

Kérdés: A kft. fő tevékenysége villanyszerelés, egyéb tevékenysége háziorvosi ellátás. A háziorvos a kft. alkalmazottja és tagja, de a tevékenységét munkaviszonyban látja el. Az OEP-pel szerződése van, a kft. magánrendelőt is üzemeltet. Az asszisztensnő alkalmazott, de kiküldetésként is kap juttatást. Ki után kötelezett a kft. szakképzési hozzájárulás fizetésére?
Részlet a válaszából: […] ...alapján az Eütv. 3. § f) pontjában meghatározott egészségügyi szolgáltatót – feltéve, hogy az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött, és nem költségvetési szervként működik – az Eütv. 3. § e) pontjában meghatározott, részben vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 27.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések IV.

Kérdés: A Számviteli Levelek 412. számában a 8018. kérdésre adott válasz folytatása.
Részlet a válaszából: […] ...jogosultsága megnyílik. Abban az esetben tehát, ha a munkáltató és a munkavállaló között opciós részvényjuttatásra irányuló szerződés van folyamatban, egyéb munkajövedelem elszámolására való jogosultság csak a már a munkavállaló tulajdonába...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.

Vidéki dolgozónak szállásbiztosítás

Kérdés: Budapesti telephelyű kft.-nk vásárolt egy társasházi garzonlakást. Milyen adó- és járulékterhekkel kell számolni, ha saját, főállású munkaviszonyban álló, vidéki állandó lakhelyű dolgozót szállásolunk el benne, illetve ha külső személynek bérbe adjuk? A lakhatás legalitásának, illetve a számviteli bizonylati rendnek megfelelő milyen szerződést kell kötni a vállalat részéről a kedvezményezettel? A közüzemi számlák megtérítésére, illetve elszámolására milyen módszereket lehet alkalmazni, tekintettel arra, hogy a számlák címzettje a kft.?
Részlet a válaszából: […] Ha a cég székhelye nem Budapesten van, hanem például ott,ahol a magánszemély állandó lakóhelye, akkor a saját, főállású munkaviszonybanálló, vidéki állandó lakhelyű dolgozó elszállásolása a budapesti telephelyenkiküldetésnek minősül, és a lakhatás költségének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 24.

Kiállításszervezés költségei

Kérdés: Kiállításszervező cég kiállításon Magyarországot reklámozza. A szerződés szerint ebbe a következők tartozhatnak: borkóstoltatás, korongozás, herendi porcelánok bemutatása stb. Ezen attrakciókhoz meg kell szerveznie a hoszteszeket, a borkóstoltatót, a korongozót, a keramikusokat stb., és fedeznie kell a kiállítás érdekében keletkezett költségeiket. Ez alapján nekik napidíjat fizet (nem alkalmazottai), ill. számla alapján kifizeti a költségeiket: vonat-, repülőjegy, autópályadíj, üzemanyagköltség, biztosítás, szállásköltség, parkolás. Mindezekről a kiutaztatottal aláírt kiküldetési rendelvény készül, megbízási szerződést nem kötnek. A napidíj után (az adómentes rész levonását követően) a legmagasabb adókulcs szerinti szja-t és 11% eho-t fizet. Helyesen járt-e el 2003-ban? Mi a teendő 2004-ben? Elszámolhatja-e a fenti költségeket közvetített szolgáltatásként? Ha a "kiküldött" saját gépkocsijával utazik ki a kiállításra, hogyan lehet elszámolni az üzemanyagköltség számláját? (A cég nevére állíttatja ki.) Milyen dokumentációt kell készíteni a rendelvényen kívül? Elszámolható-e telefon-költségtérítés nem a cég nevére szóló számla esetén nem alkalmazottnak, ha a számlában egyértelműen megjelölhető az az összeg, ami a kiállítás érdekében keletkezett?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. szempontjából a külföldi kiállításon foglalkoztatott személyeknek fizetett juttatásokat a külföldi kiküldetésre vonatkozó szabályok szerint kell elszámolni. A napidíj mellett a számla alapján kifizethető a vonat-, repülőjegy, biztosítás, szállásköltség,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 11.

Jogszabályi mértéket meghaladóan adott napidíj

Kérdés: A szolgáltatási tevékenységet rendszeresen vidéken végző dolgozóink részére a 110 Ft/nap napidíjon felül bérjegyzékben 440 Ft/nap napidíjat számfejtünk. A számfejtett 440 Ft/nap napidíjat természetbeni juttatásnak minősítettük, és így utána 44 százalék személyi jövedelemadót, 31 százalék társadalombiztosítási járulékot, 3 százalék munkaadói járulékot fizettünk. Helyesen jártunk-e el? Ha nem, szankcionálhat-e az APEH?
Részlet a válaszából: […] ...szerint költségtérítés az a bevétel, amit e törvény által költségnek elismert kiadás megtérítésére kizárólag az adott bevételszerző tevékenység folytatása érdekében kap a magánszemély. Nem tartozik ezen kiadások körébe a magánszemély személyes vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.

Német állampolgárok munkavállalása: tb és szja

Kérdés: Német állampolgárok magyarországi munkavállalásának milyen tb- és szja-feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...Az Egyezmény szóhasználata első olvasásra talán kicsit furcsának tűnik (pl. nem állampolgár kifejezést használ, hanem egyik vagy másik szerződő államban illetőséggel bíró személyt), az nem mindenben egyezik a köznapi szóhasználattal, azonban ennek a későbbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.

Étkezés konferencián

Kérdés: Tekinthető-e összetett szolgáltatásnak, ha a konferenciák díja magában foglalja az étkezés díját is, és ezáltal kikerül-e a természetbeni juttatás utáni adó- és járulékfizetési kötelezettség alól?
Részlet a válaszából: […] ...a következők.A konferencia keretében nyújtott étkezési szolgáltatás természetbeni juttatásnak minősül, amely után a felek közötti szerződés, illetve a kiállított számla alapján adó- és járulékkötelezettség terhelheti a megrendelőt vagy az oktatásszervezőt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 28.